A Parkinson nem a remegéssel kezdődik – ezek a korai jelek figyelmeztethetnek

• Jó tudni
• 2026. február 25.
• 0

A Parkinson-kór nem mindig kézremegéssel indul. Négy korai tünet akár évekkel a diagnózis előtt figyelmeztethet a problémára.

Nem a kézremegés az első jel

A legtöbben a Parkinson-kórt automatikusan a kézremegéssel azonosítják. A bizonytalan járás, az apró lépések, a remegő ujjak képe él bennünk. Csakhogy az orvosi tapasztalat ennél jóval összetettebb képet mutat.

A The Washington Post beszámolója szerint a betegek mintegy húsz százalékánál a klasszikus remegés soha nem is jelentkezik. Rachel Dolhun neurológus hangsúlyozza, hogy bár a betegséget mozgászavarként tartjuk számon, valójában egy rendszerszintű neurológiai folyamat, amely a test több területét is érinti.

A számok kijózanítóak. A becslések szerint 2050-re világszerte akár 25,2 millió ember élhet Parkinson-kórral. Az esetek 85–90 százalékában nincs kimutatható közvetlen genetikai örökség, ezért a korai felismerés és az életmódbeli prevenció kulcsszerepet kap.

Ronald Postuma, a McGill Egyetem kutatója szerint a betegség évek alatt, szinte észrevétlenül lépi át azt a küszöböt, ahol már diagnosztizálhatóvá válik. Mire a mozgás láthatóan megváltozik, a dopamintermelő idegsejtek 50–70 százaléka már visszafordíthatatlanul elpusztult.

Éppen ezért különösen fontos odafigyelni azokra a jelekre, amelyek nem mozgászavarok, mégis figyelmeztethetnek.

Amikor az illatok elhalványulnak

A szaglás csökkenése vagy elvesztése az egyik legkorábbi jel. A Parkinson-kórral élők több mint 90 százaléka tapasztalja ezt, sokszor akár húsz évvel a motoros tünetek előtt.

A kutatások szerint a szaglásvesztéssel élők ötször nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve. Egy elmélet szerint a folyamat nem is az agy mozgásközpontjában indul, hanem a szaglóhagymában, ahol a kóros fehérjék először károsítják az idegsejteket.

Amikor az éjszaka nem nyugodt

Előfordult már, hogy valaki álmában beszél, hadonászik, esetleg rúg? A REM-fázisú alvászavar nem egyszerű forgolódás. Tanulmányok szerint az ilyen zavarral diagnosztizált emberek 50–70 százalékánál öt-tíz éven belül kialakulhat a Parkinson-kór.

Az 50 év feletti korosztályban ez a jelenség drámaian, akár 130-szorosára növelheti a kockázatot. Az alvás tehát nem csupán pihenés, hanem fontos neurológiai jelzőrendszer is.

Amikor a bélrendszer „lelassul”

A krónikus székrekedést sokan kellemetlen, de ártalmatlan problémának tartják. A Parkinson esetében azonban fontos jelzés lehet. A betegség közvetlenül érinti a bélfal ideghálózatát.

Egy átfogó metaanalízis szerint a székrekedéssel küzdőknél kétszeres a kór kialakulásának esélye. Ronald Postuma megfigyelései alapján ez a tünet akár már a húszas-harmincas években megjelenhet.

Amikor felálláskor megszédülünk

Az ortosztatikus hipotenzió, vagyis a hirtelen felálláskor jelentkező vérnyomásesés sokaknak ismerős. Ha azonban a szédülés, látászavar vagy fejfájás rendszeressé válik, az a vegetatív idegrendszer érintettségét jelezheti.

Amennyiben neurológiai eredetű a probléma, az a Parkinson-kór egyik korai előszobája lehet.

Fontos: ezek nem jelentenek diagnózist

Egyetlen tünet önmagában nem egyenlő a betegséggel. Számos ártalmatlanabb állapot is okozhat hasonló panaszokat. Ugyanakkor, ha több jel egyszerre jelentkezik, vagy a családban már előfordult hasonló megbetegedés, érdemes neurológushoz fordulni.

A korai felismerés az egyik legfontosabb eszközünk.

Mit tehetünk magunkért?

A genetika kereteket ad, de az életmód sokszor döntő. A rendszeres testmozgás ma az egyetlen olyan tényező, amelyről bizonyították, hogy nemcsak a tüneteket enyhítheti, hanem az agy szerkezetére is védő hatással lehet. A fizikai aktivitás fokozza a BDNF-termelődést, amely támogatja az idegsejtek túlélését.

Az étrend sem mellékes. A mediterrán és DASH-elveket ötvöző MIND-diéta az idegrendszer gyulladásos folyamataira hat. A bogyós gyümölcsök, a leveles zöldségek, az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek, valamint a fermentált készítmények a bél-agy tengelyen keresztül is támogathatják az idegrendszert.

Az alvás minősége szintén kulcsfontosságú. Az éjszakai pihenés során aktiválódik az agy „tisztító rendszere”, amely eltávolítja a felhalmozódott toxikus fehérjéket. A rendszeres lefekvési idő, a sötét és hűvös hálószoba nem apróság, hanem valódi védőfaktor lehet.

Az agy pedig használatra van tervezve. A tanulás, az új készségek elsajátítása, a mentális kihívások mind növelik a kognitív tartalékot, ami később komoly előnyt jelenthet.

Forrás: egeszsegkalauz.hu