A „mi” milánói spagettink nem létezik

Megosztás:

A hetvenes évek második felének Magyarországán a vendéglátás területén is megjelent némi „nyugati” hatás bizonyos magánkézbe (bérbe adott) adott vendéglőkben, és egyes szállodák éttermeiben. Ez persze nem ment könnyen.

Volt kapcsolat, rokoni, baráti, a szabad világgal, és a tájékozott ínyencek, szakemberek emlékezhettek régi utazásokra, ám 1968-tól bizonyos feltételekkel Olaszország is elérhetővé vált, bár a váltható valuta összege nem igazán tette lehetővé egy itáliai vendéglő kipróbálását.

Bárhogy is, Milánói spagetti-, vagy makaróni néven megjelentek a világhírnek örvendő olasz tészták nálunk is..

Egyszerű volt, „mint a faék”, de a miénk.

Tojásos, hamar puhuló (nyilván nem durum) tészta, darált hús olajon, hagymásan sütve „pörköltessen”, és mindez paradicsom sűrítménnyel (ez viszont kiváló volt, az akkori hatvani konzervgyár terméke)  összekeverve, só, bor: húsos szósz a tésztára, reszelt trappista a tetejére, és kész.

Ugyanakkor semmiféle oregánó, kapri-, vagy olajbogyó, zöldfűszer, zöldség. zeller nem volt benne, ha némi sárgarépa került bele, az már igazi extra volt. Viszont a mákostészta után végre valami új ízt kapott a közönség, majd a növekvő turizmussal, az otthon is elkészített, egyre több beszerezhető áruval, már feltűntek olasz éttermek is (Budapest, Napoletana, Duna-korzó, nyolcvanas évek második fele).

Aztán mára látjuk, hogy mi van, bár sok helyen elérhető az olasz koszt, még mindig rengeteg  a kamu tészta, illetve pizza. Ám a profik nálunk sem tévednek.

Mindez akkor jutott eszünkbe, amikor rövid látogatáson Milánóban jártunk. Nagyjából tíz kisvendéglőt kerestünk fel, volt ugyan milánói „kezdetű” étel, húsgolyó, miegymás, de olyan milánói spagettit, illetve makarónit, úgy, ahogy azt mi ismerjük, nos, olyat sehol, de sehol nem találtunk.

Egyáltalán húsos tésztát sem, estleg vékony, pácolt csíkokokra vágott sonkát, de általában, zöldséget, zöldfűszert, valódi ízes paradicsomot, kegylót, rákféléket, és halat sokkal inkább.

De egyáltalán nem voltunk csalódottak.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük