Ne várja meg a szövődményeket – így előzze meg a hipertóniát!

• Jó tudni
• 2025. október 6.
• 0

A magasvérnyomás-betegség napjainkban népbetegségnek mondható kórkép, szinte minden családban előfordul. Hazánkban a hipertónia a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség.

A magas vérnyomás a 40 éves kor alatti lakosság kb. 20 százalékát érintő megbetegedés, amely megközelítőleg 1 millió ember érintettségét jelenti, azonban az életkor előrehaladtával a betegség előfordulási gyakorisága drasztikus emelkedést mutat. A 65 év feletti korosztály több mint 60 százaléka érintett, 70 év felett már minden második embernek magasvérnyomás-betegsége van.

Sajnos a betegség alattomosan kezdődik és akár éveken keresztül panaszmentes maradhat. Az esetek több mint felében a betegség felismerése már csak a szövődmények kialakulása után történik.

Az állandóan fennálló magas vérnyomás 10-15 év alatt számos szervben súlyos érelmeszesedést okoz: a szív, a vesék, az agy, a szemek ereit károsítja.

A magas vérnyomás hatásai a szívre és az érrendszerre

A tartósan fennálló magas vérnyomás a szívizomzatot ellátó ütőerekben többek között mész lerakódását okozza. A meszesedés az ereket szűkíti, romlik a szívizom vérellátása, a csökkenő oxigénellátottság koszorúér-betegséghez, angina pectorishoz vezet időszakosan visszatérő mellkasi fájdalommal.

Súlyos esetben a koszorúerek valamelyike teljesen elzáródhat, ami életveszélyes állapothoz, a szívinfarktushoz vezet.

A csökkenő vérellátás a szívizomrostok megvastagodását okozza, gyengül a szív ereje, és szívelégtelenség alakul ki.

A hipertóniás betegek 75 százalékában a halál oka szívelégtelenség és koszorúér-betegség.

Az agyi erek is meszesednek a magas vérnyomás következtében

Az agyi erek meszesedése, azok szűkülete csökkenő agyi vérellátáshoz vezet, amely eleinte tünetmentes, de a folyamat előrehaladása következtében az ér szűkülete fokozódik. Kezdetben feledékenység, majd szellemi hanyatlás alakul ki.

Az ér teljes elzáródása következtében az agyszövet vérellátása zavart szenved, ami oxigénhiányt (isémia) és agyi infarktust (isémiás stroke) eredményez. A hirtelen kiugró vérnyomás az agy valamely erének repedését (ruptura) okozhatja – agyvérzés (vérzéses stroke).

A hirtelen fellépő súlyos hipertónia életveszélyes állapot, az agyszövet duzzanatát (agyödéma) okozza. A hipertóniás betegek 15 százalékában valamilyen agyi történés áll a halálozás hátterében.

A vesékre is káros hatással van a hipertónia

A vesék ereiben bekövetkező meszesedés a vesék állományát károsítja, úgynevezett zsugorvese kialakulásához vezet. A kiválasztó működés csökkenése a vérben méreganyagok felhalmozódását eredményezi és veseelégtelenség alakul ki.

A szemen látszódik először a magas vérnyomás következménye

A magas vérnyomás okozta érelváltozások megközelítőleg megítélhetőek a szemfenék vizsgálatával.

A szemfenék vizsgálatával látható az erek meszesedésének foka. Előrehaladott esetben retinakárosodás alakulhat ki, mely a látás romlását vagy elvesztését okozza.

Hasi aorta aneurizma

Az ütőértágulat a leggyakrabban a 60-65 év feletti magasvérnyomás-betegségben szenvedő korosztály kb. 10 százalékában észlelhető.

Aortadisszekció – életveszélyes állapot

Az aortadisszekció ritka, de életveszélyes állapot, amely a fő ütőér repedésével jár. Az időben történő felismerés lehetősége a rendszeres vérnyomásmérés a 40 év feletti korosztály körében, fokozott figyelmet fordítva azokra a páciensekre, akiknek a családjában előfordul a megbetegedés. Ebben az esetben már a 40 éves kor betöltése előtt érdemes a vérnyomást rendszeresen ellenőrizni!

A vérnyomás ideális értékre (139/89 alatt) történő beállításával a szövődmények kialakulása 25-50 százalékkal csökkenthető, és az életkor 5-10 évvel meghosszabbítható.

Forrás: webbeteg.hu