Érvédő ételek: ezeknek érdemes helyet szorítani a konyhában
Nem mindegy, mi kerül a bevásárlókosárba: bizonyos ételek jól illeszkednek az érrendszert támogató étrendbe.
Az érrendszer egészségét nemcsak a mozgás és az életmód, hanem az étrend is befolyásolhatja. A zöldségekben, gyümölcsökben, rostokban és telítetlen zsírokban gazdag étkezés jó alapot jelenthet, miközben érdemes visszafogni a telített zsírokban és hozzáadott sóban gazdag élelmiszereket.
De mely alapanyagoknak érdemes rendszeresen helyet adni a konyhában?
Zöldségek, gyümölcsök és teljes értékű gabonák
Az Amerikai Érsebészeti Társaság ajánlása szerint több élelmiszercsoport is fontos része lehet az érrendszert támogató étrendnek. A zöldségek és gyümölcsök friss, fagyasztott vagy konzerv formában is értékes tápanyagokat biztosíthatnak.
A bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, a szőlő, a gránátalma és a cékla mellett a diófélék is gyakran szerepelnek az egészséges étrend ajánlásai között. A sötétzöld leveles zöldségek, például a spenót, káliumot, magnéziumot és más fontos tápanyagokat is tartalmaznak.
A teljes kiőrlésű gabonák, kenyerek és tészták jó rostforrások. A megfelelő rostbevitel hozzájárulhat a kedvezőbb koleszterinszinthez, és az étkezés utáni vércukorszint alakulásában is kedvező lehet. Emellett hosszabb ideig biztosíthatnak teltségérzetet.
A fehér rizs helyett időnként barna rizs kerülhet a tányérra, az étrendet pedig hüvelyesekkel, például babbal és lencsével is érdemes változatosabbá tenni. Reggelire jó választás lehet a zabkása vagy a zabkorpa is.
Milyen fehérjét válasszunk?
Fehérjére természetesen szüksége van a szervezetnek, de a forrás sem mindegy. Az étrendben érdemes nagyobb hangsúlyt adni a növényi fehérjeforrásoknak, például a hüvelyeseknek és dióféléknek.
A halak és tenger gyümölcsei, valamint az alacsony zsírtartalmú vagy zsírmentes tejtermékek szintén beilleszthetők egy szív- és érrendszert támogató étrendbe.
A marha- és sertéshús fogyasztásáról sem kell feltétlenül lemondani, de érdemes soványabb húsrészeket választani, és ezek mennyiségét, illetve gyakoriságát is mérsékelni.
Nem minden zsír egyforma
A zsiradékok között is jelentős különbség van. A telítetlen zsírok elsősorban növényi forrásokból származnak, és kedvezőbb választást jelenthetnek a telített zsírokban gazdag élelmiszerekhez képest.
Jó forrás lehet például a dió, a különböző magvak, az olívabogyó, az avokádó, valamint az olíva-, repce- és avokádóolaj.
A késztermékeknél érdemes rápillantani az összetevőlistára is. Lehetőleg kerüljük a hidrogénezett vagy részben hidrogénezett olajokat tartalmazó termékeket.
A megfelelő folyadékbevitelre szintén figyelni kell. A mindennapi hidratálás alapja általában a víz, amely a cukros italoknál egyszerűbb és kedvezőbb választás.
A mediterrán étrend is jó irány lehet
Az előbb felsorolt alapanyagok közül sok a mediterrán étrendben is fontos szerepet kap. Ebben az étkezési mintában sok zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabona, hüvelyes, dióféle, hal és extra szűz olívaolaj szerepel, miközben a vörös húsok fogyasztása mérsékeltebb.
Az ízesítésben a só mellett nagyobb szerepet kaphatnak a friss és szárított fűszernövények is.
Dr. C. Keith Ozaki, a bostoni Brigham and Women’s Hospital és a Harvard Medical School érsebésze szerint a mediterrán étrend több olyan elemet is tartalmaz, amely kedvező lehet az érrendszer szempontjából. Ezek között említi a teljes kiőrlésű gabonákat, az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, a bőr nélküli szárnyashúst és a halakat, valamint a növényi eredetű fehérjeforrások előnyben részesítését.
A mediterrán étrend előnye így nem egyetlen alapanyagnak tulajdonítható. Az étkezési szokások összessége számít, vagyis az, hogy rendszeresen kerülnek-e a tányérra zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, diófélék és halak, miközben a telítetlen zsírok nagyobb szerepet kapnak.
Ezt jól példázza az alábbi, a Cleveland Clinic által publikált recept is.
Mediterrán csirkemell fehérbabbal
Hozzávalók 4 személyre
A babhoz
- 2 evőkanál extra szűz olívaolaj
- 1 közepes vöröshagyma, apróra vágva
- 2 sárgarépa, apróra vágva
- 2 gerezd fokhagyma, apróra vágva
- 400 g kockázott konzerv paradicsom
- 400 g konzerv cannellini bab, leszűrve és leöblítve
- 1 evőkanál apróra vágott friss rozmaring
- 1/4 teáskanál só
- 1/4 teáskanál frissen őrölt fekete bors
- 1/4 csésze apróra vágott friss petrezselyem
A csirkéhez
- 500 g csont és bőr nélküli csirkemell
- 1 teáskanál extra szűz olívaolaj
- 1/2 teáskanál füstölt paprika
- 1/4 teáskanál só
- 1/8 teáskanál frissen őrölt fekete bors
Elkészítés
Egy nagy lábasban melegítsük fel az olívaolajat, majd adjuk hozzá a hagymát. Fedjük le, és időnként megkeverve pároljuk 5-6 percig, amíg megpuhul.
Adjuk hozzá a sárgarépát, fedjük le, és további 4-5 percig pároljuk. Ezután kerülhet bele a fokhagyma, amelyet körülbelül 30 másodpercig főzzünk, amíg illatozni kezd.
Adjuk hozzá a paradicsomot, a rozmaringot, a sót és a borsot, majd gyakori keverés mellett főzzük 2 percig. Végül keverjük bele a babot és 1 deciliter vizet. Vegyük alacsonyabbra a hőfokot, és 10-15 percig gyöngyöztessük.
Közben készítsük el a csirkét. A csirkemellet kenjük meg az olívaolajjal, majd szórjuk meg a füstölt paprikával, sóval és borssal. Egy közepes méretű serpenyőt melegítsünk fel közepes hőfokon, majd süssük a húst oldalanként 6-7 percig, amíg teljesen átsül.
A kész csirkemellet rostirányra merőlegesen vágjuk vékony szeletekre. A friss petrezselymet keverjük a babhoz, majd osszuk el négy tányéron, és helyezzük rá a felszeletelt csirkét.
Egy adag tápértéke:
- Energia: 305 kcal
- Összes zsír: 12 gramm
- Telített zsír: 2 gramm
- Fehérje: 30 gramm
- Szénhidrát: 22 gramm
- Élelmi rost: 6 gramm
- Cukor: 5 gramm
- Hozzáadott cukor: 0 gramm
- Koleszterin: 55 milligramm
- Nátrium: 595 milligramm
Forrás: hazipatika.com
- Stroke esetén minden perc számít, ezt jelenti az első „aranyóra”
- A pisztácia a vérnyomásra is hatással lehet, de van, akinek óvatosnak kell lennie
- A tudás nem korhoz kötött: új városokban is bemutatkozik a Szenior Egyetem
- Ízületi fájdalom és duzzanat: mikor gyanakodhat rheumatoid arthritisre?
- Nem mindegy, mikor ebédelünk: ezt érdemes tudni az étkezés időzítéséről
- Nem csak a levesbe jó: ezért kutatják a tárkony egészségre gyakorolt hatásait
2026. szeptember 14.
Szívinfarktus előjelei: a mellkasi nyomás mellett ezek a tünetek is fontosak
2026. szeptember 14.
Érvédő ételek: ezeknek érdemes helyet szorítani a konyhában
2026. szeptember 13.
50 felett felértékelődik, mi kerül a tányérra: ezekből jobb kevesebbet enni
2026. szeptember 12.
Az amaránt több szempontból is értékes: ezt tudja a különleges álgabona
2026. szeptember 11.
Nem csak a levesbe jó: ezért kutatják a tárkony egészségre gyakorolt hatásait
2026. szeptember 11.