A hideg alattomosabb, mint a kánikula – így terheli meg a szívet

• Jó tudni
• 2026. február 10.
• 0

Friss magyar kutatás szerint a tartós hideg nagyobb és hosszabb ideig fennálló szívkockázatot jelent, mint a hőség. Mutatjuk, miért.

❤️ A tartós hideg veszélyesebb a szívre, mint a hőség

A szélsőséges hőmérsékletek régóta ismertek egészségügyi kockázataikról. Egy friss magyar elemzés azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem minden extrém időjárás hat ugyanúgy a szívre. A kutatás szerint a tartós hideg hosszabb távon nagyobb veszélyt jelenthet, mint a hőség.

A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat szakemberei közösen készítették. Az eredményeket a Resuscitation Plus című folyóiratban publikálták.

📊 Mit vizsgáltak a kutatók?

Az elemzés során öt év adatait dolgozták fel. Több mint 116 ezer kórházon kívüli szívmegállásos esetet vetettek össze a meteorológiai mérésekkel. Az adatokból egyértelmű mintázat rajzolódott ki: a hőmérséklet és a hirtelen szívmegállás kockázata között úgynevezett „U alakú” kapcsolat figyelhető meg. A legalacsonyabb kockázatot nagyjából 19 Celsius-fok körüli hőmérsékleten mérték. Ettől hidegebb és melegebb irányba haladva egyaránt nőtt az esetek száma.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a hideg és a hőség eltérő módon terheli meg a szervezetet. A hőség hatása gyorsan jelentkezik: általában a harmadik napon tetőzik, majd egy héten belül fokozatosan csökken. Ezzel szemben a tartós hideg sokkal alattomosabb, mivel a kockázat gyakran csak napokkal később válik érzékelhetővé.

❄️ Miért veszélyesebb a tartós hideg?

A legalább három napig fennálló hideg időszakok, különösen a –9, –10 Celsius-fok alatti napok, jelentős többletterhelést rónak a szív- és érrendszerre. A kutatók szerint a hideg hatása nemcsak késleltetve jelentkezik. Akár két héttel a hideg időszak után is fokozott kockázatot jelenthet.

Szilágyi Brigitta, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a tanulmány egyik szerzője szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tartósan alacsony hőmérséklet külön figyelmet igényelne az egészségügyi riasztási rendszerekben is. Korábbi vizsgálataik már jelezték, hogy a hűvös napok hasonló veszélyeket hordozhatnak, mint a hőhullámok, a mostani elemzés azonban ezt nagy mintán is megerősítette.

🩺 Eltérő élettani folyamatok állnak a háttérben

Hőség idején a kiszáradás és a szívritmuszavarok jelentik a fő kockázatot, míg hidegben az erek összehúzódása, a vérnyomás emelkedése és a fokozott trombóziskészség terheli meg a szervezetet. A kutatás arra is rámutatott, hogy a páratartalom, a napsugárzás vagy az elszigetelt forró napok önmagukban nem befolyásolják érdemben az esetszámokat, és a kockázat mértéke nem különbözik a nők és a férfiak között.

A szakemberek szerint az eredményeknek kézzelfogható gyakorlati következményei vannak. Míg hőség idején gyors, rövid távú reagálásra van szükség az egészségügyi ellátórendszerben, addig a hideg időszakokban hosszabb ideig fenn kell tartani a fokozott készenlétet. Egyéni szinten a melegben a megfelelő folyadékpótlás és a fizikai terhelés csökkentése, hidegben pedig a vérnyomás rendszeres ellenőrzése lehet a legfontosabb megelőző lépés.

Forrás: MTI