Aszpartám: biztonságos vagy veszélyes édesítő?
A cukormentes rágógumik, light üdítők és diétás desszertek egyik gyakori összetevője az aszpartám. A mesterséges édesítőszer évtizedek óta velünk van, sokan azonban nem tudják, pontosan mit is fogyasztanak vele.
Az aszpartám (E951) egy szintetikus, kalóriamentes édesítőszer, amelyet két természetes aminosavból – aszparaginsavból és fenilalaninból – állítanak elő. Az édesítőereje körülbelül 200-szorosa a kristálycukorénak, így kis mennyiség is elegendő belőle.
Az aszpartám nem természetes édesítő
Az aszpartámot a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején engedélyezték Magyarországon is, kezdetben főként diabetikus termékekben és speciális étrend-kiegészítőkben használták. Napjainkra szinte minden nagy édesítőszeres termékcsaládban megtalálható, például üdítőkben, desszertekben, tejtermékekben, rágógumikban. A mesterséges édesítőszereket gyakran keverik a kalóriamentes vagy diétás szinonimájaként a természetessel.
A sztívia, eritrit, xilit természetes eredetű, míg az aszpartám, szukralóz, aceszulfám-K mesterséges édesítőszerek, még ha kalóriamentesek is. Egyes édesítőszerek sokkal édesebbek, mint a kristálycukor, így kisebb mennyiségre is van szükség ahhoz, hogy ugyanolyan édességi szintet érjenek el velük. Az alacsonyabb kalóriatartalmú és a kalóriamentes édesítőszerek nem feltétlenül teszik egészségessé az ételt vagy italt, de segíthetnek a cukorbevitel csökkentésében.
Tényleg rákot okozhat az aszpartám?
Az aszpartámmal kapcsolatos aggodalmak, miszerint számos egészségügyi problémát, köztük rákot is okozhat, már évek óta fennállnak. A rákkal kapcsolatos félelmek a 2000-es évek végén egy olasz kutatócsoport által publikált, laboratóriumi patkányokon végzett vizsgálat eredményeiből erednek. Ezek arra utaltak, hogy az aszpartám növelheti egyes rákos megbetegedések (leukémia és limfóma) és más típusú rákok kockázatát. Az aszpartámot évtizedek óta vizsgálják. A hivatalos szervek szerint megfelelő mennyiségben fogyasztva biztonságos, de ez a vélemény sem teljesen mentes az aggodalmaktól.
2023-ban a Egészségügy Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) az aszpartámot lehetséges emberi rákkeltőként sorolta be (2B csoport). Ez azt jelenti, hogy van némi bizonyíték, főként májrákhoz kapcsolódva, de nem elég erős ahhoz, hogy egyértelműen veszélyesnek minősítsék. Az engedélyezett napi beviteli határérték (40 milligramm testsúlykilogrammonként) továbbra is érvényben maradt.
Továbbá néhány kutatás kapcsolatot talált fejfájás, ingerlékenység és hangulatzavarok kapcsán azoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztják az aszpartámot, különösen az erre érzékenyeknél. Az aszpartám nem alkalmas fenilketonuriában (egy ritka örökletes betegség) szenvedők számára. Ez azért van, mert az aszpartám fenilalanint tartalmaz, amelyet az érintett betegek szervezete nem tud feldolgozni.
Forrás: hazipatika.com
- Nem törvényszerű az izomerő csökkenése – így tehetünk ellene
- A fogmosás többet számít, mint hinnénk – komoly betegségekkel is összefügg
- A csontritkulás első jelei: nem fáj, mégis árulkodik
- Több van benne, mint gondolnánk: mit tud a piros retek?
- Amikor a tünetek összezavarják a képet – Parkinson és Lewy-testes demencia érthetően
- Idős utasok a fedélzeten: biztonsági kérdés lett az ülésrend
2026. április 17.
Meglepő összefüggés: ízületi fájdalmat is okozhat egy rossz fog
2026. április 16.
Kollagén: tényleg szükséged van rá, vagy csak jól hangzik?
2026. április 16.
Így beszéljünk a demenciáról a gyerekekkel
2026. április 16.
Meglepő kísérlet mutatta meg, hogyan növeli a búzaliszt a testsúlyt
2026. április 15.
A savanyú káposzta rejtett ereje: így hat a testedre
2026. április 15.