Navracsics Tibor: Hallgassunk az előttünk járó generációkra, mert a tapasztalatuk felbecsülhetetlen

• Jó hírek, Jó tudni, Nyugdíj
• 2025. május 27.
• 18
• 0

A különböző élethelyzetek és körülmények ellenére a kormány célja az, hogy a lehető legteljesebben képviselje a nyugdíjasokat, függetlenül attól, hogy az ország melyik részében vagy melyik településén élnek – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

– Ön a kormányban a területfejlesztésért és az önkormányzatokért felel. Mivel foglalkozik pontosan a minisztérium és a miniszter úr?

– 2024 januárjában egy egyedülálló minisztériumi komplexum jött létre, amely magába foglalja a területfejlesztési és európai uniós források hatékony felhasználását szolgáló intézményrendszert, a kormányhivatalok és az önkormányzatok ügyeiért felelős szervezeteket. Ez kivételes lehetőséget biztosít arra, hogy együttműködésben és partnerségben szolgáljuk és fejlesszük Magyarországot! Emellett azt is lehetővé teszi, hogy hatékonyan rálássunk a végrehajtás szinte összes ágára, mintegy közvetlen összeköttetést biztosítva az állampolgárok és a szolgáltató állam között.

Különösen nagy figyelmet fordítok azonban az idősebb családtagok véleményére, amikor például a vasárnapi ebéd közben a munkámról beszélgetünk. Nyugdíjas rokonaim észrevételei olyan segítséget adnak, amelyet szinte mindig használok a minisztériumban. Az a tapasztalat, amivel szüleink rendelkeznek, óriási biztonságot ad nekem. Olyan természetességgel tudnak mesélni két falat között, hogy szinte észre sem veszem, éppen terelgetnek az élet nagy problémái között.

– Hogyan látja, melyek a vidéki nyugdíjasok legnagyobb kihívásai?

– Tény, hogy egészen más egy megyeszékhelyen nyugdíjasnak lenni, mint egy aprófalvas térségben, ahogy az ország nyugati és keleti végében is különböző kihívásokkal kell szembenézni. Ugyanakkor a kormány célja, hogy minden szempontból a lehető legteljesebben képviselje a nyugdíjas társadalmat. Ennek érdekében a nyugdíjak évről évre követik az inflációt, és a 13. havi nyugdíjjal is a megbecsülésünket szeretnénk kifejezésre juttatni. 2010 óta a nyugdíjak összege több mint a kétszeresére, a vásárlóereje pedig 25%-kal nőtt. Továbbra is garantáljuk, hogy a nyugdíjak reálértékét minden évben megőrizzük, és ha lehet, tovább erősítjük.

A 13. havi ellátás nagyon szúrja Brüsszel és az érdekeit kiszolgálók szemét, mindenáron azt szeretnék, hogy szüntessük meg. A kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez jár a nyugdíjasoknak, ezért szó sem lehet arról, hogy megfosszuk őket ettől, mint ahogy azt a 2010 előtti kormányok tették. Családpolitikai intézkedésként vezettük be, hogy a nők negyven év jogosultsági idő után nyugdíjba mehessenek, és teljes értékű öregségi nyugdíjat kapjanak. Ez a lehetőség egyrészt segíti a fiatal édesanyák munkaerőpiaci visszalépését, másrészt a családon belüli és a nemzedékek közötti kapcsolatok erősítését is szolgálja.

A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy megfelelő lakhatási körülményeket teremtsen az időseknek. Ezért döntöttünk úgy, hogy kibővítjük a vidéki otthonfelújítási program keretében nyújtható támogatást az ötezer lakosúnál kisebb településen élő nyugdíjasokra. A legfeljebb 6 millió forintos felújítási költségek 50 százalékát fedezhetik a vissza nem térítendő támogatásból, a másik felét pedig a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönből.

Az anyagi biztonságon túl szeretném kiemelni a gondoskodás fontosságát is. Ezért hívtuk életre a Gondosóra programot is – számomra külön öröm, hogy már a kormányablakokban is lehet regisztrálni.

A legfontosabb azonban a kormány intézkedésein túl, hogy sokkal több figyelmet kapjanak a nyugdíjasok. Egy mosoly, egy kérdés, egy ölelés, egy vasárnapi ebéd, egy közös bevásárlás sok erőt ad, főleg azoknak, akik egyedül élik a napjaikat.

– Mi várható 2025-ben, hogyan fogja a kormány erősíteni a magyar vidéket?

– Idén indult el a minisztérium új területfejlesztési programja, a Versenyképes Járások Program, amely a térségi fejlesztési logikát állítja a középpontba. Ennek az újfajta szemléletnek a célja a térségi kohézió erősítése és a települések közti együttműködés fejlesztése azáltal, hogy az önkormányzatok egymás erőforrásaira építve, közösen tervezhetik a térség jövőjét. Meggyőződésem, hogy a Versenyképes Járások Program és a helyi önazonosság védelméről szóló törvény hatékonyan szolgálja majd a magyar vidék – és ezáltal az egész ország – fejlődését.

Idősebb honfitársaink szempontjából is fontosak ezek a kezdeményezések, mert az életminőséget javítják, amelyre idősebb korban még inkább oda kell figyelni. A választókerületemben sok az idős lakos. Amiben tudok, segítek, hogy a nyugdíjasok jól érezzék magukat a lakóhelyükön, szeressék a városaikat, falvaikat.

Különösen örülök, amikor egy meghívás miatt elmegyek valamelyik településre, és ott az idősebb, sokat látott helybéliek mesélnek a hely múltjáról. Sokkal többet megtudok ilyenkor a helytörténetről, mint ha csupán kiadványokat, tudományos műveket olvasnék. Fontos, hogy hallgassunk az előttünk járó generációkra, mert tapasztalatuk, tisztánlátásuk felbecsülhetetlen.

– Mit gondol, ez hogyan érinti majd a vidéki nyugdíjasok helyzetét?

– Az országszerte elérhető, különböző területfejlesztési programok kiválóan kiegészítik egymást, és úgy gondolom, hogy együttesen alkalmasak arra, hogy jelentősen növeljék a helyiek életminőségét. Jelenleg is számos fejlesztés megy épp végbe, amelyek a közbiztonságot, a közösségi közlekedést, az infrastruktúrát, vagy éppen a helyi szolgáltatások minőségét igyekeznek javítani. Én minden unokát és gyermeket arra biztatok, hogy idős rokonaikat, családtagjaikat vigyék el a helyi fórumokra, közösségi eseményekre, és forduljanak a helyi, választott képviselőkhöz, és osszák meg észrevételeiket, beszéljenek az igényeikről! Aztán a nap végén, ha mégsem találkoztak szüleikkel, nagyszüleikkel, akkor legalább este hívják fel őket, kérdezzék meg, hogy vannak, és meséljenek egy kicsit magukról is. Ezt teszem én is, és nagyon várom a hétvégét, amikor újra együtt lehetünk.