A vérnyomás rejtett veszélye 50 év felett – amit sokan alábecsülnek
50 év felett a felső vérnyomásérték különösen fontos. Az izolált szisztolés hipertónia önmagában is növeli a szív- és érrendszeri kockázatot.
🩺 Miért válik kulcsfontosságúvá a felső vérnyomásérték 50 év felett?
A vérnyomásmérés során kapott mindkét szám fontos, ám 50 éves kor felett a szisztolés (felső) vérnyomásérték kardiovaszkuláris jelentősége egyre nagyobbá válik.
Ennek oka egyszerű:
👉 az életkor előrehaladtával az artériák rugalmassága csökken, ami elsősorban a felső vérnyomás emelkedéséhez vezet.
⚠️ Mi az az izolált szisztolés hipertónia?
Amikor a:
- szisztolés érték emelkedett (≥140 Hgmm),
- miközben a diasztolés érték normális (<90 Hgmm),
akkor izolált szisztolés hipertóniáról beszélünk.
Ez az állapot rendkívül gyakori 50 év felett, és ma már bizonyított, hogy önmagában is növeli a szív- és érrendszeri betegségek – például a szívinfarktus vagy a stroke – kockázatát.
👉 A korszerű szakmai ajánlások ezért nem tekintik ártalmatlan életkori jelenségnek, hanem kezelést és rendszeres ellenőrzést igénylő állapotként értékelik.
📊 Mit mutat a felső és mit az alsó érték?
A vérnyomást leggyakrabban a felkaron mérik, felfújható mandzsettával. Az eredményt higanymilliméterben (Hgmm) adják meg, és két számból áll:
-
Szisztolés (felső) érték:
a szív összehúzódásakor kialakuló nyomást jelzi,
👉 főként az erek állapotáról és rugalmasságáról ad információt -
Diasztolés (alsó) érték:
a szív elernyedésekor mérhető nyomást mutatja,
👉 inkább a kisebb erek ellenállását tükrözi
📈 Mikor tekinthető normálisnak a vérnyomás?
- Optimális: 120/80 Hgmm alatt
- Nem kóros: 140/90 Hgmm alatt
Fontos tudni, hogy már enyhe eltérés esetén is fokozódik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, különösen hosszabb távon.
🧩 Miért veszélyes az „emelkedett-normális” tartomány?
Amikor a vérnyomás:
- szisztolés: 130–139 Hgmm
- diasztolés: 85–89 Hgmm
akkor emelkedett-normális vérnyomásról beszélünk.
Ez nem tekinthető ártalmatlan állapotnak, mert 3–5 éven belül gyakran valódi magas vérnyomássá alakul.
⚠️ A kockázat tovább nő, ha jelen van:
- túlsúly
- mozgáshiány
- dohányzás
- cukorbetegség
🩺 Hogyan állapítják meg a magas vérnyomást?
Egyetlen mérés nem elegendő a diagnózishoz.
A vérnyomás ingadozik, és orvosi környezetben gyakori a „fehérköpeny-hatás” is.
Ezért javasolt:
- több alkalommal végzett mérés
- otthoni vérnyomásnapló vezetése
- szükség esetén 24 órás vérnyomás-monitorozás (ABPM)
Az ABPM segít felismerni:
- az éjszakai vérnyomáscsökkenés hiányát
- a rejtett hipertóniát
🎯 A cél: megelőzés és korai felismerés
Ha igazolódik a magas vérnyomás, az orvos általában:
- vér- és vizeletvizsgálatot
- EKG-t
javasol. A cél nemcsak az értékek rögzítése, hanem az esetleges szervkárosodások korai felismerése is.
Forrás: webbeteg.hu
- Lépésről lépésre az egészségesebb agyért
- Napi egy pohár kefir – ennyit számíthat az egészségünkben
- A szegfűszeg nem csak fűszer – így támogatja a szervezetet
- Egész napos lakossági szűrés a Gödöllői Semmelweis Egészségközpontban
- Több pénz maradhat a családoknál – folytatódik az árréscsökkentés
- 65 év felett nem a gyakoriság számít – így zuhanyozzunk kíméletesen
2026. február 27.
„Avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?”
2026. február 27.
Hajlamos a stroke-ra? Ezek a legfontosabb kockázati tényezők
2026. február 27.
Csontsűrűség-mérés: mikor indokolt, és mit árul el valójában a lelet?
2026. február 27.
Delírium vagy demencia? Amit a családoknak tudniuk kell elesés után
2026. február 26.