Idős utasok a fedélzeten: biztonsági kérdés lett az ülésrend

• Jó tudni
• 2026. április 13.
• 0

Egy friss kutatás szerint az idős utasok elhelyezése befolyásolhatja a repülőgépek vészhelyzeti kiürítésének sebességét.

Egy kérdés, ami túlmutat az ülésrenden

Egy friss kutatás nyomán komoly vita indult arról, hogy befolyásolhatja-e a repülés biztonságát az utasok életkora és elhelyezése. A felvetés elsőre szokatlannak tűnhet, mégis egy nagyon konkrét problémára világít rá: vészhelyzetben minden másodperc számít, és nem mindegy, hogyan tud kiürülni egy repülőgép.

A nemzetközi előírások szerint az utasokat legfeljebb 90 másodperc alatt kell evakuálni, még akkor is, ha a fedélzet tele van. Egy, az AIP Advances folyóiratban megjelent tanulmány azonban arra jutott, hogy ezt a határidőt bizonyos körülmények között jóval nehezebb tartani.

Mi lassítja valójában a kiürítést?

A kutatók szerint az egyik kulcstényező az utasok összetétele. Különösen akkor jelentkezhet probléma, ha nagyobb arányban vannak jelen idősebb, korlátozottabb mozgásképességű utasok, és ráadásul nem egyenletesen helyezkednek el a fedélzeten.

A tanulmányt szemléző beszámolók szerint a kutatás arra jutott: nem pusztán az utasok száma, hanem az eloszlásuk is döntő lehet. Ha egy adott részen több, lassabban mozgó utas koncentrálódik, az könnyen torlódást okozhat, ami az egész folyamatot visszaveti.

A szerzők ezt így fogalmazták meg:
„Az idős utasok speciális kihívást jelentenek a vészhelyzeti evakuálások során, mivel reakcióidejük lassabb, fizikai mozgékonyságuk csökkent, illetve nagyobb valószínűséggel szorulnak segítségre.”

Szimulációk: amikor nem jött ki a 90 másodperc

A Sydney-i Egyetem és a Calgary Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel vizsgálták a kérdést egy Airbus A320-as típusú repülőgépen. Egy szélsőséges, de lehetséges helyzetet modelleztek, amikor mindkét hajtómű kigyullad.

A különböző forgatókönyvekben változtatták az utasok összetételét és elhelyezését. Az eredmények azt mutatták, hogy még a legkedvezőbb esetben sem sikerült teljesíteni a 90 másodperces kiürítési időt. Ebben a helyzetben 152 utas volt a fedélzeten, köztük 30 idősebb, akiket egyenletesen osztottak el, az evakuálás mégis 141 másodpercig tartott.

A leglassabb forgatókönyvben, ahol több idős utas volt jelen, és véletlenszerűen ültek, az idő 218,5 másodpercre nőtt. Ez már jelentős eltérés, és jól mutatja, mennyire érzékeny a rendszer az apró változásokra is.

Felvetés vagy megoldás?

A kutatók szerint a megoldás nem feltétlenül az utasok elkülönítése, hanem a tudatosabb elrendezés lehet. Olyan ülésrendek kialakítását javasolják, amelyek csökkentik a torlódás esélyét, még akkor is, ha ez kényelmi kompromisszumokkal járhat.

Ez viszont rögtön egy másik kérdést is felvet: meddig lehet elmenni a biztonság érdekében anélkül, hogy az diszkriminációnak tűnjön? Például elfogadható lenne-e, ha idősebb utasok nem ülhetnének egymás mellett?

A tanulmány egyik szerzője, Chenyang Zhang szerint a cél nem az elkülönítés, hanem a megértés:
„Ha jobban megértjük, hogy az utasok elhelyezése miként befolyásolja az evakuálást, a légitársaságok stratégiailag átgondoltabb ülésrendeket alakíthatnának ki.”

Nem csak az idősek kérdése

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy nem csak az idősebb utasok jelentenek kihívást. A kisgyermekekkel utazók, a várandós nők vagy más speciális helyzetben lévők szintén befolyásolhatják az evakuálás dinamikáját.

A kérdés tehát jóval összetettebb annál, mint hogy „kit hova ültetnek”. Inkább arról szól, hogyan lehet a lehető legbiztonságosabb rendszert kialakítani egy egyre sokszínűbb utazóközönség mellett.

Forrás: hazipatika.com