Orbán Viktor: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra

• Jó tudni
• 2025. március 17.
• 7
• 0

A kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési ára - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a hétfőn életbe lépő árrésszabályozás bevezetését azzal indokolta, hogy számos gazdasági történés volt, amelyek miatt az áraknak csökkennie kellett volna, ugyanis ahogy az ukrán-orosz háború – Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhetően – közeledik a béke felé, annak jelei megjelentek a gazdaságban.

Ezek között említette, a forint-euró árfolyamát, a gáz és az olaj világpiaci árának csökkenését.

A kormányfő elmondta, a kereskedők tettek javaslatot az árcsökkentésre, de az olyan minimális volt, ami „messze elmaradt a kormány elvárásaitól meg attól, amit az emberek érezhettek volna„, és ezért nem maradt más választás, a kormánynak be kellett avatkoznia.

Hozzátette, nemcsak Magyarország jár ebben a cipőben, Európában négy másik ország is azt a megoldást választotta, amit a magyarok. Van még tartalékban egy durvább beavatkozási forma is, ha az árrésszabályozás nem vezetne kellő eredményre, ezt is alkalmazza egy-két ország a kontinensen – közölte.

Úgy összegzett, ha ársapkát kell bevezetni, az tovább hárítható lefelé a kereskedők részéről, de garantáltabban fogja meg az árakat; „mi még csak a középső fázisban vagyunk„.

Kitért arra, a Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes termékkört áttekintve 30 alapvető élelmiszert sorolt az árrésstop alá vont élelmiszerek közé. „Azt gondolom, hogy ennek életszaga van, ez a harminc áru az, amiből a nyugdíjasok, a családosok a legtöbbet vásárolnak” – tette hozzá.

Orbán Viktor kitért arra: már most látja az árrésstop hatását, rengeteg az akciós termék, hétfőtől pedig ez még egyértelműbben megjelenik majd.

Megjegyezte, „magyarok vagyunk„, mindenkinek van ötlete, hogy hogyan válaszoljon egy kormányzati lépésre, így majd valamit kitalálnak a kereskedők is, és „arra majd mi válaszolunk„. „De most még ne szaladjunk előre”.

Egyre-másra érkeznek jó jelek, jó hírek, amelyek kiszorítják a háborús időből itt maradt rossz híreket. És az arány fokozatosan minden nappal változik, és a végén a háborúból itt maradt rossz dolgok eltűnnek, és a gazdasági programunk által generált jó hírek, jó állapotok, jó lehetőségek uralják el a gazdasági életet – jelezte 2025-ös várakozásait.

A miniszterelnök kitért az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazásra is. Tájékoztatása szerint a kormány döntött a technikai részletekről, bár az egyetlen kérdést még nem fogalmazták meg, azt kiadták a megfelelő miniszternek.

„Nemzeti konzultációt mindenki látott már. Ez ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy most nem tízegynéhány kérdésben kérdezzük az emberek véleményét, hanem egyetlen kérdésben. Egyszerű lesz, mint a faék” – fogalmazott.

Ukrajna európai uniós tagsága romba döntené a magyar gazdaságot – jelentette ki a miniszterelnök.

Hangsúlyozta, a brüsszeli vezetők 1-2 éven belül fel akarják venni a szomszédos államot.

Elmondta, Magyarországon kívül az unió összes többi tagja a háború folytatását támogatja, hiszen még mindig háborúpárti többség van Brüsszelben. Úgy döntöttek az európai vezetők, hogy Ukrajna harcoljon tovább, Ukrajnának harcolnia kell, cserébe kap egy gyorsított tagságot. Na, de ez tönkretesz bennünket – fogalmazott a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: szomszédos államként Ukrajna csatlakozásának következményei sokkal nyilvánvalóbbak, direktebbek és gyorsabbak.

Orbán Viktor hangsúlyozta: az unió alapokmánya szerint új állam felvételét minden tagnak támogatnia kell, így a kérdésben „Magyarországnak ügydöntő szava van„.

Kijelentette, Ukrajna „csak vinné a pénzt„, miközben „Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni, és azon nem kárt szenvednénk el, hanem óriási előnyökkel járna az egész Európai Uniónak, de Magyarországnak különösen”.

Hozzátette, hasonló helyzetben van Észak-Macedónia és Montenegró is, amelyek csatlakozása óriási előnyökkel járna Magyarország számára, extrém módon kiszélesítené gazdasági lehetőségeinket.

Nem véletlen, hogy Magyarország a balkáni államok felvételének élharcosa – jegyezte meg a kormányfő.

Orbán Viktor azt hangsúlyozta, őrültség, hogy az uniós tagállamok GDP-jük egy részét Ukrajna támogatására költsék, hiszen „Európa jövője nem tud eldőlni a csatatéren, mert ott semmilyen megoldás nincs, csak a tárgyalóasztaloknál tud eldőlni„, ezért békére és tárgyalásokra kell törekedni.

Megjegyzete: Brüsszelben pártvonalak mentén oszlik meg, hogy kik állnak a béke, és kik a háború oldalán, a DK és a Tisza „mind háborúpártiak„, míg a Fidesz a békepárti oldalon van.

A miniszterelnök elmondta, nagyon erős és nehéz vitára számít a jövő heti uniós csúcson, amelynek az európai védelmi fejlesztés lesz az egyik kulcskérdése, ennek kapcsán pedig az, hogy miből akarjuk azt finanszírozni.

Megemlítette, az egyik tábor szerint saját költségvetésből kell állni a számlát, a másik az Európai Unió által garantált „óriási gigahitelekből” finanszírozná ezt. Orbán Viktor hozzátette: utóbbit a magyar alkotmány csak kétharmados országgyűlési támogatás esetén teszi lehetővé.

Én amellett érvelek egyébként, hogy Magyarország ne menjen bele abba, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel hiteleket, eladósodjanak, és eladósítsák ne csak a gyerekeinket, de még az unokáinkat is. Ebben Magyarországnak szerintem nem szabad részt vennie – jelentette ki a miniszterelnök.

Hozzátette, részt kell venni a közös védelemben, védelempolitikában, arra pénzt is kell fordítani, „de azt semmiképpen ne közös hitelből tegyük”.