A demencia 10 előjele: ezek a legkorábbi tünetek

• Jó tudni
• 2025. augusztus 22.
• 5
• 0

Világszerte egyre több embert érint a demencia, amelynek hatékony kezeléséhez kulcsfontosságú a korai felismerés. Lássuk, mely tünetek hívhatják fel a figyelmet a problémára.

A demencia, avagy az időskori elbutulás egy krónikus és fokozatosan súlyosbodó tünetegyüttes. Noha főként az életkor előrehaladtával, 65 éves kor felett jelentkezik, egyáltalán nem az öregedés természetes velejárója. Sőt, a demencia éppen a kognitív funkciók olyan mértékű romlását írja le, amely meghaladja az évek múlásával normálisan várható hanyatlás mértékét. A panaszok az agyi idegsejtek és a köztük kiépült kapcsolatok sérüléséből, elvesztéséből erednek, aminek hátterében többféle betegség meghúzódhat. A leggyakoribb kiváltó ok ezzel együtt az esetek közel háromnegyedéért felelős Alzheimer-kór. Noha a demencia nem gyógyítható, korai felismeréssel az állapotsúlyosbodást gyakran lehetséges lassítani, ezáltal javulhat a betegek életminősége.

A demencia korai tünetei

Mint ugye említettük, a demencia elsősorban 65 év felettieknél alakul ki, ritka, hogy ennél fiatalabb korban okozna panaszokat. Az életkor tehát mindenképpen egy olyan kockázati tényező, amely támpontot nyújthat a fellépő kognitív zavarok megítéléséhez. Ugyancsak gyanúra adhat továbbá okot, ha az érintett felmenői között előfordult hasonló probléma, hiszen a kórkép rizikóját a genetika is fokozhatja. Az amerikai Alzheimer Szövetség gyűjtése alapján azon tüneteket mutatjuk be, amelyek jelentkezése esetén fontos a demencia lehetőségére is gondolni, illetve szakemberrel konzultálni aggodalmainkról.

Feledékenység

Ez az egyik leggyakoribb és talán leginkább közismert tünet. A demencia korai szakaszában különösen jellemző lehet a közelmúltban szerzett információk elfelejtése, legyen szó akár fontos időpontokról, eseményekről, de akár azt is észreveheti a betegen a környezete, hogy gyakran ismétli meg ugyanazokat a kérdéseket rövid időn belül. Szintén intő jel lehet, ha egyre több dolog megjegyzéséhez van szüksége emlékeztetőkre, vagy a családtagok segítségére olyan teendőkben, amelyeket korábban önállóan is el tudott látni.

Tervezési, problémamegoldási nehézségek

A memóriagondok sok esetben kihatnak arra, hogy az érintettek miként tudnak megtervezni és végrehajtani különböző feladatokat, illetve nem ritka, hogy a számok, számolás terén akadnak gondjaik. Jellemző lehet például, hogy az évtizedek alatt rutinná vált recepteket nem tudják zökkenőmentesen elkészíteni a konyhában, vagy nem tudják nyomon követni a havi számláik befizetését. Szintén előfordul, hogy nehezen tudnak hosszabb ideig odafigyelni valamire, vagy éppen szokatlanul sokáig tart elvégezniük egy-egy teendőjüket.

Feladatmegoldási zavarok

A demens betegek memóriazavarai ugyancsak kihatással lehetnek egyes hétköznapi tevékenységekre. Nehézséget okozhat például számukra, hogy autóval elvezessenek egy egyébként jól ismert helyre, hogy összeállítsák a bevásárlólistát, vagy hogy felidézzék a kedvenc társasjátékuk szabályait.

Tájékozódási zavarok

Demenciával élők körében nem ritka az sem, hogy nehezen tudják nyomon követni az idő múlását. Nem tudják megmondani az aktuális dátumot, napot, évszakot, akár azt is nehezen értik meg, hogy valami éppen nem azonnal történik körülöttük. Ezenkívül előfordul, hogy térben is nehezen tájékozódnak: elfelejtik, hol is vannak, vagy hogy hogy jutottak oda.

Gondok a vizuális érzékeléssel

Olykor vizuális problémák is előfordulhatnak demens betegek körében, ami akár az egyensúlyérzékelést vagy az olvasási képességet is alááshatja. Gondot okozhat a távolságok helyes felmérése, esetleg színek, kontrasztok felismerése, mindez pedig a többi között a vezetésben is akadályozhatja a betegeket.

Beszéd- és írásproblémák

Demencia esetén nehézséget okozhat az érintetteknek, hogy be tudjanak kapcsolódni egy beszélgetésbe, vagy követni tudják azt. Ezt abból veheti észre a környezetük, hogy akár a beszélgetés közepén is lezárják a társalgást, nem tudják, hogyan kellene folytatniuk azt, vagy folyamatosan magukat ismételgetik. Szókincsük felidézése is nehezen mehet, sokszor nem találják a megfelelő szót mindennapi használati tárgyakra, vagy akár rossz szavakkal fejezik ki magukat.

Rossz helyre visszatett tárgyak

Gyakori tünet, hogy a demens beteg szokatlan helyre tesz le különböző tárgyakat. A hűtőből kivett ételt például a konyhaszekrénybe teszi vissza, vagy a tévé távirányítóját a fürdőszobában rakja le. Ugyancsak jellemző, hogy később nem tudja felidézni, hova is tette az adott tárgyat, az állapot romlásával pedig nem ritka, hogy akár másokat gyanúsít annak ellopásával.

Romló ítélőképesség

Demencia esetén megváltozhat az érintett ítélő- és döntéshozatali képessége is. Például rossz döntéseket hoznak pénzügyi kérdésekben, vagy egyszerűen csak kevesebb figyelmet szentelnek az otthoni takarításra vagy személyes higiéniájukra.

Visszahúzódás, elszigetelődés

Az említett beszédproblémák miatt sok demens beteg inkább kerüli mások társaságát, és emiatt akár felhagy korábbi hobbijaival, kedvelt társas tevékenységeivel.

Hangulat- és személyiségváltozások

Nem ritka, hogy a demencia az érintettek személyiségét is megváltoztatja. Zavarttá, gyanakvóvá, vagy depresszióssá, szorongóvá, aggodalmaskodóvá válhatnak. Jellemző például, hogy ha bármi kizökkenti őket a komfortzónájukból, hamar ingerültté válnak, idegesen reagálnak.

Forrás: hazipatika.com