Kávé: árt vagy véd? Meglepő egészségügyi hatások

• Jó tudni
• 2026. január 9.
• 0

A kávé mérsékelt fogyasztása egészségvédő hatású lehet. Nem mindegy azonban a pörkölés, a szűrés és az, hogy mivel isszuk.

☕ A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásai

Sokan még mindig a káros szenvedélyek közé sorolják a kávét, pedig egyre több kutatás igazolja jótékony hatásait. A kérdés inkább az: hogyan és mennyit iszunk belőle?

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa szerint nem mindegy, hogy feketén, tejjel, cukorral vagy szűrve fogyasztjuk az italt.

„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa.

🌱 Miért lehet egészséges a kávé?

Az egészségvédő hatás elsősorban a kávéban található antioxidánsoknak, vagyis növényi hatóanyagoknak köszönhető.
A kávébab nemcsak koffeint tartalmaz, hanem:

• szénhidrátokat
• zsírokat
• fehérjéket
• ásványi anyagokat és vitaminokat

A jó hír: a pozitív hatások a koffeinmentes kávénál is érvényesülnek.

☕ Kávé éhgyomorra? Nem feltétlenül ördögtől való

Sokan tartanak attól, hogy a kávé éhgyomorra:

• refluxot
• gyomorpanaszokat
• stresszhormon-emelkedést okoz

Pedig a kávé antioxidánsai – például a klorogénsav és ferulsav – gyulladáscsökkentő hatásúak, ezért akár gyulladásos bélbetegség esetén sem feltétlenül tiltott, ha a betegség nyugalmi állapotban van.

A dietetikus szerint az elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás és az extrém stressz sokkal inkább felelősek a panaszokért, mint maga a kávé.

❤️ Kávé és magas vérnyomás – tényleg összefügg?

Egy másik gyakori tévhit, hogy a kávé magas vérnyomást okoz.

„Aki hipertóniával küzd, annak nem a kávé elhagyása lenne az első dolog, amit dietetikusként javasolnék…”

A szakember inkább:

• a sófogyasztás csökkentését
• a mozgást
• a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztását emeli ki

Fontos azonban: itt mérsékelt mennyiségről (1–2 csésze) van szó, és az egyéni koffeinérzékenység eltérő lehet.

🧪 Szűrt vagy szűretlen? Nem mindegy

Nagyobb mennyiségű kávéfogyasztásnál (napi 4 csésze felett) és magas LDL-koleszterinszint esetén a kávé típusa is számít.

A szűretlen kávékban (török kávé, french press, kotyogós, presszó) olyan vegyületek találhatók – cafestol, kahweol –, amelyek emelhetik az LDL-koleszterinszintet.

👉 A filterkávék (V60, batch brew, Aeropress) esetén ezek mennyisége jóval alacsonyabb.

🔥 Világos vagy sötét pörkölés?

A pörkölés során zajló Maillard-reakció során jótékony antioxidánsok is keletkeznek, ám:

„Minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál inkább egészségkárosító, karcinogén vegyületek keletkeznek.”

➡️ Dietetikai szempontból a világos pörkölésű kávé az ideális választás.

💧 Vízhajtó hatás és a „kávé melletti víz”

A kávé vízhajtó hatása főként nagyobb mennyiségnél jelentkezik.
Érdemes tehát a kávé után vizet is inni.

Érdekesség: a kávé mellé adott szóda nem folyadékpótlásra szolgál, hanem ha előtte isszuk meg, segít tisztábban érezni az aromákat.

🥛 Cukor és tej – itt csúszik el a dolog

A kávé egészségvédő hatása leginkább tisztán érvényesül.
Cukor és tej nélkül:

• kevesebb kalória
• akár fogszuvasodás-gátló hatás

Sok tejjel, növényi itallal és cukorral viszont akár egy teljes uzsonna kalóriáját is elfogyaszthatjuk egyetlen bögrével.

Forrás: patikamagazin.hu