A Lewy-testes demencia tünetei gyakran megtévesztőek

• Jó tudni
• 2026. május 11.
• 0

Hallucinációk, mozgászavarok, figyelemingadozás: így jelentkezhet a Lewy-testes demencia egyik legjellemzőbb formája.

A Lewy-testes betegség

A Lewy-testes betegség, más néven Lewy-testes demencia, a demencia egyik olyan formája, amely több ponton is hasonlít az Alzheimer-kórra és a Parkinson-kórra. Éppen ezért sok esetben nehezen felismerhető, és nem ritka a félrediagnosztizálás sem.

A betegség hátterében az áll, hogy bizonyos fehérjék lebomlása zavart szenved, majd ezek az anyagok kóros lerakódások formájában halmozódnak fel az agyban. Ezeket a sejten belüli zárványokat nevezzük Lewy-testeknek. A folyamat fokozatosan károsítja az idegsejteket, ami idővel összetett neurológiai és pszichés tünetekhez vezethet.

A szakemberek szerint a Lewy-testes demenciában szenvedők agyában gyakran Alzheimer-plakkok is jelen vannak, emiatt a két betegséget sokszor nehéz elkülöníteni egymástól.

Gyakrabban fordul elő, mint sokan gondolnák

A Lewy-testes demencia pontos gyakoriságát nehéz meghatározni, mert az esetek egy részét nem ismerik fel időben. A kutatások alapján a demenciával élő betegek körülbelül 15 százaléka érintett lehet.

A betegség férfiaknál valamivel gyakoribb, és jellemzően idősebb korban jelentkezik. A Parkinson-kórral élők körében különösen magas a kockázat, náluk az esetek jelentős részében idővel Lewy-testes tünetek is kialakulhatnak.

Az egyik legjellemzőbb tünet a hallucináció

A Lewy-testes betegség egyik legkülönlegesebb sajátossága, hogy már a korai szakaszban is megjelenhetnek hallucinációk. A betegek sokszor embereket vagy állatokat látnak, amelyek valójában nincsenek ott. Ritkábban hangokat, zenét vagy különféle zajokat is hallhatnak.

Ez azért fontos különbség, mert Alzheimer-kór esetén a hallucinációk általában nem a kezdeti tünetek közé tartoznak.

A betegek állapota ráadásul erősen ingadozhat. Egyik pillanatban teljesen ébernek és összeszedettnek tűnhetnek, később viszont zavarttá, bizonytalanná válhatnak, vagy elveszíthetik a tájékozódóképességüket.

Sokan arról számolnak be, hogy hozzátartozójuk egyik nap még szinte önállóan működik, másnap viszont látványosan romlik az állapota. Ez a hullámzó működés nagyon jellemző a Lewy-testes demenciára.

Parkinson-szerű tünetek is megjelenhetnek

A Lewy-testes betegség sok esetben mozgászavarokkal is együtt jár. Gyakori az izommerevség, a kézremegés, a lelassult mozgás és a bizonytalan járás. Az arcmimika fokozatosan szegényesebbé válhat, a betegek kisebb lépésekkel közlekednek, és könnyebben elesnek.

Előfordulhat az úgynevezett Pisa-szindróma is, amikor a beteg járás közben oldalra dől.

A memória ugyanakkor a betegség kezdetén sokszor kevésbé sérül, mint Alzheimer-kór esetén. A figyelem, az éberség és a gondolkodás rugalmassága azonban már korán érintett lehet.

Az alvás is megváltozhat

A Lewy-testes demencia egyik különleges tünete az alvási viselkedészavar. A betegek sokszor szó szerint „eljátsszák” álmaikat. Beszélnek, kiabálnak, hadonásznak vagy mozognak alvás közben.

Ez a környezet számára gyakran ijesztő lehet, különösen akkor, ha a tünetek hirtelen jelennek meg.

A depresszió és a szorongás szintén gyakori kísérőjelenség, emellett előfordulhat alacsony vérnyomás, vizelettartási probléma és a beszéd fokozatos romlása is. A későbbi stádiumokban nyelési nehézségek is kialakulhatnak.

Mi állhat a háttérben?

A szakemberek jelenleg sem tudják pontosan, miért alakul ki a Lewy-testes betegség. Bizonyos genetikai eltérések szerepet játszhatnak benne, de egyértelmű rizikófaktort eddig nem sikerült azonosítani.

A diagnózis felállítása sem egyszerű. Az orvosok elsősorban a tünetek alapján következtetnek a betegségre, miközben más neurológiai problémákat is ki kell zárni.

A CT vagy az MRI önmagában általában nem mutatja ki a Lewy-testes demenciát, ezek a vizsgálatok inkább más betegségek kizárását szolgálják. Speciális képalkotó eljárások, például a PET vagy a SPECT segíthetnek pontosabb képet adni.

A kezelés célja a tünetek enyhítése

A Lewy-testes demencia jelenleg nem gyógyítható, de bizonyos gyógyszerek enyhíthetik a tüneteket. A kezelés azonban sokszor nehéz, mert a betegek egy része rendkívül érzékenyen reagál egyes pszichiátriai gyógyszerekre.

Ezért különösen fontos az egyénre szabott megközelítés.

A gyógyszeres kezelés mellett nagy szerepet kapnak a nem gyógyszeres terápiák is. A memóriatréning, a fizioterápia, az ergoterápia vagy akár a zene- és művészetterápia is segíthet a betegek életminőségének javításában.

A szakemberek szerint az is sokat számít, hogy a kezelési terv igazodjon a beteg személyiségéhez, igényeihez és aktuális állapotához.

A korai felismerés sokat jelenthet

A Lewy-testes demencia lefolyása egyénenként eltérő lehet, de a betegség fokozatos romlással jár. A tünetek többnyire 65 éves kor felett jelennek meg, a diagnózis után pedig átlagosan 7-8 év a túlélési idő.

A korai felismerés azért különösen fontos, mert segíthet a megfelelő kezelés és támogatás időben történő elindításában. Sok család számára már az is megkönnyebbülést jelenthet, ha végre választ kapnak arra, mi okozza a furcsa, nehezen értelmezhető tüneteket.

Forrás: webbeteg.hu