Hajlamos a stroke-ra? Ezek a legfontosabb kockázati tényezők

• Jó tudni
• 2026. február 27.
• 0

Életkor, magas vérnyomás, dohányzás? A stroke-rizikó akár 90%-kal is csökkenthető megfelelő életmóddal és kezeléssel.

A stroke nem egyik napról a másikra alakul ki

A stroke, vagyis az agyi érkatasztrófa a rokkantság vezető oka, és a halálozás egyik leggyakoribb tényezője. Fél évvel egy stroke után a 65 év feletti betegek mintegy ötöde tartós segítségre szorul, és közel felük kognitív zavarokkal él tovább. A számok józanítóak. De van egy fontos tény: a kockázat jelentős része csökkenthető.

A rizikófaktorok többsége megegyezik az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázati tényezőivel. Vagyis amit a szívünkért teszünk, az az agyunkat is védi.

Amire nincs ráhatásunk

Vannak tényezők, amelyeket nem tudunk megváltoztatni.

Az életkor az egyik legerősebb rizikófaktor. 40 év alatt ritka a stroke, 55 éves kor felett viszont a kockázat tízévente megduplázódik. Ebben azonban nem csak az életkor „hibás”, hanem az évtizedek alatt felhalmozódó érrendszeri károsodás is. A nem szintén számít. Fiatalabb korban a nőknél alacsonyabb a stroke előfordulása, amit az ösztrogén védő hatásával magyaráznak. A menopauza után azonban a különbség eltűnik. A genetikai hajlam is szerepet játszik. Ha a családban előfordult stroke, TIA vagy szívinfarktus, a kockázat magasabb lehet. Ugyanakkor a szakértők szerint még ilyenkor is az életmód a döntő tényező. Nem módosítható tényezőként tartják számon a korábbi stroke vagy TIA előfordulását is. Aki már átesett rajta, annál nagyobb a következő esemény esélye. Ezért kulcsfontosságú a másodlagos megelőzés.

Érdekesség, hogy az aurás migrén is összefüggést mutat a stroke-kal, bár kezelése önmagában nem csökkenti a kockázatot.

A jó hír: a legtöbb tényező befolyásolható

A stroke-hoz vezető okok többsége olyan állapot, amelyre van ráhatásunk.

Az egyik legfontosabb a magas vérnyomás. A nem megfelelően kezelt hipertónia az esetek mintegy 70 százalékában kimutatható. Sokáig tünetmentes maradhat, ezért különösen veszélyes. A tartósan 140/90 Hgmm feletti érték már kezelést igényel. A magas koleszterinszint és az érelmeszesedés szorosan összefüggnek. Az LDL-koleszterin emelkedése gyorsítja az érfalak károsodását, míg a HDL védő szerepet tölt be. Az összkoleszterin 5 mmol/l alatti értéke tekinthető normálisnak. A cukorbetegség nem csupán anyagcsere-betegség, hanem érbetegség is. Felgyorsítja az érelmeszesedést, és jelentősen növeli a stroke és más érkatasztrófák esélyét. Kiemelt jelentőségű a pitvarfibrilláció, amely akár tízszeresére is növelheti az érelzáródásos stroke kockázatát. A szabálytalan szívritmus során kialakuló vérrögök az agyba sodródva okozhatnak súlyos károsodást. Ilyenkor a megfelelő vérhígító kezelés életmentő lehet.

Életmód: itt dől el a legtöbb

A mozgáshiány, a túlsúly, a helytelen táplálkozás és a krónikus stressz közvetetten vagy közvetlenül növelik a stroke kockázatát.

A rendszeres, legalább heti három-négy alkalommal végzett, közepes intenzitású mozgás bizonyítottan csökkenti a rizikót. Nem kell maratont futni – egy tempós séta vagy kerékpározás is számít. A túlzott sóbevitel és a telített zsírok fogyasztása emeli a vérnyomást és rontja a vérzsírértékeket. Ezzel szemben a zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, kiegyensúlyozott étrend védő hatású. A dohányzás minden érbetegség egyik legerősebb hajlamosító tényezője. Jó hír, hogy a leszokás után néhány éven belül a kockázat jelentősen csökken, hosszú távon pedig megközelítheti a nem dohányzók szintjét. A rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás szintén növeli mind az agyi érelzáródás, mind az agyvérzés esélyét. A rohamivás különösen veszélyes.

Kockázatbecslés: nem találgatás, számítás

Ma már korszerű kockázatbecslő rendszerek, például a Framingham kockázatbecslő tábla segítségével megbecsülhető az 5–10 éves stroke-rizikó. A számítás során az életkor, a nem, a dohányzás, a vérnyomás és a koleszterinszint a legmeghatározóbb tényezők. Ha ezek halmozódnak, a következő tíz évben a stroke valószínűsége akár 30 százalék fölé is emelkedhet.

A jó hír azonban az, hogy megfelelő életmóddal és az alapbetegségek kezelésével a kockázat akár 90 százalékkal is csökkenthető.

A stroke tehát nem sorscsapás. Sok esetben egy hosszú folyamat vége. És minél korábban avatkozunk be ebbe a folyamatba, annál nagyobb az esély a megelőzésre.

Forrás: webbeteg.hu