Ritkább betegségek is állhatnak a demencia hátterében

• Jó tudni
• 2026. július 9.
• 0

A demencia hátterében ritkább agyi betegségek, fertőzések és más kórképek is állhatnak. Tüneteik, lefolyásuk és kezelésük jelentősen eltérhet.

A demencia gyűjtőfogalom, amely több, a szellemi képességek hanyatlásával és a kognitív funkciók romlásával járó állapotot foglal magába. A legismertebb formák közé az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia tartozik, az esetek kisebb részében azonban ritkábban előforduló agyi betegségek, fertőzések vagy más kórállapotok állnak a háttérben.

Az elsődleges demenciák esetében maga az agyat érintő betegség vezet a kognitív képességek romlásához. Másodlagos, vagyis szekunder demenciáról akkor beszélünk, amikor egy másik betegség, fertőzés, sérülés vagy egyéb állapot következtében alakul ki a szellemi hanyatlás.

A demencia hátterében álló ok pontos felismerése különösen fontos, mivel egyes betegségek esetében a folyamat nem visszafordítható, más állapotok kezelése azonban javulást hozhat vagy lassíthatja a tünetek romlását.

Ritkább elsődleges demenciák

A demenciás esetek jelentős részét az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia teszi ki. Az olyan betegségek, mint a frontotemporális demencia vagy a Lewy-testes demencia, ritkábban fordulnak elő, tüneteik és lefolyásuk azonban jelentősen eltérhet a gyakoribb demenciaformákétól.

A Pick-betegség a frontotemporális demenciák egyik kórszövettani formája. Elsősorban az agy homloklebenyét és halántéklebenyét érinti, ezért a betegség korai szakaszában gyakran a személyiség és a viselkedés megváltozása kerül előtérbe.

Az érintetteknél kritikátlan viselkedés, a társadalmi gátlások csökkenése, apátia, emlékezetzavar és a személyes higiéné elhanyagolása is jelentkezhet. A beszédkészség szintén károsodhat, előfordulhat például a perszeveráció, vagyis egyes szavak, kifejezések vagy gondolatok ismétlődése.

A betegség gyakran családi halmozódást mutat, így az örökletes tényezőknek is lehet szerepük a kialakulásában. A Pick-betegség progresszív állapot, jelenleg nincs olyan specifikus gyógyszeres kezelés, amely megállítaná a folyamatot.

A Lewy-testes demencia esetében az idegsejtekben kóros fehérjefelhalmozódások, úgynevezett Lewy-testek jelennek meg. A betegség több tünete hasonlíthat az Alzheimer-kórhoz és a Parkinson-kórhoz, jellegzetes lehet azonban a részletgazdag látási hallucinációk megjelenése és a szellemi teljesítmény jelentős ingadozása.

Előfordulhat, hogy az érintett egyik nap összefüggően beszélget és megfelelően tájékozódik, rövid idővel később pedig figyelmetlenné, zavarttá vagy aluszékonnyá válik. Az állapot akár óráról órára is változhat, ami a hozzátartozók számára különösen nehezen érthető lehet.

A betegséghez Parkinson-kórra emlékeztető mozgástünetek is társulhatnak. A betegek lassabban mozoghatnak, járásuk csoszogóvá válhat, testtartásuk pedig előredőlő lehet.

Fontos, hogy a Lewy-testes demenciában élők fokozottan érzékenyek lehetnek bizonyos antipszichotikus gyógyszerekre, ezért ezek alkalmazása különös orvosi körültekintést igényel. A betegségnek nincs specifikus gyógymódja, egyes, az Alzheimer-kór kezelésében használt gyógyszerek azonban enyhíthetik a tüneteket.

Más betegségek és állapotok is okozhatnak demenciát

A másodlagos demencia hátterében számos krónikus betegség, fertőzés, ismételt fejsérülés vagy egyéb kórállapot állhat. Ezekben az esetekben a kognitív hanyatlás egy másik betegség vagy károsító folyamat következményeként alakul ki.

A Creutzfeldt–Jakob-kór ritka, gyorsan súlyosbodó, halálos kimenetelű prionbetegség. A kórkép emlékezetromlással, viselkedésváltozással, mozgászavarokkal és gyors szellemi hanyatlással járhat.

A betegség lefolyása rendkívül gyors lehet, és a tünetek megjelenését követően az állapot rövid idő alatt súlyosbodhat. Jelenleg nincs olyan kezelés, amely meggyógyítaná a Creutzfeldt–Jakob-kórt.

A HIV-fertőzés szintén érintheti az idegrendszert és kognitív zavarok kialakulásához vezethet. Az érintetteknél lassulhat a gondolkodás és a mozgás, romolhat a koncentráció, valamint beszédzavarok is jelentkezhetnek. A HIV megfelelő kezelése az idegrendszeri és kognitív tünetek javulását is eredményezheti.

Ismételt fejsérülések következtében krónikus traumás enkefalopátia alakulhat ki. Az állapotot korábban demencia pugilisticának nevezték, mivel elsősorban ökölvívóknál figyelték meg. Ma már ismert, hogy más, ismételt fejütésekkel járó tevékenységek és sportágak esetében is előfordulhat.

A betegség hosszú idő alatt alakulhat ki, és memóriazavarokkal, viselkedésváltozással, hangulati problémákkal, valamint mozgászavarokkal járhat.

Egyes demenciát okozó állapotok kezelhetők lehetnek

A normál nyomású hidrokefalusz akkor alakul ki, amikor az agy-gerincvelői folyadék felszaporodik az agykamrákban. Az állapot jellegzetes tünetei közé tartozhat a járászavar, a kognitív képességek romlása és a vizelettartási probléma.

A hidrokefalusz kialakulhat fejsérülés, agyhártyagyulladás vagy subarachnoideális vérzés után, az esetek egy részében azonban a kiváltó ok nem ismert.

A kezelés idegsebészeti beavatkozással történhet, amelynek során egy sönt segítségével elvezetik a felgyülemlett folyadékot. Megfelelően kiválasztott betegeknél a kezelés a tünetek javulását eredményezheti.

A tartós, nagy mennyiségű alkoholfogyasztással és a tiamin, vagyis a B1-vitamin hiányával összefüggő Korsakoff-szindróma szintén súlyos memóriazavarokat okozhat. Az érintetteknél károsodhat az új emlékek kialakításának képessége, és előfordulhat, hogy a kieső emlékeket nem tudatosan kitalált történetekkel pótolják.

Az alkoholfogyasztás abbahagyása, a megfelelő táplálkozás és a tiamin pótlása egyes esetekben javulást hozhat, a már kialakult agykárosodás azonban részben maradandó lehet.

A Parkinson-kórhoz szintén társulhat demencia, különösen a betegség későbbi szakaszában és idősebb korban. Nem minden Parkinson-kórral élő embernél alakul ki szellemi hanyatlás, az érintetteknél azonban lassulhat a gondolkodás, csökkenhet a figyelem, és depresszió vagy hallucinációk is jelentkezhetnek.

Számos ritka betegség állhat még a háttérben

Demenciával járó kognitív hanyatlás alakulhat ki többek között Huntington-kór, progresszív szupranukleáris parézis, kortikobazális szindróma, Wilson-kór, szklerózis multiplex és szisztémás lupus erythematosus esetén is.

Bizonyos fertőző betegségek, például az agyvelőgyulladás vagy a kezeletlen szifilisz szintén károsíthatják az idegrendszert. Egyes mérgezések, köztük az ólom vagy bizonyos ipari toxinok tartós hatása ugyancsak kognitív hanyatlást okozhat.

A demencia tüneteihez hasonló állapot jelentkezhet súlyos depresszió esetén is. Ezt korábban gyakran pszeudodemenciának vagy „áldemenciának” nevezték. A kognitív panaszok hátterében ilyenkor pszichiátriai betegség áll, és a depresszió megfelelő kezelésével a szellemi teljesítmény jelentősen javulhat.

A demencia tünetei mögött tehát számos különböző betegség és állapot állhat. A memória romlása, a személyiség megváltozása, a tájékozódási nehézségek vagy a mindennapi tevékenységek elvégzésének romlása esetén fontos az orvosi kivizsgálás, mivel a pontos diagnózis meghatározza a kezelési lehetőségeket és a további teendőket.

Az írás tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy az egyéni orvosi tanácsadást.

Forrás: webbeteg.hu