Generációk régen és ma

• Jó tudni
• 2026. január 24.
• 0

Miért változott meg a generációk közti viszony, és miért lett kulcskérdés az együttműködés egy gyorsan változó világban?

👥 Generációk régen és ma

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti különbségek alapvetően befolyásolják az emberek gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas kapcsolatait.
De vajon mindig így volt ez – és ugyanazt jelenti-e ma, mint régen?

📖 Az ember történetekben él

Az ember legalább két értelemben történetekben létezik.
Az egyik a saját élettörténete, az átélt események egymásba fonódása.
A másik az a történelmi korszak, amelyben mindezt megéli.

(A harmadik vonatkozás az irodalom, a film és a sajtó által közvetített történetek világa lenne – de ez már egy másik írás témája.)

🧩 Mit jelent a generáció?

A generáció fogalma egy adott időszakban született, hasonló tapasztalatokat szerzett emberek csoportját jelenti.

A klasszikus társadalomtudomány szerint akár „emberöltőként” is értelmezhető:
⏳ nagyjából 25–30 év, amíg egy nemzedék felnő és „birtokba veszi” a világát.

Ez azt jelenti:

• ha két ember között ennél nagyobb a korkülönbség, biztosan más generációhoz tartoznak,
• ha kevesebb, akkor nem feltétlenül, bár különbségek akkor is lehetnek.

(Működő párkapcsolatok és jól együttműködő munkahelyi közösségek is bizonyítják, hogy akár 15–20 év korkülönbség sem jelent feltétlen szakadékot.)

🏛️ Régen: a kor tekintélyt jelentett

A tradicionális társadalmakban a generációk közti különbség rangot is jelentett.
Az idősebbek – a „bölcs öregek” – tekintélyben és tudásban is a fiatalok felett álltak.

Ez részben annak volt köszönhető, hogy:

• a társadalmi és kulturális változások lassan zajlottak,
• a fiataloknak ugyanazokat a mintákat kellett elsajátítaniuk, mint szüleiknek.

Egy klasszikus paraszti világban például generációkon át szinte változatlan maradt az életmód, a munka és a tudás.

⚡ Ma: a világ gyorsabb lett, mint a tapasztalat

A modernitással azonban minden felgyorsult.
A világ olyan ütemben változik, hogy a kor önmagában már nem jelent előnyt.

Ha a nagyszülők az 1960-as években voltak gyerekek, az unokák pedig a 2000-es évek elején, akkor:

• a régi minták nem feltétlenül működnek,
• a fiatalabbak gyakran jobban értik a jelen világát, mert abba születtek bele.

Ez nem a családi kötelékek felbomlását jelenti, hanem azt, hogy
👉 a kor önmagában már nem értékmérő.

📱 Kulturális különbség lett a generáció

A 20. század elejétől a generációs eltérések egyre inkább kulturális különbségként jelennek meg.

• az 1960–70-es években: nyílt generációs konfliktusok,
• az 1980–90-es évektől: egyre inkább az együttműködés kérdése kerül előtérbe.

Mert miközben a szakadékok néhol valóban mélyülnek,
🧠 egyre fontosabbá válik az áthidalásuk.

🤝 Miért létkérdés az együttműködés?

Ha minden generáció saját kulturális „buborékban” él,
akkor az együttműködés szinte lehetetlenné válik.

Pedig egy egészséges társadalomnak:

• szüksége van minden korosztályra,
• azok különböző képességeire és tapasztalataira.

A kérdés tehát nem az, hogy vannak-e generációs különbségek, hanem az, hogy mit kezdünk velük.

Forrás: patikamagazin.hu