„Nem elég kevesebbet enni és többet mozogni”

• Jó tudni
• 2025. szeptember 27.
• 40
• 0

Lakatos Péter életmód-tanácsadó szerint 40, 50 vagy akár 60 évesen sem késő életmódot váltani – sőt, ilyenkor a legfontosabb.

Tévhitek, gyakorlati tanácsok, és néhány kényelmetlen, de őszinte kérdés, amit muszáj feltennünk magunknak, ha hosszú távon jól akarjuk érezni magunkat a bőrünkben.

Mit gondolsz, melyek a leggyakoribb tévhitek az életmódváltással kapcsolatban negyven év felett?

Az egyik legnagyobb tévhit, hogy „már úgyis mindegy”. Sokan elfogadják, hogy fáj, ha felkelnek, hogy romlik az állapotuk – mintha ez természetes lenne. Pedig nem kell, hogy így legyen. Minél korábban kezd valaki változtatni, annál nagyobb esélye van nemcsak hosszabb életre, hanem hosszabb egészséges életre. A cél nem az, hogy kilencven évig éljünk betegen, hanem hogy kilencven évesen is aktívan éljünk. És ebben ugye nem állunk jól itthon. Visszatérve a leggyakoribb tévhitekre, az általában az első mítosz, hogy nem lehet mit csinálni, ez van… el kell fogadni, hogy ha negyven fölött reggel felkelek és nem fáj semmi, akkor az már furcsa. Következő gondolat: kevesebbet kellene enni valahogy! Azt még nem tudom, hogy hogyan, de akkor majd számolok kalóriát, és hátha megváltozik minden. Aztán: mozogni kellene valamit, szerintem elmegyek futni. Ingyen van, megtervezhetem, hajrá!

Akkor tévhit, hogy elég csak kalóriát kell számolni és futni?

Igen, ezek az „alapértelmezett” gondolatok. Kevesebbet enni, többet mozogni. De a sikerhez ezek önmagukban nem elegendőek. Ha például rosszul mozgunk, mert évek óta ülőmunkát végzünk, és most hirtelen futni kezdünk, könnyen megsérülhetünk. Ugyanez igaz, ha túlsúllyal állunk neki edzeni. Szükség lenne szakemberre, egyénre szabott programra.

Milyen más tényezők játszanak szerepet a sikeres életmódváltásban?

Kiemelném a közösségi támogatást. Egy anya, aki három gyereket nevel, gyakran nemcsak időhiánnyal küzd, de sokszor nem is kap támogatást. Akár még bántást is: „miért vagy ilyen önző, hogy edzésre jársz?” A másik kulcsfontosságú tényező az anyagi tévhitek lebontása: nem kell drága edzőterem, szuperruházat vagy személyi edző. Még le sem mentem az edzőterembe, de már százezret elköltöttem magamra, mert cipő, csini ruha, meg az egyebek beszerzése fontos. Nem, nem az. Egy guggolás, húzódzkodás – ezek ingyen vannak. A lényeg az, hogy valaki megtalálja a saját megvalósítható rendszerét.

Ha valaki szakemberhez fordul, mire számítson?

Egy jó szakember nem erőltet rá egy sablont az illetőre, hanem az egyéni élethelyzetből indul ki. Van, akit a csoportos edzés motivál, mást a személyi edzés. Vannak, akiknek heti egy alkalom fér csak bele, és otthon gyakorolnak. Ez nem ciki. Ez egy tranzakció: megveszed a szakértelmet, ami segít a saját céljaidhoz igazodva változni. Pont ugyanaz, mint a boltban. Fizetünk valamiért, amit az adott szakember évekig tanult és sikereket ért el benne, úgy, hogy ezzel másoknak segített.

Miért olyan fontos az izomzat megőrzése az öregedés során?

Ez egy óriási paradigmaváltás. Régen ez csak testépítők vagy sportolók kontextusában került szóba. Fel nem merült senkiben az, hogy az izomzatot meg kell őrizni. Ma már tudjuk, hogy az izom hormontermelő szerv, az endokrin rendszer része. A mozgás során kibocsátott jelek például csökkentik a gyulladást, támogatják a kognitív funkciókat. Az Alzheimer-kór és a demencia megelőzésében is kulcsszerepe van a mozgásnak.

Te magad mit tapasztaltál negyven felett?

A teljesítmény sokszor még hozható, de az árát megfizetjük. Ami régen egy nap regenerálódás volt, ma lehet, hogy három. Abból a szempontból is szerencsés vagyok, hogy olyan sérülésem az aktív sportmúltam ellenére sem volt, ami műtétet igényelt. Életem egyetlen műtéte egy orrsövényferdülés-operáció volt.
Meg kellett tanulnom, hogy hol vannak a határaim, és le kellett ülnöm más szakemberekkel átbeszélni a saját edzésem is. Persze ez igaz az ételekre is. Mert vannak olyanok, amelyekre az ember bizonyos korban már rosszul reagál. De mit tehetnék, finom – mondják. Akkor viszont el kell dönteni, hogy megéri a holnapi edzésemen szenvedést ez a mostani jó érzés, vagy sem. Az önfegyelem és az érettség itt kulcskérdés.

Mit tanultál edzőként az évek alatt?

Például azt, hogy ha valaki azt mondja, hogy nincs ideje, akkor lehet, hogy tényleg nincs. Meg kell keresni, hol fér be a mozgás a napjába. Edzőként feladatom, hogy ebben is segítsek. És azt is megtanultam, hogy a „gyúrás” nem minden. Fiatalabb koromban ha valaki mozogni akart, vagy kicsit jobban kinézni, akkor leküldték „gyúrni” a terembe. Egyfajta paradigmaváltás volt, amikor elkezdtem küzdősportokkal foglalkozni, és előtérbe kerültek számomra a szabad, tehát a saját testsúlyos gyakorlatok. Ma már sokkal inkább a funkcionális mozgások, saját testsúlyos edzések felé hajlok.

Fejben kezdődik az öregedés vagy testben?

A legfrissebb kutatások szerint az anyagcsere például csak hetven körül kezd érdemben lassulni. A legtöbb életmódváltozásból fakadó probléma nem az anyagcsere miatt, hanem az inaktivitás miatt alakul ki. Az izomvesztés gyulladást indít, a gyulladás a központi idegrendszert is érinti, és még a motivációnkat is csökkenti.

Ezek a gyulladások mérhetők is?

Igen, bár nem rutinszerűen. CRP, TNF-alfa, interleukin-6, vagy az omega-6/omega-3 arány mind utalhat gyulladásra. De nem csak a labor számít. Az, hogy hogy érzed magad, legalább ilyen fontos. Itt jön a művészet, hogy mindezt hogyan lehet majd alvással, stresszkezeléssel, étrenddel, mozgással kezelni. Ha csak egy dolgot változtatsz – például jobban alszol – az már javíthatja ezeket az értékeket.

Volt olyan étrendi vagy biohacking kísérleted, ami nem vált be?

Igen, például az OMAD (One Meal A Day) vagyis napi egy étkezés. Fogyni lehet vele, de hosszú távon tápanyaghiányhoz vezethet. Ha valaki tényleg fogyni akar, akkor ez szenzációs lehet, hogyha egyébként bírja az éhséget, csak egy ponton túl az ember beleharap a kezébe, mert egy étkezés a megfelelő mennyiségű tápanyagok bevitelére kevés.
Ugyanígy a ketogén étrend sem való mindenkinek. Ha valaki leül velem szemben, és azt mondja, hogy javaslod-e nekem a ketogén étrendet, akkor mindig megkérdezem, hogy mit várunk tőle? Ez az első nagy kérdés. És a második az, hogy ha elkezded alkalmazni, tartható-e számodra? A kulcs itt is az egyéni adottságok figyelembevétele.

Ha valaki ötvenévesen életmódot szeretne váltani, mivel kezdje?

Elsőként: ha van ismert betegsége, orvoshoz kell fordulnia. Az életmódváltás hatással lehet a gyógyszerezésre is. Aztán: józan paraszti ésszel nézze meg, hogy amit tervez, fenntartható-e? Ne rohamdiétába fogjon, hanem egy olyan rendszerbe, amit akár évekig is el tud képzelni.

Szerinted mivel küzdenek a legtöbben az életmódváltás során?

Sokszor az evés mögött érzelmi okok állnak. Stressz, alvászavar, bántalmazó kapcsolat – ezek mind hatnak az étkezési szokásokra. A tipikus túlevés oka az, hogy amit eszem, még több evésre vesz rá – jó példa a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása – folyamatosan magamat jutalmazom, közben pedig sóvárgás alakul ki. Ez nem egy valós bántalmazó kapcsolat az élelmiszerekkel? Hiszen mi is történik? Olyan dolgokat eszem, amiről tudom, hogy rossz nekem, de az elhiteti velem, hogy nekem jó lesz. Ha ezekre a dolgokra ráébredünk, és rendezzük, gyakran a fogyás is magától elindul. De ehhez bátorság kell: szembenézni a miértekkel. Nem véletlenül kezdtük el az életmódprogramunkban öt évvel ezelőtt mérni a vércukorszintet. Senki nem értette, hogy miért tesszük.

Vércukorszint-mérés egészséges embereknél is? Nem túlzás?

Sokan ezt gondolják, de a tapasztalat az, hogy rengetegen nem is tudják, hogy metabolikus betegséggel élnek. A programunkban történt vércukorszint-mérések során derült ki például, hogy valaki már kettes típusú diabéteszes, pedig nem is sejtette. Sokszor elmondom, hogy mi rengeteg lábat és látást mentettünk meg az évek folyamán pusztán azzal, hogy alapvetőnek tartottuk a vércukor-kontrollt… Hiszen a gyanú esetén azonnal továbbítunk mindenkit a Synlab belgyógyászához és dietetikai csapatához. És igen, a rossz vércukor-ingadozások akár napi 350 kalória túlfogyasztást is eredményezhetnek. Nekünk nagyon fontos tudni, hogy adott ember bizonyos ételekre milyen vércukorszint-emelkedéssel reagál. Ugyanis ez egyáltalán nem egyforma szervezeti reakciót jelent, ezért számunkra árulkodó az életmódváltás további lépéseit illetően.

Egyáltalán lehet laikusként sikeresen életmódot váltani, vagy mindenképp szakember kell hozzá?

Nem kell misztifikálni. Az én dolgom az az, hogy bonyolult dolgokat hogyan tudok egyszerűen kommunikálni. Egy jó szakember segít eligazodni abban, hogy hol kell elkezdeni. Eljönnek hozzám, és azt mondják:

Figyelj, egyszerűen nem értem! Itt ezt olvastam, ott ő meg azt mondta, de ez meg ez, ott azt állította, hogy nem szabad, ez meg azt kéri, hogy csak az legyen, akkor most mi van?

Nem elég sablonokat követni, azt kell megtalálni, neked mi működik. Olyan stratégiák kellenek, amelyek egyszerűek, fenntarthatók, és valóban eredményt hoznak – nem csak a mérlegen, hanem az életed minden területén.

Lakatos Péter életminőség-tanácsadó, erőnléti edző és táplálkozási szakértő, aki több mint három évtizede foglalkozik az egészséges életmód és a hosszú élettartam elősegítésével. Pályafutása során több mint 3500 szakembert képzett tizenöt országban, és számos hazai és külföldi olimpikon felkészülését segítette. Szakterületei közé tartozik a légzésterápia, alvásoptimalizálás és az erőnléti edzés. Fekete öves Brazil Jiu-Jitsu és Krav-Maga gyakorló, valamint a Ground Force Method alapítója. Kilenc könyvet írt egészség és életmód témakörében, és elkötelezett a téren, hogy tudását a hétköznapokban is alkalmazható módon adja át.

Forrás: hazipatika.com