Meglepő kísérlet mutatta meg, hogyan növeli a búzaliszt a testsúlyt
Egy japán egérkísérlet szerint a búzalisztalapú ételek előnyben részesítése úgy is testsúly és zsírtömeg növekedéshez vezethet, hogy közben a teljes kalóriabevitel alig változik.
A kenyér és más alapvető gabonaételek évszázadok óta meghatározzák az emberi táplálkozást. Közben az elhízás világszerte egyre nagyobb közegészségügyi probléma lett. Emiatt a kutatók ma már nemcsak a zsírfogyasztást vizsgálják, hanem azt is, hogyan hatnak a mindennapi, szénhidrátban gazdag ételek az anyagcserére. Egy japán kutatócsoport most azt tesztelte, miként reagálnak erre az egerek.
A kutatást az Oszakai Fővárosi Egyetem munkatársai végezték. A csoport azt figyelte meg, hogy az egerek miként választanak a szokásos táp, valamint a búzalisztből, kenyérből és rizslisztből készült ételek között. Több etetési csoportot is kialakítottak, és nemcsak a testsúly változását követték, hanem az energiafelhasználást, a vérben mérhető anyagcsere-jelzőket és a májban a zsírszintézisért felelős gének aktivitását is.
Az eredmények szerint az egerek egyértelműen a szénhidrátban gazdag ételeket választották, és a szokásos tápot gyakorlatilag háttérbe szorították. A legérdekesebb az volt, hogy testsúlyuk és zsírtömegük akkor is nőtt, amikor a teljes kalóriabevitel nem emelkedett jelentősen. A rizsliszttel etetett állatok hasonlóan reagáltak, mint a búzalisztet fogyasztó csoport. Ez arra utal, hogy a jelenség nem egyszerűen egyetlen alapanyag különleges hatásáról szól.
A kutatók indirekt kalorimetriával, vagyis légzési gázok elemzésével mérték az energiafelhasználást. A vizsgálat szerint a súlygyarapodást nem a túlevés, hanem elsősorban az alacsonyabb energiaégetés magyarázta. A vérvizsgálatok magasabb zsírsavszintet és alacsonyabb esszenciális aminosavszintet mutattak. A májban közben fokozódott a zsírszintézishez és a lipidtranszporthoz kötődő gének aktivitása, és a zsírfelhalmozódás is nőtt.
A kísérlet egyik fontos tanulsága az volt, hogy amikor a búzalisztalapú táplálékot kivonták az étrendből, az egerek testsúlya és az anyagcsere-eltérések gyorsan javulni kezdtek. Ez azért figyelemre méltó, mert azt sugallja, hogy a hatás nem feltétlenül tartós, és az étrend összetétele rövid időn belül is érzékelhető változást okozhat.
A kutatók ugyanakkor nem állítják, hogy az eredményeket automatikusan át lehet ültetni emberre. Kifejezetten azt írták, hogy a következő lépés az emberi táplálkozás vizsgálata lesz. Azt is meg akarják nézni, hogyan módosítja a hatást a teljes kiőrlésű gabona, a finomítatlan alapanyag, a rosttartalom, a fehérjékkel és zsírokkal való kombináció, valamint az ételfeldolgozás módja és az étkezés időzítése.
Ezért a tanulmány üzenete nem az, hogy a kenyér önmagában és minden körülmények között hizlal. A pontosabb következtetés inkább az, hogy bizonyos szénhidrátban gazdag, finomított gabonaalapú ételek az állatkísérletben úgy is kedvezőtlen anyagcsere-változásokat indítottak el, hogy közben az egerek nem ettek lényegesen több kalóriát. Ez fontos eredmény, de emberi étrendi tanácsként csak óvatosan értelmezhető.
Forrás: sciencedaily.com
- Stroke esetén minden perc számít, ezt jelenti az első „aranyóra”
- A pisztácia a vérnyomásra is hatással lehet, de van, akinek óvatosnak kell lennie
- A tudás nem korhoz kötött: új városokban is bemutatkozik a Szenior Egyetem
- Ízületi fájdalom és duzzanat: mikor gyanakodhat rheumatoid arthritisre?
- Nem mindegy, mikor ebédelünk: ezt érdemes tudni az étkezés időzítéséről
- Nem csak a levesbe jó: ezért kutatják a tárkony egészségre gyakorolt hatásait
2026. szeptember 14.
Szívinfarktus előjelei: a mellkasi nyomás mellett ezek a tünetek is fontosak
2026. szeptember 14.
Érvédő ételek: ezeknek érdemes helyet szorítani a konyhában
2026. szeptember 13.
50 felett felértékelődik, mi kerül a tányérra: ezekből jobb kevesebbet enni
2026. szeptember 12.
Az amaránt több szempontból is értékes: ezt tudja a különleges álgabona
2026. szeptember 11.
Nem csak a levesbe jó: ezért kutatják a tárkony egészségre gyakorolt hatásait
2026. szeptember 11.