Meglepő összefüggést találtak az időjárás és a szívmegállások között

• Jó tudni
• 2026. szeptember 17.
• 0

A Semmelweis Egyetem, a BME és az OMSZ kutatói több mint 114 ezer eset alapján vizsgálták az időjárás és a szívmegállások kapcsolatát.

Az időjárási adatok alapján akár egy-három nappal előre jelezhető lehet, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás. Erre a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Országos Mentőszolgálat munkatársainak több mint 114 ezer esetet elemző országos kutatása alapján van lehetőség.

A Public Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vizsgált időjárási tényezők közül a hideg bizonyult az egyik legfontosabb kockázati tényezőnek. A kutatók által kidolgozott modell a jövőben a mentőszolgálatok és a kórházak felkészülését is segítheti azokra az időszakokra, amikor várhatóan nagyobb lesz a terhelés.

A hideg különösen fontos tényezőnek bizonyult

A kutatók a 2018 novembere és 2023 decembere között bekövetkezett kórházon kívüli szívmegállások adatait vetették össze a napi meteorológiai mutatókkal. Vizsgálták többek között a hőmérsékletet, a szélsebességet, a légnyomást, a páratartalmat és a levegőminőséget.

Az elemzés egyik fontos eredménye szerint minden egy Celsius-fokos átlaghőmérséklet-csökkenés átlagosan 1,4 százalékkal növelte a napi kórházon kívüli szívmegállások számát.

A szezonális különbségek is jelentősek voltak. Télen közel 18 százalékkal több ilyen esemény történt, mint nyáron. A kutatás alapján tehát nem kizárólag a hirtelen lehűlés lehet lényeges, az alacsonyabb hőmérséklet általában is összefüggést mutatott a gyakoribb szívmegállásokkal.

A gyors hőmérséklet-változásoknak szintén lehet jelentőségük. Az eredmények szerint az 5 Celsius-fokot meghaladó napi hőmérséklet-esés egy későbbi korai figyelmeztető rendszerben már figyelmeztető jelként szolgálhat.

Nem az egyén kockázatát jelzi előre a modell

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy az időjárási változások hatása nem feltétlenül azonnal jelentkezik. A szívmegállások számának emelkedése akár három nappal később is megjelenhet.

Ez azért lehet fontos, mert így olyan rendszer alakítható ki, amely már előre jelezheti, ha az egészségügyi ellátórendszerben az átlagosnál nagyobb terhelés várható.

Zima Endre, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, a kutatás vezetője elmondta, hogy egy korábbi vizsgálatukban azt elemezték, hogyan befolyásolja a szélsőséges hideg és hőség a kórházon kívüli szívmegállások előfordulását. Ezúttal arra keresték a választ, hogy az időjárási mintázatok alapján előre jelezhető-e az átlagosnál több eset.

Ha ez a gyakorlatban is megvalósítható, a mentőszolgálatok és a kórházak akár napokkal korábban felkészülhetnek a nagyobb terhelésre.

A kutatók olyan előrejelző modellt fejlesztettek, amely a meteorológiai adatok alapján becsüli meg a kórházon kívüli szívmegállások várható napi számát.

Pál-Jakab Ádám, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika rezidense, PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője kiemelte, hogy a meteorológiai és a mentőszolgálati adatok együttes felhasználásával a modell egy-három nappal előre jelezheti, mikor várható az átlagosnál több eset.

Fontos ugyanakkor, hogy a rendszer nem egyes emberek szívmegállásának kockázatát becsüli meg, hanem országos szinten várható esetszámot próbál előre jelezni.

A mentők és a kórházak felkészülését is segítheti

A kutatás során azt is meg kellett határozni, hogy az időjárás mely légkörfizikai és -kémiai jellemzői állnak kapcsolatban leginkább a szívmegállások számával, illetve hogyan építhető fel ezekből megbízható előrejelző modell.

Szilágyi Brigitta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a kutatás társszerzője szerint az egyik legnagyobb kihívást azoknak a napoknak a meghatározása jelentette, amikor valóban kiugróan sok eset történt. Ezt követően azt vizsgálták, hogy ezek az események milyen kapcsolatban állnak az időjárási tényezőkkel.

A következő lépés egy olyan korai figyelmeztető rendszer kidolgozása lehet, amely az időjárás-előrejelzések alapján támogatja a mentőszolgálatokat és a kórházakat a kapacitások megtervezésében.

Egy ilyen rendszer a jövőben a szív- és érrendszeri betegek és hozzátartozóik számára is jelezheti a fokozott kockázatú időszakokat. Ez nagyobb figyelmet irányíthat a figyelmeztető tünetekre, és szükség esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy hamarabb történjen segítségkérés.

A kórházon kívüli szívmegállás a fejlett országok egyik vezető haláloka. Európában évente 67-170 eset jut 100 ezer lakosra, a túlélési arány pedig 10 százalék alatt van. Ezért minden olyan tényező felismerése, amely segíthet előre jelezni az esetszámok emelkedését, az egészségügyi ellátás felkészülésében is fontos szerepet kaphat.

A kutatás az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében valósult meg, a projekt konzorciumvezetője a Pannon Egyetem.

Forrás: MTI