A skizofrénia kialakulását vizsgálják
Olyan, a skizofrénia kialakulásának molekuláris alapjait vizsgáló kutatás indult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, amely segítheti a betegek személyre szabott kezelését – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény az MTI-t.
A közlemény szerint a skizofrénia az idegrendszer fejlődése során kialakuló betegség, amely hátterében genetikai és környezeti tényezők együttese áll. A kórfolyamat mögött álló biológiai mechanizmusok feltárása azonban még mindig nem teljes.
A vér-agy gát az agy és a vérkeringés közötti dinamikus határfelület, amelynek jó működése alapvető fontosságú az agyon belüli egyensúly fenntartásához. A vér-agy gát károsodása mérgező anyagok és immunsejtek nagyobb mértékű bejutását eredményezi az agyba. Ez a károsodás számos idegrendszeri betegséggel, köztük a skizofréniával is kapcsolatban áll. A terhesség alatt fellépő fertőzések miatti anyai immunaktiváció, valamint a serdülőkori kannabisz-használat mind fokozott kockázati tényezőként szerepelnek a betegség kialakulásában.
A NKFIH 50 millió forintos támogatásával indult B3phrenia-projekt célja, hogy megvizsgálja a skizofrénia kockázati tényezőinek hatásait a vér-agy gátra, valamint a skizofréniára való hajlamot vagy ellenálló képességet kiváltó tényezőket.
A kutatás során vizsgálják a biológiai nemekre jellemző molekuláris változásokat, és azt, hogy a vér-agy gát miként alkalmazkodik a kockázati tényezőkhöz. Komplex állatmodellek és skizofréniás betegekből származó őssejtek felhasználásával a kutatók célja a kannabisz, a biológiai nemek és a vér-agy gát működése és szerkezeti változásai közötti összetett kapcsolatok feltárása.
Az új ismeretek nagymértékben elősegítik a skizofréniával szembeni ellenálló-képesség és a skizofréniára való hajlam jobb megértését. A projektet több kutatási területen jártas, jól képzett, orvosbiológiával foglalkozó kutatókból álló csapat vezeti, akik élvonalbeli módszereket alkalmaznak. Az egyéni biológiai különbségek megismerése, és a betegek biológiai jellemzők alapján történő kisebb csoportokba történő osztályozása hozzájárul a személyre szabott kezelési stratégiák megtervezéséhez – áll a közleményben.
- Megmenekülhet a pusztulástól a tolnai falu különleges műemlék temploma
- Ezer forintért fürdőzhetnek a nyugdíjasok, nagy az érdeklődés
- Hivatalos: nagy változás jön a gyógyszerfelírásban
- Séta helyett? A kutatók szerint ez a mozgás segíti leginkább a memóriát
- Nem mindig a memória romlása az első jel: így kezdődhet az Alzheimer-kór
- Időskori autóvezetés: meddig lesz érvényes a jogosítvány? – Mutatjuk!
2026. március 30.
Fertőzések és demencia: egyre több jel mutat az összefüggésre
2026. március 30.
Időskori táplálkozás: ezért van kulcsszerepe az állati fehérjének
2026. március 30.
Eritrit: tényleg veszélytelen az egyik legnépszerűbb édesítőszer?
2026. március 29.
Nem mindig a memória romlása az első jel: így kezdődhet az Alzheimer-kór
2026. március 29.
Prosztatarák: ezek a korai tünetek sokszor észrevétlenek maradnak
2026. március 29.