Agyserkentés: egy tréning, ami évekkel csökkentheti a demencia kockázatát
Egy hosszú távú kutatás szerint a gyors feldolgozási sebességet fejlesztő agytréning csökkentheti a demencia kockázatát.
Csökkenthető a demencia kockázata agytréninggel?
Egy friss, hosszú távú kutatás azt vizsgálta, vajon a kognitív tréning, vagyis az agyi funkciók tudatos gyakorlása képes-e befolyásolni az Alzheimer-kór és más demenciák későbbi kialakulását.
A kérdés nem új, de eddig főként rövid távú eredmények álltak rendelkezésre. Most azonban egy közel húsz éven át tartó követéses vizsgálat adatai alapján próbálták megválaszolni: számít-e, milyen típusú agytréninget végzünk.
Az ACTIVE vizsgálat tanulságai
A kutatás az úgynevezett ACTIVE vizsgálat (Advanced Cognitive Training for Independent and Vital Elderly) adataira épült. A klinikai programban idősebb felnőtteket különböző kognitív tréningcsoportokba osztottak, majd hosszú éveken keresztül követték egészségi állapotukat.
A résztvevők különböző típusú fejlesztésekben vettek részt, többek között memóriatréningen, érvelési gyakorlatokon, illetve egy olyan programban, amely a gyors információfeldolgozási képességet célozta.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az évek során milyen arányban kaptak a résztvevők Alzheimer-kór vagy más demencia diagnózist.
Nem minden tréning hat egyformán
A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a „gyors feldolgozási sebességre” irányuló tréning esetében mutatkozott szignifikáns különbség.
Azoknál, akik ezt a programot végezték, és rendszeres emlékeztető foglalkozásokon is részt vettek, alacsonyabb volt a demencia diagnózisának kockázata a következő két évtized során.
Ezzel szemben a memória- vagy érvelésfejlesztő tréningeknél nem találtak hasonló, statisztikailag igazolható csökkenést. Ez arra utal, hogy nem minden agytréning működik azonos módon, és nem mindegy, milyen mentális funkciót fejlesztünk.
A NeuroScienceNews.com beszámolója szerint ez az első olyan nagyszabású, hosszú távú vizsgálat, amely klinikai keretek között mutatott ki ilyen összefüggést.
Mit jelent a „gyors feldolgozási” tréning?
Ez a fajta fejlesztés a vizuális információk gyorsabb és pontosabb feldolgozására, valamint a figyelem gyors váltására koncentrál. A tréning jellemzően adaptív, vagyis a feladatok nehézsége a résztvevő aktuális teljesítményéhez igazodik.
A feltételezések szerint ez a módszer erősítheti az agyi hálózatok hatékonyságát, különösen az automatikus információfeldolgozás területén. A rendszeres gyakorlás hosszabb távon stabilabb működést eredményezhet.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: a kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek annak pontos megértésére, hogy milyen biológiai mechanizmusok állnak a hatás mögött, és hogyan lehet a tréninget más életmódbeli tényezőkkel – például mozgással vagy étrendi változtatásokkal – kombinálni.
Mit vihetünk haza ebből?
A kutatás nem állítja, hogy egyetlen agytréning „megelőzi” az Alzheimer-kórt. Azt azonban sugallja, hogy bizonyos, célzott kognitív fejlesztések hosszú távon befolyásolhatják a diagnózis kockázatát.
Ez különösen fontos egy idősödő társadalomban, ahol a demencia nemcsak egyéni, hanem komoly társadalmi kihívás is.
Forrás: hazipatika.com
- Számos tévhit kíséri Szent István ünnepét
- Kíméli az ízületeket, mégis alaposan átmozgatja a testet
- Naponta négy perc mozgás is sokat számíthat 65 év felett
- Ez a három apró mag a reggeli kávéban is jól működhet
- Már 24 órával korábban jelezhet a közelgő szívmegállás
- Ez történhet a szervezeteddel, ha minden reggel sétálsz egyet
2026. augusztus 25.
Nem csak az orrspray segíthet – Létezik tartós megoldás a szénanáthára
2026. augusztus 25.
A szíved is meghálálhatja: ezek az ételek értékes zsírokat tartalmaznak
2026. augusztus 24.
A kefir rejtett előnyei: nemcsak az emésztést támogathatja
2026. augusztus 24.
A körmeid is öregszenek: ezt érdemes tudni az életkorral járó változásokról
2026. augusztus 22.