Kilenc tanács az Alzheimer-kór megelőzéséhez

• Jó hírek, Jó tudni
• 2025. október 19.
• 3
• 0

Az Alzheimer-kór nem gyógyítható, de életmódbeli változtatásokkal jelentősen csökkenthetjük a kialakulása kockázatát.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, amely világszerte több mint 55 millió embert érint. Bár a betegség pontos oka még nem ismert, a kutatások azt mutatják, hogy életmódbeli és környezeti tényezők jelentősen csökkenthetik a kockázatot. A legfrissebb tudományos eredmények szerint a megelőzés és a betegség késleltetése szempontjából számos életmódbeli változtatás előnyös lehet.

Az Alzheimer-kór megelőzése: mit mond a tudomány?

A Lancet Bizottság 2024-es jelentése szerint a demencia az esetek akár 45 százalékában is megelőzhető lenne, ha az emberek figyelmet fordítanának 14 kulcsfontosságú rizikótényezőre. Az alábbiakban azokat a prevenciós módszereket mutatjuk be, amely e kockázati faktorokat mérsékelve segíthetik kivédeni vagy késleltetni az Alzheimer-kór kialakulását.

Rendszeres mozgás: nemcsak a szív- és érrendszert erősíti, hanem az agy vérellátottságát is javítja. A kutatások szerint heti 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, például séta vagy úszás, csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát.

MIND-diéta és a zöld tea: a MIND-diéta, amely a mediterrán és a DASH-diéta elemeit ötvözi, kiemeli a zöld leveles zöldségek, bogyós gyümölcsök, diófélék, teljes kiőrlésű gabonák és halak fogyasztását. Továbbá egyes kutatások szerint a zöld tea, különösen, ha B3-vitaminnal kombinálják, javíthatja az agy anyagcseréjét és csökkentheti az oxidatív stresszt.

A vérnyomás és a cukorbetegség kezelése: a magas vérnyomás és a magas vércukorszint károsíthatja az agyi ereket, növelve ezzel a demencia kockázatát. A vérnyomás és a vércukorszint megfelelő kontrollálása, valamint a testsúly normalizálása alapvető a megelőzés szempontjából.

Az agy edzése: a kognitív tréningek, mint a memória- és figyelemfejlesztő gyakorlatok, segíthetnek az agy működésének fenntartásában. A kutatások szerint az ilyen típusú tréningek késleltethetik a kognitív hanyatlást, különösen idősebb felnőttek esetében.

Hallásvédelem: a halláscsökkenés nemcsak a kommunikációt nehezíti, hanem a szociális elszigetelődést is elősegítheti, ami növeli a demencia kockázatát. A halláskárosodás kezelése, például hallókészülékek használata, hozzájárulhat a mentális egészség megőrzéséhez.

Közösségi aktivitás: a társas kapcsolatok és a közösségi aktivitás fenntartása segíthet megelőzni a kognitív hanyatlást. A szociálisan aktív idősek körében alacsonyabb a demencia előfordulása, mivel a társas interakciók serkentik az agyi aktivitást.

Alvás: a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés elengedhetetlen az agy regenerálódásához. A krónikus alváshiány ezzel szemben növelheti a demencia kockázatát, mivel negatívan befolyásolhatja az agyi méregtelenítő folyamatokat és a memória konszolidációját.

Dohányzás és alkoholfogyasztás: káros hatással vannak az agyra, növelve a demencia kockázatát. A dohányzás elhagyása és a mértékletes alkoholfogyasztás hozzájárulhat a mentális egészség megőrzéséhez.

Mentális egészség: a krónikus depresszió növelheti a demencia kockázatát. A depresszió kezelése, például pszichoterápiával vagy gyógyszeres kezeléssel, csökkentheti a kognitív hanyatlás veszélyét.

Forrás: Házipatika