A biológiai óra nem felejt: ezért lehet fontos a korai reggeli 60 felett

Jó tudni
2026. február 19.
0

Megosztás:

Nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, mikor. A brit vizsgálat meglepő kapcsolatot talált a kései reggeli és az egészség között.

Nem csak az étel, az időpont is számít ⏰

Sokan úgy gondolják, az egészség szempontjából elsősorban az a fontos, mit eszünk. Egy angliai vizsgálat azonban arra utal, hogy legalább ennyire lényeges lehet az is, mikor tesszük ezt.

A kutatás azt vizsgálta, hogy a kései reggelizés befolyásolhatja-e a 60–74 évesek egészségi állapotát. Az eredmények több szempontból is elgondolkodtatók.

Hosszú távú követés, több ezer résztvevő

A vizsgálatban közel 3000 önellátó idősödő vett részt. Az átlagéletkor a kutatás kezdetén 64 év volt, a résztvevőket pedig jellemzően 22 éven át követték nyomon.

Az alanyok többsége nő volt, és nagy részük már nem dolgozott. A kérdőívek az étkezések időpontjára, az egészségmagatartásra és az alvásminőségre fókuszáltak.

A biológiai óra szerepe

Táplálkozástudományi szakemberek és a cirkadián ritmust kutató biológusok szerint az idősödők gyakran nem a test természetes biológiai órájához igazítják az étkezéseiket.

A szervezet működését egy belső, napszaki ritmus szabályozza. Ezt nevezzük cirkadián ritmusnak. Ha az étkezés időpontja tartósan eltér ettől, az hatással lehet az anyagcserére, az alvásra és más élettani folyamatokra is.

Egy késő esti étkezés például megzavarhatja a szervezet felkészülését a pihenésre. A tanulmány ugyan nem az időszakos böjtölést vizsgálta, de arra jutott, hogy a késleltetett étkezések nem bizonyultak előnyösnek az idősödők számára.

Milyen összefüggéseket találtak?

Ebben a korosztályban gyakoribb volt a kései reggeli és a rövidebb étkezési időablak. Ez összefüggést mutatott több egészségügyi problémával, például:

fáradtsággal
szájüregi gondokkal
depresszióval
szorongással
multimorbiditással, vagyis több krónikus betegség egyidejű jelenlétével

A kutatók szerint az idősödők számára a rendszeres, következetesen betartott étkezési időpontok járulhatnak hozzá leginkább a jó egészségi állapot fenntartásához.

A túlélési arány különbsége

A vizsgálat során vérmintát is vettek néhány résztvevőtől, és többtényezős elemzéssel két csoportra osztották őket: korai és kései étkezési csoportra.

A tízéves túlélési arány:

késői étkezés esetén 86,7%,
korai étkezési csoportban 89,5% volt.

A különbség nem drámai, de statisztikailag értékelhető eltérést mutatott.

Fontos korlátok

A kutatás önbevalláson alapuló adatokat is tartalmazott, nem vizsgálták részletesen a nassolást, az étkezések tápanyagtartalmát vagy gyakoriságát.

A szakemberek szerint a kései reggeli mögött gyakran más állapotok is állhatnak, például reggeli étvágytalanság, fáradtság vagy lappangó egészségügyi probléma. Így nem biztos, hogy maga az időpont az egyetlen magyarázó tényező.