„Napi 8 pohár víz elegendő” – mítoszok a vízivásról
A hidratálás a szervezet minden sejtfunkciójának alapfeltétele, mégis számos tévhit kering a megfelelő folyadékpótlásról.
A megfelelő folyadékbevitel egyértelműen nélkülözhetetlen az életben maradáshoz: elengedhetetlen az emésztéshez, a testhőmérséklet szabályozásához, a méregtelenítéshez, a tápanyagszállításhoz, az energiatermeléshez, de a szív és az agyműködésében is óriási szerepe van. Mégis gyakori jelenség, hogy az emberek nem fogyasztanak elegendő folyadékot, ez pedig egyebek mellett krónikus fáradtsághoz, gyenge koncentrációhoz, a reakcióidő növekedéséhez, állandó fejfájáshoz és ízületi fájdalmakhoz vezethet. No de hogyan is kell jól pótolnunk a folyadékot?
A dehidratáltság főként nyáron okozhat gondot, ilyenkor a legkönnyebb kiszáradni. A folyadékfogyasztással kapcsolatban azonban számos mítosz kering, amelyeket nem feltétlenül jó vakon követni. „Napi 8 pohár vízre van szükségünk”; „a kávé dehidratál”; „elég akkor inni, amikor szomjas vagy” – szakértők rántják le a leplet a hidratáltsággal kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről a National Geographic oldalán.
„Napi 8 pohár víz elegendő”
A folyadékszükséglet egyénenként változik a testtömeg, az aktivitás és a környezet függvényében. A Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák Orvosi Intézete (Institute of Medicine of the National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) konkrétabb iránymutatásokat is ad: a megfelelő hidratáltsághoz a nőknek naponta 11 és fél csésze, a férfiaknak pedig 15 és fél csésze vizet kellene fogyasztaniuk. A nyári hőség idején pedig még ennél is többre van szükségünk. Jó ökölszabály, hogy ilyenkor minden szabadban, aktívan töltött órában igyunk meg néhány deci vizet!
„Elég akkor innom, amikor szomjas vagyok”
Mire szomjasnak érezzük magunkat, már egy kicsit le is vagyunk maradva a folyadékpótlással. Ez különösen igaz az idősekre, mivel az ő szomjúságérzetük már nem olyan érzékeny, ami növeli a kiszáradás kockázatát. Jó mutató a vizeletmérés: ideális esetben két-három óránként kellene mosdóba menni, a vizelet pedig legyen világossárga színű. Ha ennél ritkábban járunk ki, a vizeletünk pedig sötét, akkor túl kevés folyadékot fogyasztunk.
„Az ivás az egyetlen módja a folyadékpótlásnak”
Ez az állítás sem állja meg a helyét: a folyadékbevitel 20 százaléka magas víztartalmú élelmiszerekből – gyümölcsökből, zöldségekből, levesekből, joghurtfélékből, turmixokból, szaftos ételekből és hasonlókból – származik. Nyáron remek választás a dinnye, az uborka, a paradicsom, a bogyós gyümölcsök, a szőlő, a hideg gyümölcsleves vagy a leveles zöldségek.
„Vízből nem lehet túl sokat inni”
Jó tudni, hogy vízből is megárthat a sok: ha több folyadékot iszunk, mint amennyit a szervezetünk ki tud üríteni, a nátriumszint veszélyesen alacsony lesz. Ezt hányinger, fejfájás, zavartság, izomgyengeség, súlyos esetben pedig görcsrohamok jelezhetik. Általánosságban elmondható, hogy hatékonyabb, ha a nap folyamán folyamatosan, kisebb adagokban kortyolgatjuk a vizet, mintha egyszerre húznánk le egy flaskával. Állítsuk be a telefonunkat, hogy óránként emlékeztessen arra: igyunk néhány kortyot!
„A kávé kiszáradáshoz vezethet”
A közvélekedéssel ellentétben a kávé és a koffeintartalmú tea is hozzátartozik a hidratáláshoz, hiszen ezek is vízből készülnek.
Forrás: hazipatika.com
- Megmenekülhet a pusztulástól a tolnai falu különleges műemlék temploma
- Ezer forintért fürdőzhetnek a nyugdíjasok, nagy az érdeklődés
- Hivatalos: nagy változás jön a gyógyszerfelírásban
- Séta helyett? A kutatók szerint ez a mozgás segíti leginkább a memóriát
- Medvehagyma-láz Zalában: ezeket a helyeket keresik most a legtöbben
- Nyitrai Zsolt: a nyugdíjasok helyzete becsületbeli ügy
2026. március 29.
Nem mindig a memória romlása az első jel: így kezdődhet az Alzheimer-kór
2026. március 29.
Prosztatarák: ezek a korai tünetek sokszor észrevétlenek maradnak
2026. március 29.
Az „istenek gyümölcse”, amit sokan rosszul fogyasztanak
2026. március 28.
Tavaszi frissesség a tányéron: ezek a zöldségek most a leghasznosabbak
2026. március 28.
Nem csak a remegés számít: így kezdődhet a Parkinson-kór
2026. március 28.