Koszorúér-betegség: így előzheti meg a szívinfarktust
Az iparilag fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.
Az iszkémiás szívbetegség (ISzB) a szívkoszorúerek szklerotikus beszűkülése, ami a szívizom elégtelen oxigénellátásához vezet. Az artériák meszesedésével plakkok képződnek. Ezek az érfalakban lévő lerakódások zsírmagból, az azt burkoló kötőszövetekből és mészből állnak. Gyulladásos folyamat hatására a plakkok felszakadnak és kiürülnek. Ezt követően a vérlemezkék vérrögöt képeznek a szakadás tömítésére, amelyek elzárhatják a koszorúereket, és ezáltal szívinfarktust okoznak. A vérrög elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően másodperceken belül szívhalál következhet be. Ugyanakkor az artériákon lévő plakkok akár évekig is mozdulatlanok maradhatnak.
Kockázati tényezők
Számos tényező segítheti elő az ISZB kialakulását. Az örökletes tényezők, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek) és az életkor nem befolyásolható tényezőknek minősülnek. A befolyásolható kockázati tényezőknek az alábbiak számítanak:
- Dohányzás
- Magas vérnyomás
- Túlsúly
- Hiperlipidémia
- 2-es típusú cukorbetegség és az azt megelőző állapotok
A szívinfarktus figyelmeztető jelei • Erős, öt percnél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom, amely a karokba, lapockába, nyakba, állkapocsba, gyomortájba sugározhat • Erős feszítő érzés, erős mellkasi nyomás, félelem • A mellkasi fájdalmat légszomj, hányinger, hányás kíséri • Hirtelen ájulásérzés (még ha fájdalommal nem is jár), esetleg tudatvesztés • Az arc bőre sápadt, fakó, hidegen verejtékező Vigyázat: nem ritka, hogy nőknél figyelmeztető jelként csak légszomj, émelygés és gyomortáji fájdalom lép fel! A fenti jelek esetén azonnal orvost kell hívni!
Megelőzés
A megelőzés első lépéseként – a kardiovaszkuláris kockázati tényezők visszaszorításával – az életstíluson kell változtatni. Ez elsősorban a testsúly normalizálását, „szívbarát” táplálkozást, rendszeres testmozgást és a dohányzás mellőzését foglalja magába. A magas vérnyomást, a magas vérzsírszintet és a 2-es típusú cukorbetegséget megfelelően kell kezelni, ha már az életmódbeli változtatásokkal kielégítő mértékű javulás nem érhető el.
Acetilszalicilsav (ASS)
Megakadályozza a vérlemezkék kóros összetapadását, és ezáltal az ereket szűkítő vagy elzáró vérrögök képződését. Az acetilszalicilsav megelőzésében játszott szerepét számos vizsgálat támasztja alá. Ennek során Magyarországon a napi adagolás kb. 100 mg, ami viszonylag kevés mellékhatással jár. Hosszú távú profilaxisnál előnyösebb a retard vagy a gyomornedv-ellenálló acetilszalicilsav-készítmények alkalmazása.
Forrás: Galenus – A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
- Kávé és vérnyomás: nem biztos, hogy eddig jól gondolkodtunk róla
- Tartós kánikula jön: az egész országra hőségriasztás lép életbe
- Nem az alvásigény csökken – így változik valójában az alvás az évek során
- A vesebetegség rejtett következménye: nőhet a kognitív hanyatlás esélye
- Fehér kifli és felvágott? Így hathat a szervezetre a klasszikus reggeli
- Nem az életkor dönt: ezek a jelek mutathatják, hogy ideje átgondolni a vezetést
2026. június 22.
Meglepő kutatás: 90 év felett is képes alkalmazkodni az agy
2026. június 20.
A szív öregedése nem elkerülhetetlen – ezt mutatják a kutatások
2026. június 19.