Drakula kastélya: mítosz és valóság határán

• Jó tudni
• 2025. augusztus 8.
• 14
• 0

Bemutatjuk Románia egyik legismertebb látványosságát. A Drakula-kastély a valóság és legenda határán egyensúlyozva vonzza a turistákat.

Erdély szívében, a Kárpátok sziklás vonulatai között, egy hegytetőn magasodik a Bran-kastély, amely világszerte úgy ismert: Drakula kastélya. A Drakula-kastélyként elhíresült középkori erődítmény kívülről éppolyan baljós hangulatot áraszt, mint amit Bram Stoker 1897-ben megjelent regényében megálmodott. A valóság azonban, mint oly gyakran, ezúttal is jóval árnyaltabb, mint a legendák.

A Drakula-kastély titokzatos és baljós

A kastély története a 14. századig nyúlik vissza. Az első hivatalos írásos említés 1377-ből származik, amikor Luxemburgi Zsigmond engedélyt adott a brassóiaknak egy kővár építésére, amely védelmet nyújthatott a török támadásokkal szemben. A Bran-kastély eredeti funkciója tehát katonai volt, egy határvár szerepét töltötte be Erdély és Havasalföld határán. A kastély később több uralkodó és család tulajdonába került, míg végül az 1920-as években Mária román királyné rezidenciájává vált. Ő alakíttatta át a komor várkastélyt egy barátságosabb, lakhatóbb palotává. Ma múzeumként működik, évente több százezer látogatót vonzva.

Vlad Țepeș – a történelmi „Drakula”

A kastély „Drakula” elnevezése valójában Bram Stoker fantáziájából ered. A regény főszereplője, gróf Drakula, egy vérszomjas vámpír, aki Erdély sötét kastélyából irányítja rémuralmát. Stoker inspirációja a történelmi Vlad Țepeș, azaz Karóbahúzó Vlad lehetett, aki a 15. században Havasalföld fejedelmeként könyörtelen módszereiről vált ismertté. Ám semmi nem utal arra, hogy Vlad hosszabb időt töltött volna a Bran-kastélyban. Egyes történészek szerint talán áthaladt rajta, vagy rövid időre fogságban tartották ott, de ezek is bizonytalan állítások. A Drakula-kultusz tehát nem történelmi tényeken, hanem a romantikus irodalom szülte fantázián alapul.

Mítosz vagy valóság?

Gyakran felmerül a kérdés: valóban ivott Vlad Țepeș vért, ahogy a vámpírmítosz sugallja? A történelmi források szerint nem. Bár Vlad híres volt kegyetlen büntetéseiről elsősorban a karóba húzásról, semmi nem utal arra, hogy vért ivott volna, vagy vámpírszerű szokásokat gyakorolt. Az efféle történetek inkább későbbi, irodalmi és popkulturális hozzáköltések, melyek Bram Stoker regényének hatására terjedtek el.

Egyes mendemondák szerint Vlad egyes áldozatainak főként fiatal nők vérébe mártotta kenyerét, és úgy fogyasztotta el, hogy magához vegye életerejüket. Ez azonban inkább szenzációhajhász kitaláció, semmint valós történelmi tény. A vámpírmítosz kelet-európai néphiedelmekből táplálkozik, és nem konkrét történelmi személyhez köthető. A vérivásos rémtörténetek inkább más legendás figurákhoz, például Báthory Erzsébethez kapcsolódnak, semmint Vladhoz. A legenda születése Bram Stoker valószínűleg soha nem járt Romániában, sőt a Bran-kastélyról sem írt konkrétan a regényben. Mégis, az 1970-es évektől kezdve főként a turizmus fellendülésének és a román állam propagandájának hatására a kastélyt „Drakula kastélyaként” kezdték hirdetni. Az elnevezés olyan sikeresnek bizonyult, hogy ma már a legtöbb látogató kifejezetten a vámpírmítosz miatt érkezik.

A kastély ezt az érdeklődést természetesen ki is használja: a kiállításokon szerepelnek

• Vlad Țepeș életével kapcsolatos tárgyak,
• valamint a regény
• és a vámpírhagyomány kellékei is.

Mindez különleges hangulatot teremt, ahol a történelem és a fikció kéz a kézben jár. Két világ határán a Bran-kastély ma már nemcsak történelmi műemlék, hanem kulturális szimbólum is. Egy hely, ahol a múlt valósága és a fikció teremtette legendák találkoznak. A falai között egyszerre lehet visszatekinteni a középkori Erdély véres évszázadaira és belemerülni a vámpírtörténetek misztikumába.

Bár a valóság szerint Vlad Țepeș nem uralkodott a kastélyban, a látogatók számára ez aligha számít. A Bran-kastély továbbra is a világ egyik legismertebb „kísértetkastélya” ahol minden sötét zug újabb történetet suttog akár igaz, akár kitalált.

Forrás: veol.hu