Aszpartám: biztonságos vagy veszélyes édesítő?
A cukormentes rágógumik, light üdítők és diétás desszertek egyik gyakori összetevője az aszpartám. A mesterséges édesítőszer évtizedek óta velünk van, sokan azonban nem tudják, pontosan mit is fogyasztanak vele.
Az aszpartám (E951) egy szintetikus, kalóriamentes édesítőszer, amelyet két természetes aminosavból – aszparaginsavból és fenilalaninból – állítanak elő. Az édesítőereje körülbelül 200-szorosa a kristálycukorénak, így kis mennyiség is elegendő belőle.
Az aszpartám nem természetes édesítő
Az aszpartámot a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején engedélyezték Magyarországon is, kezdetben főként diabetikus termékekben és speciális étrend-kiegészítőkben használták. Napjainkra szinte minden nagy édesítőszeres termékcsaládban megtalálható, például üdítőkben, desszertekben, tejtermékekben, rágógumikban. A mesterséges édesítőszereket gyakran keverik a kalóriamentes vagy diétás szinonimájaként a természetessel.
A sztívia, eritrit, xilit természetes eredetű, míg az aszpartám, szukralóz, aceszulfám-K mesterséges édesítőszerek, még ha kalóriamentesek is. Egyes édesítőszerek sokkal édesebbek, mint a kristálycukor, így kisebb mennyiségre is van szükség ahhoz, hogy ugyanolyan édességi szintet érjenek el velük. Az alacsonyabb kalóriatartalmú és a kalóriamentes édesítőszerek nem feltétlenül teszik egészségessé az ételt vagy italt, de segíthetnek a cukorbevitel csökkentésében.
Tényleg rákot okozhat az aszpartám?
Az aszpartámmal kapcsolatos aggodalmak, miszerint számos egészségügyi problémát, köztük rákot is okozhat, már évek óta fennállnak. A rákkal kapcsolatos félelmek a 2000-es évek végén egy olasz kutatócsoport által publikált, laboratóriumi patkányokon végzett vizsgálat eredményeiből erednek. Ezek arra utaltak, hogy az aszpartám növelheti egyes rákos megbetegedések (leukémia és limfóma) és más típusú rákok kockázatát. Az aszpartámot évtizedek óta vizsgálják. A hivatalos szervek szerint megfelelő mennyiségben fogyasztva biztonságos, de ez a vélemény sem teljesen mentes az aggodalmaktól.
2023-ban a Egészségügy Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) az aszpartámot lehetséges emberi rákkeltőként sorolta be (2B csoport). Ez azt jelenti, hogy van némi bizonyíték, főként májrákhoz kapcsolódva, de nem elég erős ahhoz, hogy egyértelműen veszélyesnek minősítsék. Az engedélyezett napi beviteli határérték (40 milligramm testsúlykilogrammonként) továbbra is érvényben maradt.
Továbbá néhány kutatás kapcsolatot talált fejfájás, ingerlékenység és hangulatzavarok kapcsán azoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztják az aszpartámot, különösen az erre érzékenyeknél. Az aszpartám nem alkalmas fenilketonuriában (egy ritka örökletes betegség) szenvedők számára. Ez azért van, mert az aszpartám fenilalanint tartalmaz, amelyet az érintett betegek szervezete nem tud feldolgozni.
Forrás: hazipatika.com
- „A bizalom az, ami a Gondosóra sikerét is segíti” – interjú Dr. Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével
- Amikor a gyomrod pihenni kér: gyomorkímélő zöldségleves
- Hosszú vagy rövid séta? Egy friss kutatás meglepő választ ad
- Ideális vérnyomás életkor szerint – ezt mondja egy kardiológus
- Könyvtárak: a tudás, a biztonság és a közösség az Ön számára!
- Aktív elmék, boldog évek – így segíti az időseket a Civilút
2026. január 11.
Magyar tó, amely télen sem fagy be
2026. január 11.
Télen száraz a bőröd? Nem mindig csak az időjárás a hibás
2026. január 11.
Immunbarát bevásárlólista: ezek kerüljenek a kosaradba télen
2026. január 10.
Nem a szőr a hibás – Így ismerheted fel a kisállat-allergia tüneteit
2026. január 10.
A túl sok víz is árthat? Erre kevesen gondolnak
2026. január 10.