Demencia és mozgás: egy különös paradoxonra figyeltek fel a kutatók

• Jó tudni
• 2026. augusztus 27.
• 0

A rendszeres mozgás csökkentheti a demencia kockázatát, de egyes fizikai munkák esetében egészen más eredményre jutottak a kutatók.

Sokan úgy gondolják, hogy minden rendszeres testmozgás egyformán jót tesz az agynak, egy friss kutatás azonban árnyalja ezt a képet. Az eredmények szerint a szabadidőben végzett sportok és aktív kikapcsolódás valóban csökkenthetik a demencia kialakulásának esélyét, bizonyos munkahelyi fizikai terhelések viszont éppen ellenkező összefüggést mutattak.

A The Lancet Public Health folyóiratban megjelent elemzés 74 korábbi kutatás eredményeit foglalta össze, amelyekben összesen több mint 4,2 millió ember adatait vizsgálták 30 országból. Ez a terület egyik legnagyobb szabású tudományos elemzése.

A szabadidős mozgás továbbra is az egyik legjobb befektetés az agy egészségébe

A kutatás szerint azok, akik rendszeresen sportolnak, táncolnak vagy más aktív szabadidős tevékenységet végeznek, körülbelül 25 százalékkal kisebb eséllyel nézhetnek szembe a demencia kialakulásával. Még a rendszeres házimunka is kedvező hatással járhatott, amelyet a vizsgálat 15 százalékos kockázatcsökkenéssel hozott összefüggésbe.

Ez összhangban áll a korábbi kutatásokkal is. Már heti 35 perc közepes intenzitású mozgás is jelentős előnyt jelenthet, a rendszeres, intenzívebb testmozgás pedig még nagyobb védőhatással társulhat.

Miért segíthet a mozgás az agynak?

Eef Hogervorst, a Loughborough Egyetem pszichobiológus professzora szerint a rendszeres mozgás többféle módon is támogatja az agy működését.

Javulhat az agy vérellátása, így több oxigénhez és tápanyaghoz jutnak az idegsejtek. A fizikai aktivitás emellett olyan anyagok termelődését is serkentheti, amelyek csökkenthetik a gyulladásos folyamatokat, javíthatják az energiafelhasználást és hozzájárulhatnak új idegsejtek kialakulásához.

Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai között is kiemelt helyen szerepel a mozgásszegény életmód visszaszorítása.

A fizikai munka esetében egészen más képet kaptak

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye éppen az volt, hogy nem minden fizikai aktivitás mutatott kedvező összefüggést.

Az elemzés szerint a fizikai munkát végzőknél mintegy 20 százalékkal magasabb, míg a gyalog vagy kerékpárral munkába járóknál körülbelül 10 százalékkal nagyobb demenciakockázatot figyeltek meg.

A kutatók ezt a fizikai aktivitás paradoxonának nevezik, mert hasonló jelenséget korábban már a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatakor is megfigyeltek.

Nem maga a mozgás lehet a probléma

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy a fizikai munka önmagában káros lenne az agy számára. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a különböző munkakörülmények más egészségügyi tényezőkkel együtt befolyásolják a kockázatot.

A fizikai munkát végzők gyakrabban dolgoznak légszennyezett környezetben, nagyobb lehet a zajterhelés, a hőség, a stressz, valamint más munkahelyi ártalmak is jelen lehetnek. Ezek mind hozzájárulhatnak az egészség romlásához.

Emellett az is szerepet játszhat, hogy a fizikailag megterhelő munkát végző embereknek sokszor kevesebb lehetőségük marad valódi szabadidős mozgásra és regenerálódásra.

A társadalmi különbségek is számíthatnak

A kutatók szerint a gazdasági helyzet sem hagyható figyelmen kívül. Az alacsonyabb jövedelmű országokban a teljes fizikai aktivitásnak csupán kis részét teszi ki a szabadidős sport, míg a fejlettebb országokban ez jóval nagyobb arányt képvisel.

Az iskolai végzettség, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a munkakörnyezet és az életmód egyaránt befolyásolhatják, hogy hosszú távon milyen hatással van a szervezetre a fizikai terhelés.

További kutatásokra lesz szükség

A szakemberek szerint a mostani eredmények fontos kérdéseket vetnek fel, de nem jelentenek ok-okozati bizonyítékot.

Annak megértéséhez, hogy pontosan mely tényezők növelik a kockázatot, még további vizsgálatokra lesz szükség. Különösen fontos lehet feltárni, milyen szerepet játszanak a munkakörülmények, a légszennyezés, a stressz és más környezeti tényezők.

A kutatás ugyanakkor egy fontos üzenetet már most is megfogalmaz: nemcsak az számít, mennyit mozogsz, hanem az is, milyen körülmények között történik ez a mozgás. A rendszeres, örömet jelentő szabadidős testmozgás továbbra is az egyik leghatékonyabb eszköz lehet az agy egészségének megőrzésében.

Forrás: hazipatika.com