Az éjszakai alvás is árulkodhat az Alzheimer-kór kockázatáról

• Jó tudni
• 2026. szeptember 7.
• 0

Egy új kutatás szerint a középkorúaknál gyakoribb mikroébredések összefügghetnek az Alzheimer-kór genetikai kockázatával.

Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó változások jóval azelőtt megjelenhetnek, hogy a memória romlása feltűnővé válna. Egy új kutatás szerint már középkorban is lehetnek olyan alvási változások, amelyek összefüggnek a betegség genetikai kockázatával.

A kutatók a mikroébredésekre figyeltek fel. Ezek rövid, sokszor észrevétlen éjszakai ébredési reakciók, amelyek önmagukban teljesen természetesek lehetnek. A vizsgálat alapján azonban középkorúaknál a gyakoribb mikroébredések kapcsolatot mutattak a magasabb Alzheimer-kórral összefüggő genetikai kockázattal.

Fontos ugyanakkor, hogy ez nem jelenti azt, hogy a gyakori éjszakai ébredés Alzheimer-kórt jelez. A kutatás összefüggést mutatott ki, és jelenleg az alvásvizsgálat sem alkalmas önmagában a betegség diagnosztizálására.

Több mint 500 egészséges ember alvását vizsgálták

Az Alzheimer-kór kutatásának egyik fontos célja, hogy minél korábban felismerhetők legyenek azok a változások, amelyek később kapcsolatba hozhatók a betegséggel. A Liège-i Egyetem GIGA Neurosciences kutatói ezért arra keresték a választ, hogy az alvásban található-e ilyen jel.

A vizsgálatban több mint 500 olyan ember vett részt, akiknél nem jelentkeztek az Alzheimer-kór tünetei. A résztvevők többsége 18 és 31 év közötti fiatal felnőtt volt, de 50 és 69 év közötti személyeket is bevontak.

A kutatók minden résztvevőnél meghatározták a poligénes kockázatot. Ez több genetikai eltérés együttes hatása alapján becsüli meg egy adott betegség genetikai hajlamát. A magasabb genetikai kockázat azonban önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul az Alzheimer-kór.

Ezt követően a genetikai adatokat összevetették az alvás különböző jellemzőivel.

A mikroébredések hívták fel magukra a figyelmet

Az egyik legérdekesebb eredményt a mikroébredéseknél találták. Ezek az agyi aktivitás nagyon rövid változásai, amelyek pillanatokra megszakíthatják az alvás folyamatosságát. Az érintett sokszor olyan rövid ideig kerül éberebb állapotba, hogy reggel egyáltalán nem emlékszik az éjszakai ébredésre.

A fiatal felnőtteknél nem találtak kapcsolatot a mikroébredések gyakorisága és az Alzheimer-kór genetikai kockázata között. Az idősebb, középkorú csoportban viszont más eredmény született: a gyakoribb mikroébredések magasabb genetikai kockázattal jártak együtt.

Mindezt olyan embereknél figyelték meg, akiknél még nem jelentkeztek klinikai tünetek.

Ezek a mikroébredések tehát nem jelentéktelenek – hangsúlyozta Punit Talwar, a GIGA ULiège laboratórium kutatója. Hozzátette, hogy bizonyos alvási mintázatok elősegíthetik az Alzheimer-kórban szerepet játszó fehérjék felhalmozódását, és kapcsolatban állhatnak a betegséggel szembeni fokozott sérülékenységgel.

Az eredményeket azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy aki gyakran felriad éjszaka, annál nagyobb bizonyossággal kialakul az Alzheimer-kór. A mikroébredések számos más okból is gyakoribbá válhatnak, és a mostani kutatás nem egy olyan diagnosztikai módszert azonosított, amellyel előre meg lehetne jósolni a betegséget.

Egy apró agyi terület is fontos lehet

A kutatók a locus coeruleus nevű agytörzsi területet is vizsgálták. Ez a mindössze rizsszemnyi régió többek között az éberség, a figyelem és az alvás szabályozásában vesz részt.

Gilles Vandevale, a GIGA CRC In Vivo Imaging technológiai platform társigazgatója és az FNRS kutatási igazgatója szerint ezt az agyterületet nehéz részletesen vizsgálni, mégis úgy tűnik, hogy szerepe lehet az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó korai folyamatokban.

A kutatócsoport egy korábbi, 2025-ös előzetes vizsgálatban nagy teljesítményű, 7 teslás MRI segítségével tanulmányozta a locus coeruleust. Az eredmények arra utaltak, hogy az alvás bizonyos jellemzői, például az elalvás gyorsasága és az alvás mélysége, már fiatalabb korban is összefügghetnek ennek az agyterületnek az állapotával.

A REM-alvás szintén fontos lehet. Ez az alvási szakasz többek között az emlékezeti folyamatokban játszik szerepet, minősége pedig kapcsolatba hozható a locus coeruleus működésével.

Már nagyon korán megjelenhetnek bizonyos fehérjelerakódások

A locus coeruleus az Alzheimer-kór kutatói számára azért is érdekes, mert azok közé az agyi területek közé tartozik, ahol viszonylag korán megjelenhetnek rendellenes fehérjelerakódások.

Bizonyos eltéréseket egyes vizsgálatokban már serdülőkorban is megfigyeltek. Ez azonban önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezeknél a fiataloknál Alzheimer-kór alakul ki.

A kutatók jelenleg még nem tudják pontosan, mekkora jelentősége van ezeknek a nagyon korán megjelenő lerakódásoknak, illetve hogyan kapcsolódnak ahhoz a folyamathoz, amely akár évtizedekkel később vezethet a betegség tüneteihez.

Az alvás egyszer még a korai felismerést is segítheti

A kutatás egyik fontos lehetősége, hogy az alvás objektív vizsgálata a jövőben kiegészítheti az Alzheimer-kór kockázatának felmérését.

Az alvás könnyen hozzáférhető markerré válhat a veszélyeztetett egyének korai azonosításában – fogalmazott Gilles Vandevale, a GIGA CRC In Vivo Imaging technológiai platform társigazgatója.

Egyelőre azonban messze vagyunk attól, hogy néhány rosszul átaludt éjszaka vagy a gyakori ébredések alapján Alzheimer-kórra lehessen következtetni. A mostani eredmények inkább azt jelzik, hogy az alvás hosszú távú és részletes vizsgálata értékes információkat adhat az agy állapotáról.

A jobb alvás a megelőzésben is számíthat?

A következő kérdés az lehet, hogy az alvás segítségével nemcsak a fokozott kockázat ismerhető-e fel, hanem az alvás minőségének javítása hatással lehet-e az Alzheimer-kórhoz vezető folyamatokra azoknál, akik genetikailag fogékonyabbak.

Ezt egyelőre nem lehet kijelenteni. Nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a jobb alvás önmagában megelőzné vagy lassítaná az Alzheimer-kór kialakulását.

Ha a későbbi kutatások igazolják ezt a lehetőséget, az alvás a jövőben nemcsak egy lehetséges jelzője, hanem a megelőzéssel kapcsolatos kutatások egyik fontos területe is lehet.

A mostani eredmények legfontosabb üzenete ezért nem az, hogy minden éjszakai ébredés miatt aggódni kell. Inkább az, hogy az alvás olyan információkat hordozhat az agy működéséről, amelyekre az Alzheimer-kór korai kutatásában eddig kevésbé figyeltek.

Mi okozhat még gyakori mikroébredéseket?

A mikroébredések miatt önmagában nem indokolt Alzheimer-kórra gondolni. Rövid ébredési reakciók egyébként is előfordulhatnak az alvás során, és általában nem emlékszünk rájuk másnap. Ha azonban ezek gyakoribbá válnak, annak számos más oka lehet.

Az egyik ilyen az alvási apnoe, amely során alvás közben ismételten beszűkül vagy elzáródik a felső légút. A szervezet ilyenkor rövid ébredési reakcióval próbálja helyreállítani a megfelelő légzést. Az érintett sokszor nem is tud ezekről az éjszakai eseményekről, reggel mégis fáradtan ébredhet.

Az alvást a stressz, a szorongás, a fájdalom, a reflux, az éjszakai vizelési inger, a túl meleg hálószoba és a környezeti zajok is megzavarhatják. Az esti alkoholfogyasztás szintén töredezettebbé teheti az alvást, még akkor is, ha kezdetben megkönnyíti az elalvást. Egyes gyógyszerek és stimulánsok ugyancsak hatással lehetnek az alvás szerkezetére.

Az életkor előrehaladtával ráadásul természetes módon is változik az alvás. Csökkenhet a mélyebb alvási szakaszok aránya, könnyebbé válhat az alvás, és gyakoribbak lehetnek a rövid ébredések.

Ezért a mikroébredések száma önmagában nem alkalmas az Alzheimer-kór felismerésére. Ha viszont az alvás tartósan töredezett, és hangos horkolás, megfigyelt légzéskimaradások, fulladásra ébredés, reggeli fejfájás vagy erős nappali álmosság is jelentkezik, érdemes orvossal beszélni, többek között az esetleges alvászavar kivizsgálása miatt.

Milyen alvás közbeni változások kapcsolódhatnak még az Alzheimer-kórhoz?

Az Alzheimer-kórhoz társuló alvásváltozások nem feltétlenül egyszerű álmatlanságként jelentkeznek. A betegség előrehaladtával megjelenhetnek nyugtalan éjszakák, ismételt felébredések és éjszakai céltalan járkálás is.

Előfordulhat az is, hogy valaki zavartan ébred, és néhány pillanatig nem tudja, hol van, vagy milyen napszak van. A rémálmok és az élénk, nyugtalanító álmok szintén felkelthetik a figyelmet, de ezek önmagukban nem tekinthetők jellegzetes Alzheimer-tünetnek. Sokkal gyakoribb és ártalmatlanabb okuk is lehet, például stressz, gyógyszerek vagy más alvászavar.

Különleges jelenség az, amikor valaki eljátssza az álmait: beszél, kiabál, hadonászik, rúg vagy akár ki is ugrik az ágyból, mintha valóban részt venne az álombeli eseményekben. Ez az úgynevezett REM-alvási viselkedészavar, amely ugyanakkor sokkal erősebben kapcsolódik más neurodegeneratív betegségekhez, elsősorban a Lewy-testes demenciához és a Parkinson-kórhoz. Ezért nem helyes önmagában az Alzheimer-kór korai jeleként kezelni.

Az Alzheimer-kór előrehaladásával az is előfordulhat, hogy felcserélődik a nappal és az éjszaka. Az érintett napközben sokat alszik, estére viszont éberebbé, nyugtalanabbá vagy zavartabbá válhat. Ehhez társulhat az úgynevezett „sundowning”, vagyis az esti órákban fokozódó zavartság és viselkedésváltozás.

Ez azonban inkább a már fennálló demenciában jellemző, és nem olyan korai tünet, amely évekkel a memóriazavar előtt megbízhatóan jelezné a betegséget.

Ha valakinél időnként rémálom, alvás közbeni beszéd vagy egy-egy nyugtalan éjszaka jelentkezik, abból tehát nem lehet Alzheimer-kórra következtetni. Inkább az újonnan kialakuló, tartós és egyre kifejezettebb változások érdemelnek figyelmet, különösen akkor, ha nappal feledékenység, tájékozódási zavar, személyiségváltozás vagy más kognitív probléma is társul hozzájuk.

Forrás: egeszsegkalauz.hu