A kecskeméti templom titkai: múltidéző különlegességek a Szent Erzsébetben

Jó tudni
2025. augusztus 11.
8
0

Megosztás:

Kecskeméten, a Szent Erzsébet templom története kevésbé ismert. Megépítése a Czollner családnak köszönhető.

A 17–18. században élt Czollner Mihály német vaskereskedő, kecskeméti városatya emlékét ma is őrzik Kecskeméten, többek között a Német Nemzetiségi Önkormányzat.

A kecskeméti múltidéző cikkünk alap forrása a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent írásunk volt. A történelmi időutazásunkat ismét Sebestyén Imre kecskeméti képeslapgyűjtő hagyatékában lévő korabeli lapokkal színesítjük. Ezúttal azonban kiegészítjük friss fotókkal is, melyek a közelmúltban készültek a templomnál, a Német Nemzetiségi Önkormányzat megemlékezésén. A Vásárhelyi iskolások megtekintették a templom belsejét, és megismerhették a történetét is – írja a baon.hu.

Kecskeméti múltidéző: Czollner Mihály sokat tett a városért

Czollner Mihály Kecskemét jótékony vaskereskedője volt, aki a 18. század végén és a 19. század elején meghatározó szerepet játszott a város életében. 1759-ben született német származásúként, fiatalon Pestről érkezett Kecskemétre, ahol Deron József vaskereskedőnél inasként kezdett dolgozni. Az üzletet később átvette, miután feleségül vette Deron özvegyét, majd egy második házassága révén tovább építette kapcsolatait. Sikerei révén Kecskemét egyik legismertebb vaskereskedőjévé vált.

Közéleti szerepe szintén kiemelkedő volt, városi elöljáróként aktívan támogatta Kecskemét fejlődését.

Kamatmentes kölcsönökkel segítette a városi intézményeket, jelentős összegekkel járult hozzá az első kecskeméti kórház, az ispotály megépítéséhez, valamint végrendeletében iskolai, egyházi és egészségügyi célokra hagyott örökséget. Örökségének egyik legmaradandóbb része a Szent Erzsébet templom, amelyet második felesége, Béni Erzsébet építtetett 1826-ban férje emlékére. A templomban temették el Czollner Mihályt, sírja ma is megtalálható. Nevét máig tisztelettel őrzi a város, például a Német Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából a Czollner-díj és az emléktábla koszorúzása révén.

Hatalmas adományból épült fel a templom

A templom építése 1826–27. között történt. A történelmi források szerint a templom helyén a 19. század előtt a katolikus és a református temető állt, melyekbe – Mária Terézia rendelete alapján – 1778-ban beszüntették a temetkezést. Meghagyták viszont a Tizenkét Apostol tiszteletére szentelt temetőkápolnát.

1825-ben elhunyt Czollner Mihály, özvegye, Czollner Mihályné Béni Erzsébet hatalmas adományt ajánlott fel egy új templom építésére. Az említett Tizenkét Apostolnak szentelt kápolnát 1825 nyarán teljesen lebontották. Ennek helyén építették fel a kisméretű templomot. A templom építőmestere Rábel Károly kőművesmester volt, a pallérja Fisher Mihály, az ácsmestere Novák Gergely. Erről tanúskodik az a felszentelési emlékirat, mely az 1932-es renováláskor került elő. A nagy terjedelmű pergamen okmányt henger alakú vörösréz tokban találták, közvetlenül az oltár kőlapja alatt.

Az építkezés egy évig tartott. 1826-ban, Erzsébet-napján szentelték fel. A templom alatt kripta húzódik, ott nyugszik az építtető Czollner házaspár.

Sokak álma volt a templom megépítése

Egy levéltári tanulmányban olvasható ehhez kapcsolódóan a következő. Amikor 1814/15-ben felépítették a Tizenkét Apostolok Kápolnája mellett az új ispotályt, felmerült az a kívánság, hogy az ott lakó öregek és betegek lelki gondozása érdekében, számukra istentiszteletet tartsanak. Ugyanez volt a kérése a közben benépesült környék lakóinak is, akik a nagy távolság miatt és főleg rossz idő esetén a Nagytemplomba elmenni nem tudtak. A megnövekedett igényeknek a régi és már romos kápolna nem felelt meg. Nagyobb, tágasabb templomra volt szükség. Az új templom felépítésének gondját vette magára és sietett az egyházközség segítségére néhai Czollner Mihály gazdag vaskereskedő és városi tanácsos özvegye, Béni Erzsébet, aki vállalta az építkezés teljes költségét.

Copf stílusban épült fel a templom

Stílusjegyeit tekintve maga a templom klasszicista míg a harangtorony copf stílust mutat. A négy toszkán pillérrel tagolt főhomlokzaton van a bejárat, mellette egy-egy befalazott, boltíves fülke, fölöttük pedig három téglalapalakú ablak látható egy-egy kicsi timpanonnal. A templom főoltára Szent Erzsébetet ábrázolja.

A templomtól balra áll az Angolkisasszonyok zárdája. 1917-ben telepedtek le itt az Angolkisasszonyok, s egészen 1950-es évekig zárdatemplomként használták a templomot, majd 1992-től újra. Ma már azonban a hívek előtt is nyitott a templom kapuja.

A templom előtti téren látható a jobb keze mutatóujját a szája elé helyező, s így a gyóntatási titok megtartására figyelmeztető Nepomuki Szent János szobra, melyet 1568-ban állítottak fel.

A templom toronyórája hol volt, hol nem volt

Horák Béla A Kecskeméti toronyórák és órások XVI-XXI. századig című könyve a templom toronyórájának történetét is bemutatja. A Szent Erzsébet templom védőszentjéről kapta nevét, de az elmúlt időben többféle néven nevezték: a „Kistemplom” nevet a Nagytemplomtól való megkülönböztetés céljából kapta, és azért is, mert a négy kecskeméti katolikus templom közül méreteiben ez a legszerényebb. „Angolkisasszonyok templomaként” azért emlegetik, mert 33 éven át e szerzetesrend zárdatemploma volt (1917–1950).

A templom teljes magassága 33 méter. Toronyórájának történetét írásos emlék nem őrzi, így nem tudni, hogy mikor és ki készített toronyórát, csak a korabeli fényképekből lehet következtetni a toronyóra létére. Kecskemét-vidéki iparkiállítás 1901-ben megjelent Emlékkönyvében a kecskeméti Szent Erzsébet templom fényképe látható, amelyen a toronyóra képe jól látszik. Az egykori képek, képeslapok is bizonyítják, hogy a templom tornyán volt óra. Valószínű, hogy az 1911-es földrengés vagy a II. világháború idején az óra megrongálódott és leszerelték. Napjainkban azonban látható rajta óra.

Forrás: baon.hu

Megosztás: