Nyugdíjkorhatár utáni munka a maximális öregségi ellátásért

Ha valaki úgy dönt, hogy a korhatár betöltése után is dolgozna, annak több okból is magasabb lehet a nyugdíja, amikor majd kéri a nyugdíjazását, mivel a hosszabb szolgálati idő (nyugdíjszorzó) és az időközben elért kereset, a valorizációs szorzó emelkedése is magasabb nyugdíjhoz vezethet.
Hogyan biztosíthatja be magát az, aki a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozna, hogy a lehető legkedvezőbb nyugdíjat kapja, amikor majd végül kéri a nyugdíjazását?
A nyugdíjkorhatár az origó
Eszerint a kiindulópont, hogy teljes jogú öregségi nyugdíjat fő szabályként az kaphat, aki betöltötte a 65. évét. A nők közül pedig az, aki ugyan nem töltötte be a 65. életévét, de rendelkezik 40 év munkaviszonnyal. Vannak azonban, akik miután betöltötték a korhatárt, utána is tovább dolgoznának, akár teljes munkaidőben is.
Ha valaki úgy dönt, hogy a korhatár betöltése után is dolgozna, annak több okból is magasabb lehet a nyugdíja, amikor majd kéri a nyugdíjazását. A hosszabb szolgálati idő (nyugdíjszorzó) és az időközben elért kereset, a valorizációs szorzó emelkedése is magasabb nyugdíjhoz vezethet.
Viszont ha már a korhatár betöltésekor kérte a nyugdíja folyósítását, akkor további keresőtevékenységgel sem növelheti a nyugdíj összegét, hiszen már nem vonnak a nyugdíjasok keresetéből tb-járulékot. Viszont évente emelkedik a juttatása az infláció mértékével.
Más lehet tehát a nyugdíj összege, ha a korhatár betöltésekor állapítják meg, vagy ha csak utána, akár csak évekkel később.
Aki nem kérte rögtön a nyugdíjazását, az még meggondolhatja magát, és visszamenőlegesen fél évre kérheti utólag is a nyugdíjmegállapítást. De mi a helyzet, ha valaki rájön, hogy egy fél évnél korábbi időponttal járt volna a legjobban? Például mert továbbdolgozott ugyan, de csak részmunkaidőben, de már akkorra nem kérheti a visszamenőleges nyugdíjmegállapítást?
A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása (nyugdíjrögzítés) a megoldás
A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását fő szabályként az kérheti, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati ideje van. Előnye lehet, hogy így további szolgálati időt lehet szerezni, hiszen a nyugdíjat nem folyósítják, így nem számít nyugdíjasnak az illető, mert vonják a keresetéből a tb-járulékot.
Továbbá, akinek a korhatár betöltése után is van kedve tovább dolgozni, és legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, illetve ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, az további szolgálati időt szerezhet. A tényleges nyugdíjba vonuláskor pedig kiválaszthatja, melyik nyugdíj kedvezőbb neki,
- a korhatár betöltésére kiszámított, éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj vagy
- a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj.
Így senkit nem érhet veszteség a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, ugyanis a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint amennyi a nyugdíjkorhatár elérésekor lett volna. De ha a későbbi időpontban megállapítható nyugdíj ennél magasabb lenne, akkor azt folyósítják neki.
- Közlekedés nyugdíjasként: fontos információ, ami minden 65 év felettit érint
- Túl hosszú orrcsepp-használat? Így alakulhat ki orrcsepp-függőség
- Magyarország Kormánya idén több mint 250 millió forinttal támogatta a nyugdíjasok „megmozdítását”
- Ügyfélfogadási szünet jön a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán
- Szeptemberben is terv szerint érkezik a nyugdíj
- Ne dőljünk be a csalóknak!
2025. szeptember 3.
Így lehet olcsóbb a gyógyszer a nyugdíjasoknak!
2025. szeptember 3.
A Semmelweis Egyetem nevével is visszaélnek a csalók
2025. szeptember 3.
Javában tart a parlagfű szezon!
2025. szeptember 3.
Mi történik a diabetológiai vizsgálaton?
2025. szeptember 2.
A Magyar Posta megkezdte a nyugdíjasoknak az élelmiszer-utalványok kézbesítését
2025. szeptember 2.