Egyszerű módszer a magas vérnyomás ellen
A séta különösen hasznos testmozgás lehet akkor, amikor magas vérnyomással küzdünk.
A magas vérnyomás sokakat érintő egészségügyi probléma, amelynek kezelésében a gyógyszeres terápia mellett az életmódbeli változtatások, köztük a rendszeres séta is fontos szerepet kaphat.
Miért segít a séta a vérnyomás csökkentésében?
A vérnyomás napi ritmust követ: reggel általában emelkedik, estére pedig csökken – hívta fel a figyelmet Dr. Tiffany S. Di Pietro kardiológus a Health.comnak. Azoknál, akiknél jelentős a reggeli vérnyomás-kiugrás, vagy éjszaka is magas értékeket mérnek, nagyobb a szív- és érrendszeri kockázat.
Ebben a folyamatban kap fontos szerepet a séta. Egyetlen, akár rövidebb gyaloglás is órákon át tartó vérnyomáscsökkentő hatással járhat. Ezt a jelenséget az orvostudomány „testmozgás utáni hipotenziónak” nevezi. Vagyis az, hogy mikor indulunk el sétálni, meghatározza, mikor érvényesül ez a kedvező hatás.
Reggel vagy inkább este?
Egyes kutatások szerint a késő délutáni vagy esti séta különösen jótékony lehet. Egy 2019-es vizsgálat például arra jutott, hogy az esti aerob mozgás nagyobb szisztolés vérnyomáscsökkenést eredményezett, mint a reggeli edzés. Ugyanakkor a kutatási eredmények nem egységesek, és az eltérések személyenként változhatnak.
Arra is érdemes figyelni, hogy az intenzív esti mozgás egyeseknél ronthatja az alvás minőségét – figyelmeztetett Dr. Jason V. Tso, a Stanford Egyetem sportkardiológusa. Ha valaki nehezen alszik el egy lendületes esti séta után, teljesen elfogadható, ha inkább napközben mozog.
A szakértők összegzése szerint a legjobb időpont a sétára az, amikor valóban belefér a napirendünkbe – a rendszeresség fontosabb, mint az óra mutatója.
Mire érdemes még figyelni?
A séta vérnyomáscsökkentő hatását több tényező is befolyásolja:
-
Rendszeresség: a legnagyobb előnyt a következetes mozgás hozza. Hetek, hónapok alatt a rendszeres séta tartósan csökkentheti az átlagos vérnyomást.
-
Kiindulási értékek: minél magasabb a vérnyomás induláskor, annál látványosabb lehet a javulás.
-
Életmódbeli szokások: a rossz alvás, a tartós stressz, a túlzott só- és alkoholfogyasztás, valamint a kiegyensúlyozatlan étrend mind gyengíthetik a mozgás kedvező hatását.
-
Tempó: az ideális séta élénk, kissé megemeli a pulzust. Jó iránymutatás, hogy beszélgetni még tudjunk közben, de énekelni már ne. Az Amerikai Szív Szövetség heti legalább 150 perc közepes intenzitású mozgást ajánl, amelybe a tempós séta is beletartozik.
Forrás: hazipatika.com
- Céklalé: a vérnyomásra és a sportteljesítményre is hatással lehet
- Feldolgozott élelmiszerek: valóban minden terméket kerülni kell?
- Mire jó a fahéj? Nemcsak az íze miatt érdemes használni
- Nem csak a feledékenység jelezheti az Alzheimer-kór kezdetét
- Vérnyomáscsökkentő: mit tegyél, ha elfelejtetted bevenni?
- A stroke enyhe tünetekkel is kezdődhet: egyetlen furcsa mozdulat is figyelmeztető lehet
2026. november 8.
Hideg vagy meleg víz? Nem mindegy, mikor melyiket választod
2026. november 7.
Édeskömény a tányéron: így segíthet, ha gyakran puffadsz
2026. november 6.
Reggeli kávé éhgyomorra: ezt érdemes átgondolni
2026. november 6.
A csecsemők agya segíthet megfejteni az Alzheimer-kórt
2026. november 5.
Lassabb szellemi hanyatlással járhat együtt a kutya- és macskatartás?
2026. november 5.