Szívdobogás vagy pánik? – A magas vérnyomás mögött több is lehet

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot, jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:

  • fizikai megerőltetés,
  • sport,
  • idegi hatások,
  • szorongás,
  • félelem,
  • düh.

Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Magasvérnyomás-betegség

A hypertonia a közhittel ellentétben nem idegi eredetű, hanem anyagcsereokú, az inzulinérzékenység kedvezőtlen megváltozása okozza. Ez befolyásolja a tudatunktól független, ún. vegetatív idegrendszer működését, ezért még mellette bizonyos szívpanaszok is kialakulhatnak: erősebb, gyorsabb szívverés érzése, némelykor szabálytalan szívütésekkel. Szerencsére az esetek többségében ez sem jelent szívbetegséget, csupán a szív magas vérnyomás okozta terhelését jelenti.

A kettő együtt

Sajnos az esetek kisebb részében együtt is előfordulhat (egymástól függetlenül kialakulhat) a pánikbetegség és a magasvérnyomás-betegség. Ezek elkülönítésére javasolt kardiológiai vizsgálatok a következők:

  • szívultrahang,
  • vérnyomás 24 órás monitorozása,
  • nyugalmi és terheléses EKG.

Forrás: patikamagazin.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük