150-200 ezer embert érinthet Magyarországon az Alzheimer-betegség

• Jó tudni
• 2026. szeptember 17.
• 0

A modern diagnosztika és az új terápiák egyre több lehetőséget kínálnak, de az Alzheimer-kezelésnél különösen fontos a korai felismerés.

Az Alzheimer-betegséggel diagnosztizáltak mindössze 5-10 százaléka kap szakorvosi ellátást, miközben az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban derül ki a betegség. Sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg. A szakértők szerint az alapellátás hiányosságai és a korszerű diagnosztikai lehetőségek korlátozott hozzáférhetősége miatt sok beteg nem jut hozzá a számára megfelelő kezeléshez.

A problémára egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen hívták fel a figyelmet. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az Alzheimer-betegség évente akár közel 236 milliárd forintos társadalmi terhet is jelenthet. Ennek jelentős része az érintetteket gondozó családoknál jelenik meg, így a hatékonyabb diagnózis és kezelés egészségügyi és társadalmi szempontból is fontos kérdés.

Magyarországon 150-200 ezer embert érinthet

Magyarországon becslések szerint 150-200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A fejlett országokban a kór mára a hetedik leggyakoribb haláloknak számít, miközben a tartós egészségkárosodással és az életminőség jelentős romlásával járó betegségek között is kiemelt helyen szerepel.

Klivényi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója szerint a betegség pontos oka jelenleg nem ismert. Kialakulásában genetikai, biológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak, az életkor azonban a legfontosabb független kockázati tényező.

A 65-74 éves korosztályban az előfordulás 5 százalék alatt van, az ennél idősebbek körében azonban ennek akár a háromszorosa is lehet.

A kutatások alapján emellett a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás, a magas koleszterinszint és a mozgásszegény életmód is növelheti a betegség kialakulásának esélyét. A fejet ért sérülések szintén szerepelnek a kockázati tényezők között.

Évekkel a tünetek előtt elkezdődhet

Az Alzheimer-betegség lefolyása hosszú, és a kóros folyamatok gyakran már évekkel az első észrevehető tünetek előtt elkezdődnek. A legkorábbi szakaszban sem az érintett, sem a környezete nem feltétlenül érzékel változást, miközben az agyban már zajlanak a betegséghez kapcsolódó folyamatok.

Ezt követheti az enyhe kognitív zavar időszaka. Ilyenkor már megjelenhetnek az első figyelmeztető jelek, például a rövid távú memória romlása, a szótalálási nehézség vagy a tájékozódási problémák. Kezelés nélkül fokozatosan alakulhat ki a demencia enyhe, majd középsúlyos és súlyos stádiuma.

Ez egyben magyarázatot ad arra is, miért keverik össze a köznyelvben gyakran az Alzheimer-betegséget és a demenciát. A két fogalom ugyanis nem azonos.

Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója kiemelte, hogy a demencia nem önálló betegség, hanem tünetegyüttes. A memória, a gondolkodás, a tájékozódás, a nyelvi képességek és a mindennapi önellátás fokozatos hanyatlásával járhat.

A demencia hátterében többféle betegség állhat, ezek közül azonban az Alzheimer-betegség a leggyakoribb. A demens esetek mintegy 60-70 százalékáért ez a kór felel.

A korai felismerés meghatározó lehet

Magyarországon a betegek többsége csak középsúlyos állapotban jut el szakorvoshoz, miközben a szakértők szerint a korai felismerés a betegség hosszú távú lefolyása szempontjából kulcsfontosságú.

Mára olyan terápiák is elérhetővé váltak, amelyek az Alzheimer-betegség tüneteit kezelik, illetve olyan kezelések is rendelkezésre állnak, amelyek képesek lassítani a betegség előrehaladását. Ezek azonban kizárólag a kór kezdeti szakaszában alkalmazhatók, amikor az idegsejtek pusztulása még nem vált kiterjedtté.

A szakértők szerint a megfelelő ellátáshoz a korai felismerésnek, a korszerű diagnosztikának és az új terápiás lehetőségek megfelelő alkalmazásának együtt kell működnie. Ehhez mindhárom területen szükség van az ellátási lehetőségek további bővítésére.

Különösen fontos lehet a hozzáférés javítása, mivel az ország egyes régióiban eltérő lehet, hogy a betegek milyen gyorsan jutnak hozzá a modern diagnosztikai eszközökhöz, köztük az újabb véralapú tesztekhez, illetve a szükséges szakorvosi kapacitásokhoz.

Forrás: MTI