Ez lehet a hosszú élet egyik kevésbé ismert tényezője

• Jó tudni
• 2026. július 10.
• 0

A hosszú élet nemcsak az életmódon múlhat. Olasz kutatók egy érdekes személyiségjegyet találtak a százévesek földjén élő időseknél.

A hosszú élet hátterében az egészséges életmód mellett lelki tényezők és személyiségjegyek is szerepet játszhatnak. Egy olasz kutatás szerint a kíváncsiság és az új élményekre való nyitottság különösen jellemző lehet azokra az idősekre, akik olyan területen élnek, ahol az átlagnál többen érik meg a százéves kort.

A hosszú élet titkát régóta kutatják. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a társas kapcsolatok jelentősége jól ismert, az utóbbi években azonban egyre nagyobb figyelem irányul arra is, milyen szerepet játszhat a személyiség az egészséges öregedésben.

A Cagliari Egyetem kutatói a szardíniai úgynevezett Kék Zónában élő időseket vizsgálták. Ezeken a földrajzi területeken az átlagnál többen érik meg a százéves kort, miközben a krónikus betegségek előfordulása is alacsonyabb. A kutatásban 125, 71 és 101 év közötti ember vett részt. Közülük 55-en a szardíniai Kék Zónában éltek, 70-en pedig egy közeli, hasonló társadalmi és kulturális adottságokkal rendelkező településen.

A résztvevők személyiségét, mentális és fizikai egészségét, életminőségét, valamint szabadidős szokásait kérdőívek és interjúk segítségével vizsgálták.

Egy személyiségjegy különösen erősen kirajzolódott

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a Kék Zónában élő idősek egészséggel összefüggő életminősége nem bizonyult számottevően jobbnak, mint a kontrollcsoport tagjaié. Egy fontos különbséget azonban találtak.

A hosszú életű emberekről ismert területen élők lényegesen magasabb pontszámot értek el a nyitottság személyiségjegyében. Ez a tulajdonság a kíváncsiságot, a tanulás iránti érdeklődést, valamint az új ötletek és élmények befogadására való hajlandóságot jelenti.

A vizsgálat szerint a Kék Zónában élő idősek jobb megküzdési stratégiákkal is rendelkeztek, könnyebben kezelték az érzelmeiket, és több időt fordítottak különböző hobbikra. Ezek között szellemi és fizikai elfoglaltságok egyaránt szerepeltek.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kíváncsiság önmagában nem hosszabbítja meg az életet. A kapcsolat jóval összetettebb lehet.

A személyiség ugyanis hatással van a mindennapi döntésekre és az élet során kialakított szokásokra. A nyitottabb, kíváncsibb emberek nagyobb valószínűséggel próbálnak ki új tevékenységeket, tanulnak idősebb korban is, ápolják társas kapcsolataikat, és választanak olyan elfoglaltságokat, amelyek szellemileg vagy fizikailag aktívan tartják őket.

Ezek a szokások hosszú távon hozzájárulhatnak az egészségesebb öregedéshez.

A személyiség önmagában nem garantál hosszabb életet

A kutatás megfigyeléses jellegű volt, ezért az eredmények nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot a nyitottság és a hosszabb élet között. Nem lehet tehát kijelenteni, hogy egy adott személyiségjegy önmagában növeli a várható élettartamot.

A hosszú élet továbbra is számos tényező együttes hatásán múlik. A genetikai adottságok, a táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a társas kapcsolatok, a környezeti tényezők és az aktív szellemi élet egyaránt szerepet játszhatnak az egészséges öregedésben.

A mostani eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a személyiségünket sem érdemes figyelmen kívül hagyni. A kíváncsiság, az új élmények keresése, a tanulás és a rendszeres szellemi vagy fizikai elfoglaltság olyan életmód kialakítását segítheti, amely idősebb korban is támogatja a testi és lelki egészség megőrzését.

Forrás: hazipatika.com