Főleg 60 év felett jelentkezik ez a ritka nőgyógyászati daganat

• Jó tudni
• 2026. szeptember 4.
• 0

A hüvelydaganat ritka nőgyógyászati daganat, amely főleg 60 év felett jelentkezik. A tünetek felismerése és a rendszeres szűrés fontos.

A hüvelydaganat a legritkább nőgyógyászati daganatos megbetegedés. Leggyakrabban 60 éves kor felett alakul ki, ráadásul sok esetben nem is a hüvelyben kezdődik: a daganat más kismedencei vagy távolabbi szervekből is átterjedhet erre a területre.

A primer, vagyis a hüvely saját szöveteiből kiinduló daganatok jelentős része összefüggésbe hozható a humán papillomavírus, vagyis a HPV-fertőzéssel. A betegség kezdetben gyakran teljesen tünetmentes, később azonban többféle panasz is megjelenhet.

Ezek a tünetek figyelmeztethetnek

A korai hüvelydaganat sokszor nem okoz feltűnő tüneteket. Később jelentkezhet menstruációtól független hüvelyi vérzés, illetve menopauza után fellépő vérzés is. Figyelmeztető jel lehet az együttlét közben vagy után tapasztalt fájdalom és vérzés, valamint a hüvelyben észlelt csomó vagy elváltozás.

Szintén érdemes orvoshoz fordulni vizes, kellemetlen szagú folyás, tartós hüvelyszárazság vagy idegentest-érzés esetén. A betegséghez társulhat gyakori vagy sürgető vizelési inger, fájdalmas, égő vizelés, indokolatlan fogyás, illetve tartós medencekörnyéki fájdalom. Előrehaladott állapotban a húgyhólyag vagy a végbél érintettsége miatt vizelet- és székletürítési zavarok is kialakulhatnak.

Ezek a tünetek természetesen más nőgyógyászati betegségek miatt is jelentkezhetnek, ezért önmagukban nem jelentik azt, hogy daganatról van szó. Tartós vagy szokatlan panaszok esetén azonban fontos a nőgyógyászati vizsgálat.

Mi okozhatja a hüvelydaganatot?

A hüvelydaganat lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges daganat közvetlenül a hüvely szöveteiből indul ki, míg a másodlagos elváltozás egy másik szerv daganatának áttéteként jelenik meg.

A hüvelyben kialakuló elsődleges daganatok között a laphámrák a leggyakoribb. Emellett adenokarcinóma, melanoma és szarkóma is kialakulhat.

A kockázatot több tényező is növelheti. Ilyen a magas kockázatú HPV-fertőzés, az idősebb életkor és a dohányzás. Rizikófaktornak számíthat a korábban diagnosztizált méhnyak- vagy méhtestrák, illetve a korábbi méheltávolítás is. Bizonyos immunrendszert érintő állapotok és a hüvelyi intraepitheliális neoplázia, vagyis a VAIN szintén növelhetik a kockázatot.

Egy ritka, speciális tényező a dietilstilbösztrol (DES) méhen belüli expozíciója. Ezt a szintetikus ösztrogént 1940 és 1971 között alkalmazták a vetélés megelőzésére, és az érintett édesanyák leánygyermekeinél magasabb lehet a ritka tisztasejtes adenokarcinóma kockázata.

Hogyan állapítják meg a betegséget?

A hüvelydaganat korai felismerésében fontos szerepe van a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatoknak. A méhnyakszűrés során alkalmazott Pap-teszt a hüvelyben található atipikus sejtekre is felhívhatja a figyelmet.

Ha felmerül a daganat gyanúja, kolposzkópos vizsgálat során közelebbről is megvizsgálják az érintett területet. A pontos diagnózishoz biopsziára, vagyis szövettani mintavételre van szükség. A betegség kiterjedésének és stádiumának meghatározásához képalkotó vizsgálatokat, például CT-t, MR-t vagy PET-CT-t is alkalmazhatnak.

Kezelés nélkül a daganat továbbterjedhet a kismedencei nyirokcsomókra, illetve a vér- és nyirokkeringésen keresztül távolabbi szervekre is.

Milyen kezelések jöhetnek szóba?

A kezelés módját mindig a daganat típusa, stádiuma, elhelyezkedése és a beteg általános állapota alapján határozzák meg.

A hüvelyrák kezelésében fontos szerepet kap a sugárkezelés, amely történhet külső besugárzással vagy brachyterápiával, amikor a sugárforrást közvetlenül a hüvelybe helyezik. Bizonyos korai esetekben műtéti eltávolítás is elegendő lehet. Nagyobb vagy kiújuló daganat esetén a beavatkozás kiterjedtebb lehet.

A kemoterápiát önmagában ritkábban alkalmazzák, gyakran a sugárkezelés hatásának fokozására használják.

A megelőzésben a HPV elleni védőoltásnak és a rendszeres nőgyógyászati szűrésnek is fontos szerepe van. A dohányzás elhagyása szintén hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez.

A hüvelydaganat ritka betegség, és a kezdeti időszakban sokszor nem okoz panaszt. Éppen ezért a szokatlan, tartós tüneteket érdemes komolyan venni, és nőgyógyászati vizsgálaton tisztázni.

Forrás: egeszsegkalauz.hu