Kollagén: tényleg szükséged van rá, vagy csak jól hangzik?
A kollagén nem úgy hasznosul, ahogy sokan gondolják. Mutatjuk, mikor lehet értelme a pótlásának és mire figyelj.
Kell-e egyáltalán kollagént szedni?
A kollagén az egyik leggyakoribb fehérje a szervezetben, sokan mégis főként étrend-kiegészítőként találkoznak vele. Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese szerint azonban érdemes kicsit tisztábban látni a kérdést.
A kollagén valóban fontos szerepet játszik a szervezetben: hozzájárul a bőr rugalmasságához, része az ízületeknek, porcoknak, csontoknak, sőt a haj és a köröm állapotát is befolyásolja. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával a termelése csökken, különösen 30 év felett, nőknél pedig a menopauza után még gyorsabban.
Ilyenkor merül fel sokakban a kérdés: érdemes-e kívülről pótolni?
Nem úgy hasznosul, ahogy gondolnád
A professzor szerint a válasz nem annyira egyértelmű, mint ahogy a reklámok sugallják.
„Ha szájon át visszük be kollagénporok formájában, az nem fog kollagénként bekerülni a szervezetbe, mert az emésztőnedvek szétszedik a gyomor-bélrendszerben – mint minden más fehérjét is – aminosavakra.”
Vagyis a szervezet nem „kész kollagént” épít be, hanem az azt alkotó elemeket használja fel. Ez azt is jelenti, hogy egy kiegyensúlyozott, fehérjében gazdag étrend mellett általában nincs szükség külön kollagénpótlásra.
Mikor lehet mégis értelme?
Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor felmerülhet a pótlás szükségessége. Ilyen lehet például a klimax időszaka, vagy amikor a szervezetet fokozott terhelés éri, például intenzív sport esetén.
A professzor szerint ilyenkor nem maga a kollagén a kulcs, hanem az, hogy meglegyenek azok az anyagok, amelyekből a szervezet fel tudja építeni. Ehhez három dologra van szükség: megfelelő fehérjebevitelre, elegendő C-vitaminra, valamint cinkre és rézre.
Ha ezek hiányoznak, akkor a kollagénpor önmagában nem fog érdemi hatást kifejteni.
Ha mégis szednéd
Aki mégis úgy dönt, hogy kollagént szed, annak a szakember szerint a hidrolizált forma lehet a jobb választás, mivel ez könnyebben feldolgozható a szervezet számára.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a hatás nem azonnali: a pozitív változások általában csak több hét után, nagyjából 8–12 hét elteltével érzékelhetők.
Az ajánlott mennyiség élethelyzettől függ. Idősebb korban napi 2,5–5 gramm is elegendő lehet a bőr állapotának támogatására, míg fokozott fizikai terhelés esetén ennél magasabb bevitel is szóba jöhet.
A lényeg azonban nem változik: nem maga a bevitt kollagén épül be, hanem az a „nyersanyag”, amit a szervezet fel tud használni.
Forrás: hazipatika.com
- Stroke esetén minden perc számít, ezt jelenti az első „aranyóra”
- A pisztácia a vérnyomásra is hatással lehet, de van, akinek óvatosnak kell lennie
- A tudás nem korhoz kötött: új városokban is bemutatkozik a Szenior Egyetem
- Az amaránt több szempontból is értékes: ezt tudja a különleges álgabona
- Öt apró változás az étkezésben, amely a demencia korai jele lehet
- Nem mindegy, mikor ebédelünk: ezt érdemes tudni az étkezés időzítéséről
2026. szeptember 16.
Öt változás, amely a demencia korai tünete is lehet
2026. szeptember 16.
Öt gyümölcs, amely segíthet megőrizni a szellemi frissességet
2026. szeptember 15.
Hat egyszerű szokás, amely az agy egészségét is támogathatja
2026. szeptember 15.
Tíz helyszínen lesznek ingyenes szűrővizsgálatok a hétvégén
2026. szeptember 14.
Szívinfarktus előjelei: a mellkasi nyomás mellett ezek a tünetek is fontosak
2026. szeptember 14.