Nyugdíjkorhatár utáni munka a maximális öregségi ellátásért

• Nyugdíj
• 2024. szeptember 17.
• 0

Ha valaki úgy dönt, hogy a korhatár betöltése után is dolgozna, annak több okból is magasabb lehet a nyugdíja, amikor majd kéri a nyugdíjazását, mivel a hosszabb szolgálati idő (nyugdíjszorzó) és az időközben elért kereset, a valorizációs szorzó emelkedése is magasabb nyugdíjhoz vezethet.

Hogyan biztosíthatja be magát az, aki a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozna, hogy a lehető legkedvezőbb nyugdíjat kapja, amikor majd végül kéri a nyugdíjazását?

A nyugdíjkorhatár az origó

Eszerint a kiindulópont, hogy teljes jogú öregségi nyugdíjat fő szabályként az kaphat, aki betöltötte a 65. évét. A nők közül pedig az, aki ugyan nem töltötte be a 65. életévét, de rendelkezik 40 év munkaviszonnyal. Vannak azonban, akik miután betöltötték a korhatárt, utána is tovább dolgoznának, akár teljes munkaidőben is.

Ha valaki úgy dönt, hogy a korhatár betöltése után is dolgozna, annak több okból is magasabb lehet a nyugdíja, amikor majd kéri a nyugdíjazását. A hosszabb szolgálati idő (nyugdíjszorzó) és az időközben elért kereset, a valorizációs szorzó emelkedése is magasabb nyugdíjhoz vezethet.

Viszont ha már a korhatár betöltésekor kérte a nyugdíja folyósítását, akkor további keresőtevékenységgel sem növelheti a nyugdíj összegét, hiszen már nem vonnak a nyugdíjasok keresetéből tb-járulékot. Viszont évente emelkedik a juttatása az infláció mértékével.

Más lehet tehát a nyugdíj összege, ha a korhatár betöltésekor állapítják meg, vagy ha csak utána, akár csak évekkel később.

Aki nem kérte rögtön a nyugdíjazását, az még meggondolhatja magát, és visszamenőlegesen fél évre kérheti utólag is a nyugdíjmegállapítást. De mi a helyzet, ha valaki rájön, hogy egy fél évnél korábbi időponttal járt volna a legjobban? Például mert továbbdolgozott ugyan, de csak részmunkaidőben, de már akkorra nem kérheti a visszamenőleges nyugdíjmegállapítást?

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása (nyugdíjrögzítés) a megoldás

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását fő szabályként az kérheti, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, és legalább 20 év szolgálati ideje van. Előnye lehet, hogy így további szolgálati időt lehet szerezni, hiszen a nyugdíjat nem folyósítják, így nem számít nyugdíjasnak az illető, mert vonják a keresetéből a tb-járulékot.

Továbbá, akinek a korhatár betöltése után is van kedve tovább dolgozni, és legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, illetve ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, az további szolgálati időt szerezhet. A tényleges nyugdíjba vonuláskor pedig kiválaszthatja, melyik nyugdíj kedvezőbb neki,

• a korhatár betöltésére kiszámított, éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj vagy
• a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj.

Így senkit nem érhet veszteség a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, ugyanis a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint amennyi a nyugdíjkorhatár elérésekor lett volna. De ha a későbbi időpontban megállapítható nyugdíj ennél magasabb lenne, akkor azt folyósítják neki.