Érvédő ételek: ezeknek érdemes helyet szorítani a konyhában

Megosztás:
Forrás: Pexels

Nem mindegy, mi kerül a bevásárlókosárba: bizonyos ételek jól illeszkednek az érrendszert támogató étrendbe.

Az érrendszer egészségét nemcsak a mozgás és az életmód, hanem az étrend is befolyásolhatja. A zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban és telítetlen zsírokban gazdag étkezés jó alapot jelenthet, miközben érdemes visszafogni a telített zsírokban és hozzáadott sóban gazdag élelmiszereket.

De mely alapanyagoknak érdemes rendszeresen helyet adni a konyhában?

Zöldségek, gyümölcsök és teljes értékű gabonák

Az Amerikai Érsebészeti Társaság ajánlása szerint több élelmiszercsoport is fontos része lehet az érrendszert támogató étrendnek. A zöldségek és gyümölcsök friss, fagyasztott vagy konzerv formában is értékes tápanyagokat biztosíthatnak.

A bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, a szőlő, a gránátalma és a cékla mellett a diófélék is gyakran szerepelnek az egészséges étrend ajánlásai között. A sötétzöld leveles zöldségek, például a spenót, káliumot, magnéziumot és más fontos tápanyagokat is tartalmaznak.

A teljes kiőrlésű gabonák, kenyerek és tészták jó rostforrások. A megfelelő rostbevitel hozzájárulhat a kedvezőbb koleszterinszinthez, és az étkezés utáni vércukorszint alakulásában is kedvező lehet. Emellett hosszabb ideig biztosíthatnak teltségérzetet.

A fehér rizs helyett időnként barna rizs kerülhet a tányérra, az étrendet pedig hüvelyesekkel, például babbal és lencsével is érdemes változatosabbá tenni. Reggelire jó választás lehet a zabkása vagy a zabkorpa is.

Milyen fehérjét válasszunk?

Fehérjére természetesen szüksége van a szervezetnek, de a forrás sem mindegy. Az étrendben érdemes nagyobb hangsúlyt adni a növényi fehérjeforrásoknak, például a hüvelyeseknek és dióféléknek.

A halak és tenger gyümölcsei, valamint az alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes tejtermékek szintén beilleszthetők egy szív- és érrendszert támogató étrendbe.

A marha- és sertéshús fogyasztásáról sem kell feltétlenül lemondani, de érdemes soványabb húsrészeket választani, és ezek mennyiségét, illetve gyakoriságát is mérsékelni.

Nem minden zsír egyforma

A zsiradékok között is jelentős különbség van. A telítetlen zsírok elsősorban növényi forrásokból származnak, és kedvezőbb választást jelenthetnek a telített zsírokban gazdag élelmiszerekhez képest.

Jó forrás lehet például a dió, a különböző magvak, az olívabogyó, az avokádó, valamint az olíva-, repce- és avokádóolaj.

A késztermékeknél érdemes rápillantani az összetevőlistára is. Lehetőleg kerüljük a hidrogénezett vagy részben hidrogénezett olajokat tartalmazó termékeket.

A megfelelő folyadékbevitelre szintén figyelni kell. A mindennapi hidratálás alapja általában a víz, amely a cukros italoknál egyszerűbb és kedvezőbb választás.

A mediterrán étrend is jó irány lehet

Az előbb felsorolt alapanyagok közül sok a mediterrán étrendben is fontos szerepet kap. Ebben az étkezési mintában sok zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabona, hüvelyes, dióféle, hal és extra szűz olívaolaj szerepel, miközben a vörös húsok fogyasztása mérsékeltebb.

Az ízesítésben a só mellett nagyobb szerepet kaphatnak a friss és szárított fűszernövények is.

Dr. C. Keith Ozaki, a bostoni Brigham and Women’s Hospital és a Harvard Medical School érsebésze szerint a mediterrán étrend több olyan elemet is tartalmaz, amely kedvező lehet az érrendszer szempontjából. Ezek között említi a teljes kiőrlésű gabonákat, az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, a bőr nélküli szárnyashúst és a halakat, valamint a növényi eredetű fehérjeforrások előnyben részesítését.

A mediterrán étrend előnye így nem egyetlen alapanyagnak tulajdonítható. Az étkezési szokások összessége számít, vagyis az, hogy rendszeresen kerülnek-e a tányérra zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, diófélék és halak, miközben a telítetlen zsírok nagyobb szerepet kapnak.

Ezt jól példázza az alábbi, a Cleveland Clinic által publikált recept is.

Mediterrán csirkemell fehérbabbal

Hozzávalók 4 személyre

A babhoz

  • 2 evőkanál extra szűz olívaolaj
  • 1 közepes vöröshagyma, apróra vágva
  • 2 sárgarépa, apróra vágva
  • 2 gerezd fokhagyma, apróra vágva
  • 400 g kockázott konzerv paradicsom
  • 400 g konzerv cannellini bab, leszűrve és leöblítve
  • 1 evőkanál apróra vágott friss rozmaring
  • 1/4 teáskanál só
  • 1/4 teáskanál frissen őrölt fekete bors
  • 1/4 csésze apróra vágott friss petrezselyem

A csirkéhez

  • 500 g csont és bőr nélküli csirkemell
  • 1 teáskanál extra szűz olívaolaj
  • 1/2 teáskanál füstölt paprika
  • 1/4 teáskanál só
  • 1/8 teáskanál frissen őrölt fekete bors

Elkészítés

Egy nagy lábasban melegítsük fel az olívaolajat, majd adjuk hozzá a hagymát. Fedjük le, és időnként megkeverve pároljuk 5-6 percig, amíg megpuhul.

Adjuk hozzá a sárgarépát, fedjük le, és további 4-5 percig pároljuk. Ezután kerülhet bele a fokhagyma, amelyet körülbelül 30 másodpercig főzzünk, amíg illatozni kezd.

Adjuk hozzá a paradicsomot, a rozmaringot, a sót és a borsot, majd gyakori keverés mellett főzzük 2 percig. Végül keverjük bele a babot és 1 deciliter vizet. Vegyük alacsonyabbra a hőfokot, és 10-15 percig gyöngyöztessük.

Közben készítsük el a csirkét. A csirkemellet kenjük meg az olívaolajjal, majd szórjuk meg a füstölt paprikával, sóval és borssal. Egy közepes méretű serpenyőt melegítsünk fel közepes hőfokon, majd süssük a húst oldalanként 6-7 percig, amíg teljesen átsül.

A kész csirkemellet rostirányra merőlegesen vágjuk vékony szeletekre. A friss petrezselymet keverjük a babhoz, majd osszuk el négy tányéron, és helyezzük rá a felszeletelt csirkét.

Egy adag tápértéke:

  • Energia: 305 kcal
  • Összes zsír: 12 gramm
  • Telített zsír: 2 gramm
  • Fehérje: 30 gramm
  • Szénhidrát: 22 gramm
  • Élelmi rost: 6 gramm
  • Cukor: 5 gramm
  • Hozzáadott cukor: 0 gramm
  • Koleszterin: 55 milligramm
  • Nátrium: 595 milligramm

Forrás: hazipatika.com

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük