A csoszogó járás is figyelmeztethet a Parkinson-kórra

• Jó tudni
• 2025. április 4.
• 0

A Parkinson-kór egyik legismertebb és legjellegzetesebb tünete a kézremegés, ugyanakkor nem minden kézremegés oka a Parkinson, ez csak az alapos kivizsgálás során derülhet ki.

A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. Kialakulásának megértéséhez érdemes feleleveníteni, hogy a mozgást az agyban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerület-átvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges esetben jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kóros betegeknél csökken a mozgásért felelős fő ingerület-átvivő anyag, a dopamin termelődése. Ez tulajdonképpen egy, a korral járó természetes folyamat, amely azonban a Parkinsonosoknál sokkal gyorsabban zajlik le.

A kézremegést már az 1800-as években leírták

A kézremegés valóban jellegzetes tünet, amelyet már 1817-ben leírt egy sebész, aki akkor még reszkető bénulásnak nevezte a betegséget. A kézremegésre jellemző – amennyiben Parkinson-kór okozza azt – hogy nyugalomban jelentkezik, és ha a beteg megmozdítja a kezét, 10-15 másodpercre megszűnik.

Később azonban, a betegség előrehaladtával a remegés fokozódhat és mindkét oldalon megjelenhet. Természetesen vannak további tünetek is, amelyek jellemzik a betegséget. Megfigyelhető például a járás lassulása, csoszogó jellege, és ugyancsak meglassul minden más mozdulat is. Az egyensúlyérzék gyengül, ezért gyakoribbá válhatnak az elesések, a merev izmok miatt pedig megváltozik a testtartás is. Megjelenhetnek alvászavarok, kialakulhat a vérnyomás-ingadozás és gyakorinak számít a székrekedés is, mint tünet. Meggyengülhet a szaglás, a kézírás, megváltozhat a hangerő és a hangminőség, lelassul még a pislogás is, és mivel az érzelmek kifejezése is az arcizmok mozgékonyságán múlik, a merevebbé váló arckifejezés miatt úgy tűnik, mintha a betegek érdektelenek lennének.

Emellett a Parkinson sajnos hat az érzelmekre, a hangulatra is, pontosan a lecsökkent dopaminszint miatt. Emiatt a betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése is.

A korai felismerés itt is kulcskérdés

Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson-kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javításáért. Bár a diagnosztizálás nem mindig egyszerű, ugyanis például a kézremegés több más betegség tünete is lehet. A neurológiai betegségek közt például más típusú remegési forma az esszenciális tremor, de okozhat kézremegést többek közt az alkoholmegvonás, a májcirrózis, a cukorbetegek hirtelen vércukoresése  és egyéb más ok is.

Időskorban sem feltétlenül Parkinson-kóros az a beteg, akinek remeg a keze, hiszen az érelmeszesedés okozta agypusztulás is járhat ilyen tünettel.

De ha mégis Parkinson-kórról beszélünk, a gyógyszeres kezelés célja a dopamin pótlása, és bizonyos esetekben szóba jöhet a műtéti megoldás is. Ennek során behelyeznek egy olyan tulajdonképpeni pacemakert az agy megfelelő helyére, ami elektromosan viszi tovább az ingerületet a hiányzó dopamin helyett.

A legfontosabb tehát, hogy már az első gyanús tünetekkel, akár a kézremegéssel, akár mással fel kell keresni az orvost, hiszen a kezelés elérhető, a tünetek pedig nagyon sokáig visszaszoríthatók.