„A csillagok után is a család marad a legfontosabb” – így telik Kapu Tibor karácsonya

• Jó tudni
• 2025. december 14.
• 0

Karácsonykor Kapu Tibor számára is minden a helyére kerül. Az év kihívásai után ez az időszak a megnyugvásé, a lelassulásé és a családé. Az űrhajós ilyenkor félreteszi a teendőket, és átadja magát annak, ami számára a legfontosabb: a szeretteivel töltött, békés pillanatoknak.

„Évről évre egyre jobban várom!”

A világűr meghódítása után Kapu Tibor élete gyökeresen megváltozott. Magyarország második űrhajósaként új távlatok nyíltak előtte, és mindennapjai azóta is a felkészülésről, a tudományról és a felelősségről szólnak. De bármilyen magasan is járt, tudja, hogy az igazi kapaszkodót nem odafent, hanem idehaza találta meg. Karácsonykor eszébe sem jut elutazni vagy dolgozni, ilyenkor minden figyelmét a családjának szenteli. A rakéták és műszerek világa helyett most a gyertyafény, a nevetés és a nyugalom veszi körül, hiszen Kapu Tibor számára az ünnep a pihenésről és a családról szól.

– Nekem a karácsony most már jó ideje az egyetlen olyan három napja az évnek, amikor tudom, hogy ott szünet van. Én emiatt most már tényleg évről évre egyre jobban várom. Nem tudom elképzelni, hogy ne a családdal töltsem. Számomra a csillagok után a család a legfontosabb – kezdte a 34 éves űrhajós a Jókornak.

Kapu Tibor az édesapjával, Tiborral boldogan gondoltak vissza azokra a karácsonyokra, amikor Tibi még gyerek volt.

– Mindig élő fánk volt, amit általában én díszítettem. Ez ma is így van, és évről évre egyre komolyabban veszem – nevetett a magyar hős.

– Mi nagyon családközpontúak vagyunk. Amíg a nagyszülők éltek mindkét oldalról, a szentestét mindig úgy kezdtük, hogy mentünk a nagyszülőkhöz – vette át a szót Tibi édesapja, Tibor.

– Mindig Pusztadobosra mentünk hamarabb, ott éltek az apai nagyszüleim és apa bátyja, aki az én keresztapám… Tehát ez a két család jött össze és a nagyszülők – árulta el Tibi.

„Rengeteg szokásunk van”

Pusztadoboson a nagyszülők korai vacsorával várták a családot. Viszont Tibi sem úszta meg, ő is minden évben besegített kedvenc étele elkészítésébe.

–Mamáéknak volt egy mákdarálójuk, egy múlt századbeli szerkezet, ami amúgy megvan most is. Két henger forog egymással szemben, és úgy töri össze a mákot. Az unokatestvéremmel évről évre az volt a feladatunk, hogy mi daráljuk le a mákot a mákos babajkához (mákos guba – a szerk.). Mivel ezzel a darálóval nem könnyű bánni, 5–6 évesen órákat el tudtunk tölteni, mire megoldottuk a feladatot. Mondhatjuk, hogy azon múlott az étel, hogy mi mikor daráljuk le a mákot – mesélte nevetve Tibi.

A két férfi lapunknak azt is elárulta, mi kerül a karácsonyi asztalra:

– Édesanyám mindig úgy mondta, hogy tört bab van és a levében tészta. Aztán volt a mákos babajka. Mi katolikusok vagyunk, így a vacsora azzal kezdődött, hogy mindenki kapott egy szelet almát. Ez egyrészt a család egységét szimbolizálja, másrészt pedig azért fontos, mert így mindig emlékezhetünk arra, hogy együtt vagyunk – árulta el Tibor.

– Mama mindig csinált egy kompótszerűséget, aszalt szilva volt fahéjas, cukros vízben megfőzve, és azt ettük a babajkához – tette hozzá Tibi, akinek édesapja még ma is elmosolyodik, amikor eszébe jut, hogy mennyire meg voltak illetődve a gyerekek, amikor a faluban megjelentek a betlehemesek.

– Mindig féltek tőlük, és elbújtak! – buktatta le nevetve Tibit az édesapja, aki abba is betekintést engedett, hogyan zajlott a pillanat, amikor megérkezett a Jézuska.

– Tibi nagyapja kiment, és megnyomta a csengőt, ezzel jelezve, hogy megjött a Jézuska. Énekelve vonultak be a nagyszobába, ahol a fa alatt már mindenkit várt az ajándéka.

– Együtt voltunk, örültünk, és utána mentünk a másik nagyszülőkhöz, Vajára – vette vissza a szót a magyar asztronauta. – Ott mindig halászlé volt, rántott hal és rántott hús francia salátával. És mindig volt gyümölcssaláta! – tette hozzá lelkesen.

„Akkor nagyon vártam, hogy jöjjön a karácsony”

Most, hogy már a nagyszülők nem élnek, átvette a fiatalabb generáció a karácsony megszervezését. Általában Tibornál vagy a bátyjánál jön össze a család.

– Sokan szoktunk lenni, vagy húszan! Mi 25-én mindig kártyázunk. Ez véresen komoly. Egyébként most idén eldöntöttük, hogy lesz Vándorkupa – ígérte mosolyogva Kapu Tibor.

A fiatal űrhajós arra is visszaemlékezett, mi volt a kedvenc karácsonyi ajándéka.

– A basszusgitár-erősítőm… emlékszem, mennyibe került, és hogy Gödöllőre jöttünk el érte apával. Tizenéves korom óta zenélek. Marimbán kezdtem, de a hatosztályosban gitárra váltottam, mert a marimbát nem lehet a tábortüzek mellé vinni csajozni, gitárt viszont igen. Édesapám készített a legjobb barátomnak egy basszusgitárt, ehhez kaptam meg az erősítőt. Nálunk úgy van, hogy ha valamiért előre megvesszük a karácsonyi ajándékot, nem használhatjuk karácsonyig. Az ugyanúgy ott van a fa alatt, és onnantól lehet használni. Úgyhogy abban az évben már nagyon vártam, hogy jöjjön a karácsony! – tette hozzá.

Tibi édesapja elárulta, hogy náluk bármi történik, a család mindig összetart, és mindig együtt vannak. Így, amikor Tibi útra indult az űrbe, az egész család egy emberként izgult érte.

– Én tavaly is hazajöttem a houstoni tréning alatt, az tavaly július végétől tartott, egészen a felbocsátásig. Én egyszer jöttem haza, és ez a karácsony volt. Ez is hangsúlyozza azt, hogy a karácsony mennyire fontos nekünk.

Recept

Kapu Tibor kedvenc karácsonyi étele: Mákos babajka

Hozzávalók:
40 dkg liszt
2 dkg élesztő
2 db tojássárgája
1 teáskanál kristálycukor
1,5 dl tej a tésztához
5 dkg vaj
egy csipet só
6 dl tej a mártogatáshoz
2 csomag vaníliás cukor
15 dkg darált mák
10 dkg porcukor
reszelt citromhéj (1 citrom)
kevés liszt és vaj a tepsihez

Elkészítés:

1. A langyos, cukros tejben futtassuk fel az élesztőt.
2. A lisztet szitáljuk át, és keverjük össze a sóval, tojássárgákkal, a felfuttatott élesztővel és az olvasztott vajjal. Simára dagasztjuk, hogy egy lágy kelt tésztát kapjunk. Ha túl kemény lenne a tészta, adjunk hozzá egy kis langyos tejet.
3. Takarjuk le, és hagyjuk a duplájára kelni.
4. Amikor megkelt, nyújtsuk ki laza hengerekre, és vágjuk kisebb korongokra (kb. 30–30 db hengerenként), lisztben forgassuk meg ezeket, és helyezzük vajjal kikent tepsibe. Hagyjuk újabb 20 percet kelni.
5. Előmelegített sütőben (160 °C) süssük aranybarnára kb. 30 perc alatt.
6. A mártogatáshoz melegítsük fel a tejben a vaníliás cukrot.
7. A sült korongokat kisebb adagokban mártsuk a tejbe – vigyázva, hogy ne törjenek össze.
8. Rétegenként tűzálló tálba helyezzük: korong – porcukor + reszelt citromhéjjal elkevert darált mák – majd megint korong stb.
9. Előmelegített, forró sütőben (200 °C) süssük össze kb. 10 perc alatt.