Dr. Meskó Bertalan: A tudatos részvétel a saját egészségünk terén sokkal többet jelenthet, mint bármilyen jövőbeli gyógyszer

• Jó tudni
• 2025. szeptember 28.
• 16
• 0

Miért nem elég sokáig élni, miért fontos, hogy ezt jó életminőségben tehessük meg? Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutatóval a hosszú élet (longevity) valódi jelentéséről, az egészségügyi technológiák forradalmáról, az orvos-beteg kapcsolat átalakulásáról beszélgetett a hazipatika.com.

A saját elvei szerint mit foglal magában a ‘longevity’ fogalma?

Sokkal nehezebb kérdés, mint ahogyan hangzik. Pont az egyik PhD-hallgatóm, Thuróczy Bertalan kutatási témájába vág. Vajon mi is pontosan a longevity? Többféle fogalom létezik a szakirodalomban, ezért nehéz találni egyet, amelyet minden kutató elfogadna a saját szempontjai alapján is. Talán ezzel a kérdéssel fogalmazhatjuk meg: miképp lehet a lehető legjobban kitágítani az elérhető évek számát egy ember életében úgy, hogy közben egészségi szempontból a lehető legmagasabb minőségben élje le azokat? A hosszú élet önmagában nem érték, ha annak jelentős részét betegen, mozgáskorlátozottan vagy szenvedéssel telve kell leélni.

Mindenesetre a hosszú élet elkötelezett hívei szerint akár százhúsz évig is élhetünk. Reális cél ez?

Ez nem csak egy vízió vagy cél, hiszen a Nature tanulmányai alapján az emberi élet biológiai határa épp százhúsz év körül lehet, amennyiben minden betegséget el tudunk kerülni, és valakinek módja van arra, hogy jó egészségügyi rendszerben éljen.

A magam részéről legalább száz évig szeretnék élni, de úgy, hogy akkor még elmegyek turistaként a Marsra. Feltételezve, hogy nem ágyon fekve, betegen tolnak be, hanem – akár egy exoskeleton robottal körülöttem – saját lábon lépek be az űrhajóba.

Szerintem igazából nem az a fontos, hogy mire vagyunk képesek biológiailag, hanem hogy van-e víziója minden egyénnek arról, hogy hogyan képzeli el a jövőbeli énjét. Ugyanis vannak erre vonatkozó kutatások. Aki a jövőbeli énjével szorosabb kapcsolatban van, több empátiával gondol rá és élénkebben tudja elképzelni, az általában jobb döntéseket hoz. Például könnyebben mond nemet olyan dolgokra, amiket később megbánna, és kevesebbet fogja tologatni a feladatait, mert van egy állandó kommunikáció a mai és jövőbeli énje között. Egy tanulmány kifejezetten arról szól, hogy konkrétan egészségügyi előnyei vannak annak, ha pozitív kapcsolatot ápolunk jövőbeli énünkkel. Szerintem itt ennek a víziónak van jelentősége, nem pedig annak, hogy valójában tudományosan, technikailag mit tudunk elérni az életminőségünk és élethosszunk kitolásában.

Lehet, hogy mi, magyarok kissé a múltban élünk? A jövőre vonatkozóan viszonylag kevés fogalmi képletünk van…

Az új könyvem kapcsán – „Térkép a jövőhöz” címmel – rengeteget foglalkoztam azzal, hogy a társadalmaknak és nemzeteknek mi pontosan a jövőképe. Számomra az írás során leginkább az volt a tapasztalat, hogy mi, magyarok, kifejezetten félünk vagy szorongunk a jövővel kapcsolatban. Mert az a képünk, hogy nincs rá hatásunk. Ahogy a híres dal mondja: „de úgyis lesz, ahogy lesz, lesz, ahogy lesz”. Nincs benne szerepem, tehát akkor miért is foglalkozzak vele? A múltról mindenki tanul, történelemórája mindenkinek volt, gyerekkorunktól meséken, legendákon, sztorikon nőttünk fel, felnőttként beszélgetünk, pletykálunk, tehát ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy múltbeli történésekből következtetéseket vonunk le. Én azt állítom, hogy ugyanezt meg lehet tanulni a jövővel kapcsolatban, csak el kell kezdeni.

Korábban az öregedést egyszerűen biológiai folyamatnak tekintették. Miben különbözik a hosszú élet iránti mai törekvésünk attól, ahogy régebben gondoltunk az idő múlására?

Aubrey de Grey kutatóval közel tíz évvel ezelőtt találkoztam egy moszkvai konferencián, ahol arról beszélt, hogy az öregedés idővel kezelhető betegséggé válhat. Engem sokáig ez a gondolat ragadott meg: hogy majd jön egy csodagyógyszer, amely biológiailag megállítja az öregedést. Mára azonban máshogy látom.

A valódi forradalom nem a technológiában van, hanem abban, hogy ráébredünk: a hosszú, egészséges élet nem hetvenéves korban kezdődik, hanem már húszévesen. Ehhez tudatos hozzáállás, adataink ismerete kell, és partneri kapcsolat az orvosainkkal. Az egészséges életmód üzenete évtizedek óta velünk van, mégis kevesen tartják be. Talán a longevity szemlélet segíthet abban, hogy végre komolyan vegyük.

Ön szerint melyek a legfontosabb – esetleg mesterséges intelligencián alapuló – technológiai innovációs eredmények jelenleg, azok, amelyek mégis befolyásolhatják az emberi élettartamot?

A legfontosabb dolog, ami az egészségügyre befolyással lesz, nem technológiában gyökeredzik. A páciensek felemelése, bevonása a döntéshozásba sokkal nagyobb fontosságú, mint bármilyen egyedi technológia. Különben ha ő maga nem része az orvosi folyamatnak, nem várhatjuk el, hogy hűen kövesse a javaslatokat, gyógyszerszedést akár. Ha csupán szabályokat, követelményeket és utasításokat kell betartania, de nem magyarázzuk el, hogy miért, az nem helyes.

De ha technológiát kell mondanom, akkor nyilván a mesterséges intelligencia (AI) messze kiemelkedik. Az AI gyakorlatias része. Tehát olyan alkalmazások, amelyekkel bőrelváltozást lehet lefotózni, és az AI segít megmondani, hogy van-e olyan ok, amely miatt orvoshoz kell mennünk. Ezek a Skin-checking applikációk Magyarországon is jelen vannak és áttörték a mainstream határait. Vagy a ChatGPT-hez hasonló generatív AI-modelleknek most már 500 millió feletti a felhasználói száma. Lassan milliárdnyi felhasználó használja, egyértelműen orvosi egészségügyi célokra is. Ha pedig az orvosi oldalt kell néznem, akkor mi elemeztük a The Medical Futurist-nél az AI alapú orvosi technológiákat, és egyértelműen látszik, hogy a radiológia messze a győztese ennek a forradalomnak. Hiszen rengeteg adat, kép, vizuális lelet, CT, röntgen, MR készül, amelyeket az AI segítségével gyorsabban és pontosabban értelmezhetünk. Úgy látjuk, hogy a legtöbb eredmény egyelőre radiológián kívül, az onkológiában és kardiológiában várható.

Pontosan mit értünk okoseszköz alatt az egészségügyben?

A fonendoszkópot mindenki ismeri. Az első egy analóg technológián alapult – egy francia professzor az 1800-as évek elején találta fel. Addig úgy hallgattak tüdő és szívhangot az orvosok, hogy a beteg mellkasára vagy hátára tették a fülüket. Konkrétan semmilyen eszközük nem volt. És ő kitalálta az első kütyüt, egy egyszerű facsövet, amely felerősítette a szívhangot. Ebből lett később a sztetoszkóp, amely most már egy mindenki által elfogadott eszköz, sőt, az orvoslás szimbólumává vált. Az is analóg, de egy igazán izgalmas és fejlett technológia. Ehhez képest vannak most már okossztetoszkópok. Az orvos ugyanúgy ezt az eszközt használja, a beteg tüdejét, szívhangját hallgatja, csak már a telefonja rögzíti. Akár újrahallgathatja, vagy elküldheti a kollégájának konzultációra. És igen.

Ma már vannak olyan okoseszközök is, ahol AI-alkalmazás segít értelmezni az eredményt. Tehát mire az orvos leveszi a sztetoszkópot, az AI már adott egy szakvéleményt. Szerintem ez mutatja meg jól, hogy egy okoseszköz mit tud hozzáadni a beteg-orvos kapcsolathoz. Fontos kiemelni, hogy ez megváltoztatja a beteg-orvos viszonyt is, hiszen hirtelen bekerül egy technológiai entitás, amely nemcsak egy kütyü, nemcsak egy szenzor, hanem ma már akár mesterséges intelligencia is.

Mikor fogja egy magyar páciens átélni azt, hogy fejlett technológiák vesznek részt az egészsége menedzsmentjében?

Én tizenöt éve így élek. És szerintem még sok-sok társam. Mivel Szabolcsból származom, abban is biztos vagyok, hogy lesz nagyon sok olyan idősebb beteg, aki ezt soha nem akarja a saját teste körül látni. Azt kell elfogadnunk, hogy a fejlett technológiák használata tőlünk függ: a rendszerben élőktől és dolgozóktól.

Milyen mítoszokat lehet a hosszú élet kapcsán említeni, amelyek kritikusak a fejlődés szempontjából?

A legnagyobb mítosz a hosszú élettel kapcsolatban szerintem az, hogy elég lesz majd egy csodagyógyszerre várni. Sokan nem akarnak életmódot váltani, inkább abban bíznak, hogy egy injekció vagy tabletta majd megoldja helyettük az egészségi problémáikat. Lehet, hogy valóban lesz egyszer olyan szer, amely az öregedést menedzselhetővé teszi – de erre építeni egy egész életutat olyan, mint a szerencsejáték. Én abban hiszek, hogy a valódi áttörés az, ha a beteg hozzáfér a saját adataihoz – letölti a leleteit, érti az eredményeket és részt vesz a döntésekben. Magyarország ebből a szempontból előremutató: az EESZT rendszer világszinten is példaértékű, hiszen lehetővé teszi, hogy már az orvos előtt lássuk saját egészségügyi adatainkat. És mint mondtam, ez a tudatos részvétel sokkal többet jelenthet, mint bármilyen jövőbeli gyógyszer.

Az élethosszabbítás gondolata etikai, erkölcsi kérdéseket is felvet. Ezekről mit gondol?

Joggal mondhatjuk, hogy a bioetikusok aranykorát éljük. Az egyik legnagyobb dilemma, hogy mi történik, ha tömegesen kezdünk el hosszabb ideig élni – miközben a társadalmak öregednek, a fiatalok száma csökken, és a nyugdíj- vagy egészségügyi rendszerek túlterhelődnek.

A másik probléma a hozzáférés kérdése: mi van akkor, ha valaki megengedheti magának a legmodernebb technológiát – például egy 3D-bioprintert –, míg másnak még az életmentő transzplantációra is várnia kell? Ezek a társadalmi és gazdasági különbségek könnyen biológiai egyenlőtlenségekké válhatnak, ami a következő évtized egyik legfontosabb etikai kihívása lesz.

Egy orvos szempontjából milyen előnyöket jelenthet a technológiai fejlődés? Van-e okuk félteni a munkájukat?

Sokan attól tartanak, hogy a technológia elveszi az orvoslás emberi oldalát – pedig épp ellenkezőleg: visszaadja azt. Az elmúlt évtizedekben az adminisztráció vált az orvosi hivatás rákfenéjévé; ma egy átlagos orvos idejének több mint a felét papírmunkával tölti. De a technológia – különösen a mesterséges intelligencia – képes lehet ezt a terhet levenni a vállukról. Már léteznek olyan AI-alapú alkalmazások, amelyek automatikusan rögzítik az orvos és a beteg beszélgetését, majd orvosi dokumentummá alakítják. Az orvosnak csak ellenőriznie kell – és közben végre a betegre figyelhet. Ez nem science fiction; hatalmas előrelépés lehet az orvoslás emberközpontúbbá tételében.

Okosmérlegek, szenzoros vécék… mennyire hasznosak ezek a mindennapi egészségmegőrzésben?

Százötvennél több digitális egészségügyi eszközt teszteltem. Pusztán azért, hogy lássam: egy jövőbeli páciens min megy keresztül, milyen kihívásokkal találkozik majd. Nem túlzás elmondani, hogy ami a piacon van, azt láttam, sőt, kipróbáltam a saját egészségemmel. Ezért merem mondani, hogy az első lépés a partneri viszony a háziorvossal. Én ebben látom az indulást, és semmiképpen nem abban, hogy elkezdünk vásárolgatni viselhető eszközöket és okoskütyüket otthonra. Semmi értelme nincs, hiszen az illető temérdek adatot kap, és garantálom, hogy nem fog tudni mit kezdeni velük. Én orvosként végeztem, kutató vagyok és egy geek. Még így is borzasztó tapasztalat volt a genetikai tesztem eredményével valamit is kezdeni. Vagy az okosórámból, az okosmérlegből vagy az alvásszenzorból valamilyen következtetést levonni. Az életmódomat hogyan változtassam meg? Nekem is szükségem volt egy partner háziorvosra, akivel ketten készítünk egy preventív tervet.

Ha csak egyetlen ilyen módon mérhető paramétert javasolhatna a laikusoknak, akkor mi lenne az?

Imádom a kérdést: a válasz az alvás. A fitneszmérések Szent Grálja. Ha valaki soha nem fog semmi máshoz nyúlni, csak az alvását fogja mérni, garantálom, hogy nyerni fog vele. Konkrétan: az okosébresztés az új algoritmusokban a világ legfontosabb eszközbeli funkciója.

Ön mit tesz saját longevity stratégiája érdekében?

Nekem kutatóként az volt az elvem tizenöt éve, hogy látni kell mindent, amit a jövőben egy páciens látni vagy tapasztalni fog. Nyilván a teljes DNS-szekvenálásomat elkészítettem, hat vagy hét cég által is. Tehát azt, hogy milyen kórképekre van hajlamom, azt tudom. Így bőrrákra külön prevenciós terv készült, mert arra nyolcszoros rizikóm van. Úgy élek, mint egy vámpír: nem láttam a napot, nem tudom hány éve, nem járok szoláriumba, naptejet használok, évente megyek rákszűrésre. Tudom, milyen gyógyszerekre van érzékenységem, azokat soha nem fogom beszedni, mert nagyon sok mellékhatásom lehet. Mikrobiómtesztem is készült, tudom, milyen bélbaktérium-flórám van, és azt is, hogy hogyan alakítsam ennek megfelelően a diétámat. Mérek alvást, napi aktivitást, mértem már stresszt, vércukorszintmérő volt rajtam több héten keresztül a bőröm alatt egy kis tűn keresztül.

Ezekről is olvashatunk a könyvében?

A longevity számomra nemcsak kutatási terület, hanem több mint tizenöt éve szenvedély is – orvosi jövőkutatóként mindig az érdekelt, hogyan alakul az egészségügy technológiai és kulturális fejlődése. Egy idő után azonban rájöttem, hogy a jövőtervezés eszközeit főként szakértők és agytrösztök használják, miközben ezekből több is van, ami közérthető és bárki számára elérhető lenne. Ezért született meg a „Térkép a jövőhöz – Jövőkutatás mindenkinek” című könyvem, amely egyfajta társadalmi kísérlet: azt szeretném megmutatni, hogy a jövő nemcsak történik velünk – mi is formálhatjuk, ha megtanuljuk tudatosan elemezni és előkészíteni. Több mint ötven módszerből legalább tucatnyi könnyen alkalmazható a mindennapokban is. Ezeket írtam meg a könyvben.

Kiknek szól?

Azoknak, akik kíváncsiak a jövőre – vagy éppen félnek tőle. A célom az, hogy segítsek nekik megérteni: nem jóslatokra van szükség, hanem tudatosságra. Ha ismerjük a lehetőségeket, felkészülhetünk a várható változásokra – így nemcsak alkalmazkodni tudunk, hanem irányítani is a saját jövőnket. Akár egyénként, akár közösségként.

Dr. Meskó Bertalan PhD, az orvosi jövőkutatás nemzetközi szinten elismert szakértője, a The Medical Futurist Institute igazgatója. Szakterülete a fejlett technológiák globális orvoslásra és egészségügyre gyakorolt ​​hatásának elemzése. Genomikai PhD-végzettségű, orvosi futurista geek orvosként az Amazon Top 100 szerzői közé tartozik, emellett magántanárként oktat a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karán, Budapesten. Több mint kilencszáz előadást tartott olyan rangos intézményekben, mint a Harvard, a Stanford és a Yale Egyetem, valamint olyan szervezeteknél, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy a világ tíz legnagyobb gyógyszeripari vállalata. Az egészségügyi technológiával kapcsolatos ismeretei vezető globális hanggá tették e területen.

Forrás: hazipatika.com