Karácsonyozó sztárok

Megosztás:

Pataky Attila: „A sötétség csak a fény hiánya”

Az Edda Művek frontembere világéletében családcentrikus volt. Mára szerető férj, remek apa és következetes nagyszülő vált belőle, azonban egy valami nem változott az évek múlásával: az Istenbe vetett hite.

– Szerencsés vagyok, mert hitben nőttem fel, a katolikus vallásban, ami rengeteget segített az életemben. Karácsonykor összegyűlik a család, minden elsimul, és a szeretet átjárja a napjainkat. Mi a szeretet és fény ünnepét adjuk át egymásnak a karácsonyfa képében. A sötétség csak a fény hiánya. A zenész számára egyáltalán nem a pénzbeli értékek számítanak ezen a jeles ünnepen. Mindig is vallotta, hogy maga a gesztus és a szándék az, ami az ilyen helyzetekben igazán számít.

________________

Bangó Margit: „A szeretetet nem lehet megvenni”

A Kossuth-díjas művésznő számára keserédes a karácsony, hiszen előtörnek belőle a régi szép emlékek.

– Ilyenkor a szeretet dominál igazán, azonban van benne apró szomorúság is. Mindig eszembe jut édesanyám, édesapám és a testvéreim, akik már nincsenek köztünk. Ettől függetlenül ilyenkor nagy a pörgés nálunk, hiszen felöltöztetjük a karácsonyfát, megfőzzük az ünnepi menüt. A töltött káposzta illata terjeng a házban, amitől újra úgy érzem magam, mintha a gyerekkoromban lennék, amikor rossz cipőben és kabátban összegyűltünk tízen, és házról-házra jártunk az emberekhez kalácsért és némi zsebpénzért. Nem volt pénzünk, de boldogok voltunk és ez az, ami hiányzik a mai világból. Az emberek sokszor elfelejtik, hogy a szeretetet nem lehet forintra váltani.

________________

Nagy Feró: „Nem is vágyunk ajándékozásra”

Nagy Feró szabályosan elolvad, ha az unokáiról van szó, ezért, ha eljön az idő, közös produkciót is előadnak a családnak karácsony alkalmával.

– Azért fontos a szeretet ünnepe, mert ilyenkor az egész Nagy család összejön, az anyósoméktól kezdve a menyemig, és közösen karácsonyozunk. A karácsonyi menüből én is kiveszem a részem: megeszem! Szeretek főzni, de ilyenkor inkább rábízom a csajokra ezt a feladatot, én pedig addig játszom a gyerekekkel. A vacsorát követően pedig az unokákkal együtt a fa alatt elénekeljük a Mennyből az angyalt. Nem is vágyunk ajándékozásra. Mivel az unokák még kicsit, ezért ők egyértelműen kapnak ajándékot, de egymásnak nem feltétlen szoktunk kedveskedni, maximum zoknit, nyakkendőt, vagy én kérek a kedvenc csokimból egy dobozzal.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük