Öt magyar vár, amit télen érdemes igazán megcsodálni

• Jó tudni
• 2026. január 30.
• 0

A tél sokak számára egyet jelent a bekuckózással, pedig ilyenkor mutatja meg igazán nyugodt, letisztult arcát a magyar táj.

A hideg hónapokban a várak környéke elcsendesedik, a kilátás messzebbre nyúlik, és a történelmi falak között járva könnyebb elképzelni az egykori életet, mint a nyári nyüzsgésben. Az IN portál öt olyan magyar várat mutat be, amelyek télen is különleges élményt kínálnak – tömeg nélkül, lenyűgöző panorámával.

Salgó vára

A Nógrád megyei Salgó vára a 13. században épült, első birtokosai a Kacsics nemzetség tagjai voltak. Később cseh husziták foglalták el, mígnem Mátyás király kiszorította őket az erődítményből. A törökök 1544-ben elfoglalták, majd egy császári ostrom után 1593-ban rombolták le végleg.

Ma már „csak” romjaiban áll, de éppen ez adja különleges hangulatát. A 625 méter magas vulkáni csúcson fekvő várból télen kristálytiszta időben belátni az egész térséget, sőt a Felvidék hegyei is feltűnnek a távolban. A hóval borított táj és a kopár falak együttese kifejezetten drámai látványt nyújt.

Boldogkő vára

A Hernád völgyéből meredeken kiemelkedő Boldogkő vára már messziről uralja a tájat. Az öregtorony 1280 körül épült, a későbbi palotaszárny az Anjou-párti Drugeth család nevéhez fűződik. A vár fontos szerepet játszott a kuruc időkben, később Habsburg zsoldosok kezére került, majd a 18. századra lakhatatlanná vált.

A 2000-es évek elején indult meg a komolyabb restaurálás, amelynek köszönhetően ma rendezett formában látogatható. Télen a sziklaperemről nyíló panoráma különösen lenyűgöző, a csend és a szél hangja pedig egészen más élményt ad, mint a nyári kirándulások.

Regéci vár

Boldogkőtől alig félórás autóútra találjuk a Zemplén közepén megbúvó Regéci várat. Eredetileg egy toronyból és fallal körülvett udvarból állt, a 17. században azonban a Rákóczi család birtokává vált. A hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc gyermekéveit is itt töltötte, mielőtt édesanyjával, Zrínyi Ilonával Munkácsra költözött.

A várat 1686-ban Caprara császári tábornok leromboltatta, köveit később elhordták. A helyreállítás csak 2003-ban kezdődött el. Télen a várromhoz vezető túra igazi időutazás: az erdő csendes, a havas hegyoldalak pedig még jobban kiemelik a falak monumentalitását.

Füzér vára

A Zempléni-hegység egyik legismertebb, mégis különleges hangulatú vára Füzér. Fehér falai 552 méteres magasságban ülnek a hegytetőn, első írásos említése 1264-ből származik. Kevesen tudják, hogy 1526 novembere és 1527 októbere között itt őrizték a Szent Koronát.

A várat 1676-ban I. Lipót bosszúból felégette, később romos állapotba került, majd 2014-ben indult el a látványos rekonstrukció. Télen a hóval borított hegygerinc és a fehér falak szinte mesebeli látványt nyújtanak, a panoráma pedig az egész Zemplént bejárja.

Szigligeti vár

A Balaton északi partja fölé magasodó Szigligeti vár már a 13. században állt, építését a pannonhalmi bencések kezdték meg. A török időkben stratégiai jelentőségű erődítmény volt, Palonai Magyar Bálint híres törökverő kapitány is védte.

A várat – Füzérhez hasonlóan – I. Lipót parancsára rombolták le, de az elmúlt évtizedekben jelentős felújításon esett át. Télen a Balaton nyugodt, párás felszíne és a Tapolcai-medence tanúhegyei különösen látványosak a várfalakról nézve. Ilyenkor a hely valóban visszanyeri azt a csendet, amely évszázadokig jellemezte.

Forrás: IN/Hamu és gyémánt