Agyserkentés: egy tréning, ami évekkel csökkentheti a demencia kockázatát
Egy hosszú távú kutatás szerint a gyors feldolgozási sebességet fejlesztő agytréning csökkentheti a demencia kockázatát.
Csökkenthető a demencia kockázata agytréninggel?
Egy friss, hosszú távú kutatás azt vizsgálta, vajon a kognitív tréning, vagyis az agyi funkciók tudatos gyakorlása képes-e befolyásolni az Alzheimer-kór és más demenciák későbbi kialakulását.
A kérdés nem új, de eddig főként rövid távú eredmények álltak rendelkezésre. Most azonban egy közel húsz éven át tartó követéses vizsgálat adatai alapján próbálták megválaszolni: számít-e, milyen típusú agytréninget végzünk.
Az ACTIVE vizsgálat tanulságai
A kutatás az úgynevezett ACTIVE vizsgálat (Advanced Cognitive Training for Independent and Vital Elderly) adataira épült. A klinikai programban idősebb felnőtteket különböző kognitív tréningcsoportokba osztottak, majd hosszú éveken keresztül követték egészségi állapotukat.
A résztvevők különböző típusú fejlesztésekben vettek részt, többek között memóriatréningen, érvelési gyakorlatokon, illetve egy olyan programban, amely a gyors információfeldolgozási képességet célozta.
A kutatók azt vizsgálták, hogy az évek során milyen arányban kaptak a résztvevők Alzheimer-kór vagy más demencia diagnózist.
Nem minden tréning hat egyformán
A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a „gyors feldolgozási sebességre” irányuló tréning esetében mutatkozott szignifikáns különbség.
Azoknál, akik ezt a programot végezték, és rendszeres emlékeztető foglalkozásokon is részt vettek, alacsonyabb volt a demencia diagnózisának kockázata a következő két évtized során.
Ezzel szemben a memória- vagy érvelésfejlesztő tréningeknél nem találtak hasonló, statisztikailag igazolható csökkenést. Ez arra utal, hogy nem minden agytréning működik azonos módon, és nem mindegy, milyen mentális funkciót fejlesztünk.
A NeuroScienceNews.com beszámolója szerint ez az első olyan nagyszabású, hosszú távú vizsgálat, amely klinikai keretek között mutatott ki ilyen összefüggést.
Mit jelent a „gyors feldolgozási” tréning?
Ez a fajta fejlesztés a vizuális információk gyorsabb és pontosabb feldolgozására, valamint a figyelem gyors váltására koncentrál. A tréning jellemzően adaptív, vagyis a feladatok nehézsége a résztvevő aktuális teljesítményéhez igazodik.
A feltételezések szerint ez a módszer erősítheti az agyi hálózatok hatékonyságát, különösen az automatikus információfeldolgozás területén. A rendszeres gyakorlás hosszabb távon stabilabb működést eredményezhet.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: a kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek annak pontos megértésére, hogy milyen biológiai mechanizmusok állnak a hatás mögött, és hogyan lehet a tréninget más életmódbeli tényezőkkel – például mozgással vagy étrendi változtatásokkal – kombinálni.
Mit vihetünk haza ebből?
A kutatás nem állítja, hogy egyetlen agytréning „megelőzi” az Alzheimer-kórt. Azt azonban sugallja, hogy bizonyos, célzott kognitív fejlesztések hosszú távon befolyásolhatják a diagnózis kockázatát.
Ez különösen fontos egy idősödő társadalomban, ahol a demencia nemcsak egyéni, hanem komoly társadalmi kihívás is.
Forrás: hazipatika.com
- Gyömbértea minden nap? Íme 9 meglepő hatás
- Ezért érdemes a hagymát nyersen fogyasztani
- Lépésről lépésre az egészségesebb agyért
- Napi egy pohár kefir – ennyit számíthat az egészségünkben
- Karerősítés 50 felett: 4 hatékony gyakorlat, amit otthon is elvégezhetsz
- Több pénz maradhat a családoknál – folytatódik az árréscsökkentés
2026. február 24.
Apró levél, komoly hatás – így támogatja a szervezetet a kakukkfű
2026. február 24.
Magyar kutatók áttörése: szelektív gyógyszer a daganatsejtek ellen
2026. február 23.
Egész napos lakossági szűrés a Gödöllői Semmelweis Egészségközpontban
2026. február 23.
Időskori táplálkozás: a hosszú élet nem elég, minőség is kell
2026. február 23.