Szenior Akadémia: így zajlik az emlőrák diagnosztikája a gyakorlatban

• Jó tudni
• 2026. április 15.
• 0

Emlőrák és diagnosztika: a szövettani vizsgálatok szerepéről beszélt dr. Kulka Janina a Szenior Akadémia előadásán.

Szenior Akadémia – fókuszban az emlőrák diagnosztikája

A Szenior Akadémia 14. évadának hetedik előadásán dr. Kulka Janina, a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet professzora az emlőrák kórszövettani diagnosztikájáról beszélt. Az előadás nemcsak a szakmai részleteket mutatta be, hanem azt is, hogyan jut el egy szövetminta a végső diagnózisig, és ez miért meghatározó a kezelés szempontjából.

Már a bevezetőben elhangzott, hogy az emlőrák rendkívül gyakori betegség: az Európai Unióban 11 nőből egy érintett lesz 74 éves kora előtt. Az esetek egy része már 50 éves kor előtt jelentkezik, ugyanakkor a megbetegedések közel fele az idősebb korosztályban fordul elő. A professzor hangsúlyozta, hogy a túlélési esélyek jelentősen függnek attól, milyen módon és milyen stádiumban történik a felismerés.

Mi történik a szövetmintával?

Az előadás egyik legfontosabb része az volt, amikor lépésről lépésre végigvette a diagnosztikai folyamatot. A mintavételtől kezdve egészen a mikroszkópos vizsgálatig bemutatta, hogyan áll össze az a kép, amely alapján az orvosok döntéseket hoznak.

Külön kitért arra, hogy az emlődaganatok között alapvető különbség van az úgynevezett in situ, vagyis helyben maradó elváltozások, illetve az invazív daganatok között. Utóbbiak képesek átterjedni a környező szövetekre, és akár a nyirok- és vérkeringésen keresztül távoli szervekbe is eljuthatnak. Ez a különbség nemcsak elméleti, hanem közvetlenül befolyásolja a kezelés irányát és a várható kimenetelt is.

A kezelés kulcsa: a daganat „profilja”

A diagnózis nem áll meg ott, hogy megállapítják a daganat jelenlétét. A szövettani típus, valamint a hormonreceptor- és HER2-státusz alapvetően meghatározza, milyen terápiát kap a beteg.

dr. Kulka Janina hangsúlyozta, hogy az immunhisztokémiai vizsgálatokkal meghatározott fenotípus a daganatok molekuláris sokféleségét tükrözi, és ennek felismerése az elmúlt években jelentős változásokat hozott a kezelésekben. Ennek köszönhetően ma már sok esetben személyre szabott terápiák állnak rendelkezésre, amelyek célzottan hatnak a daganat tulajdonságaira.

Az előadás során szó esett azokról az algoritmusokról is, amelyek segítik az orvosokat a kezelési döntésekben, valamint arról, hogy a patológiai lelet mely pontokon válik kulcsfontosságúvá a terápia megtervezésében. Külön hangsúlyt kapott a primer és az áttétes daganatok közötti különbség, hiszen ezek eltérő megközelítést igényelnek.

Tudományos háttér és tapasztalat

Az előadó szakmai pályája is jól mutatja, milyen mély tapasztalat áll a bemutatott ismeretek mögött. dr. Kulka Janina 1982-ben végzett a Semmelweis Egyetemen, majd a II. Sz. Patológiai Intézetben kezdett dolgozni, amely ma a Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézetként működik.

1999-ben PhD-fokozatot szerzett, 2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett, és 2021 és 2025 között az Európai Patológus Társaság titkáraként is tevékenykedett. Szakterülete az emlőpatológia, különösen a szűrés során felfedezett elváltozások vizsgálata.

Az előadás egyértelműen rávilágított arra, hogy az emlőrák diagnosztikája ma már nem egyetlen vizsgálaton múlik, hanem összetett, több lépésből álló folyamat, amelynek minden eleme hatással van a beteg további kezelésére és esélyeire.

Forrás: semmelweeis.hu