„Napi 8 pohár víz elegendő” – mítoszok a vízivásról

A hidratálás a szervezet minden sejtfunkciójának alapfeltétele, mégis számos tévhit kering a megfelelő folyadékpótlásról.
A megfelelő folyadékbevitel egyértelműen nélkülözhetetlen az életben maradáshoz: elengedhetetlen az emésztéshez, a testhőmérséklet szabályozásához, a méregtelenítéshez, a tápanyagszállításhoz, az energiatermeléshez, de a szív és az agyműködésében is óriási szerepe van. Mégis gyakori jelenség, hogy az emberek nem fogyasztanak elegendő folyadékot, ez pedig egyebek mellett krónikus fáradtsághoz, gyenge koncentrációhoz, a reakcióidő növekedéséhez, állandó fejfájáshoz és ízületi fájdalmakhoz vezethet. No de hogyan is kell jól pótolnunk a folyadékot?
A dehidratáltság főként nyáron okozhat gondot, ilyenkor a legkönnyebb kiszáradni. A folyadékfogyasztással kapcsolatban azonban számos mítosz kering, amelyeket nem feltétlenül jó vakon követni. „Napi 8 pohár vízre van szükségünk”; „a kávé dehidratál”; „elég akkor inni, amikor szomjas vagy” – szakértők rántják le a leplet a hidratáltsággal kapcsolatos leggyakoribb tévhitekről a National Geographic oldalán.
„Napi 8 pohár víz elegendő”
A folyadékszükséglet egyénenként változik a testtömeg, az aktivitás és a környezet függvényében. A Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák Orvosi Intézete (Institute of Medicine of the National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) konkrétabb iránymutatásokat is ad: a megfelelő hidratáltsághoz a nőknek naponta 11 és fél csésze, a férfiaknak pedig 15 és fél csésze vizet kellene fogyasztaniuk. A nyári hőség idején pedig még ennél is többre van szükségünk. Jó ökölszabály, hogy ilyenkor minden szabadban, aktívan töltött órában igyunk meg néhány deci vizet!
„Elég akkor innom, amikor szomjas vagyok”
Mire szomjasnak érezzük magunkat, már egy kicsit le is vagyunk maradva a folyadékpótlással. Ez különösen igaz az idősekre, mivel az ő szomjúságérzetük már nem olyan érzékeny, ami növeli a kiszáradás kockázatát. Jó mutató a vizeletmérés: ideális esetben két-három óránként kellene mosdóba menni, a vizelet pedig legyen világossárga színű. Ha ennél ritkábban járunk ki, a vizeletünk pedig sötét, akkor túl kevés folyadékot fogyasztunk.
„Az ivás az egyetlen módja a folyadékpótlásnak”
Ez az állítás sem állja meg a helyét: a folyadékbevitel 20 százaléka magas víztartalmú élelmiszerekből – gyümölcsökből, zöldségekből, levesekből, joghurtfélékből, turmixokból, szaftos ételekből és hasonlókból – származik. Nyáron remek választás a dinnye, az uborka, a paradicsom, a bogyós gyümölcsök, a szőlő, a hideg gyümölcsleves vagy a leveles zöldségek.
„Vízből nem lehet túl sokat inni”
Jó tudni, hogy vízből is megárthat a sok: ha több folyadékot iszunk, mint amennyit a szervezetünk ki tud üríteni, a nátriumszint veszélyesen alacsony lesz. Ezt hányinger, fejfájás, zavartság, izomgyengeség, súlyos esetben pedig görcsrohamok jelezhetik. Általánosságban elmondható, hogy hatékonyabb, ha a nap folyamán folyamatosan, kisebb adagokban kortyolgatjuk a vizet, mintha egyszerre húznánk le egy flaskával. Állítsuk be a telefonunkat, hogy óránként emlékeztessen arra: igyunk néhány kortyot!
„A kávé kiszáradáshoz vezethet”
A közvélekedéssel ellentétben a kávé és a koffeintartalmú tea is hozzátartozik a hidratáláshoz, hiszen ezek is vízből készülnek.
Forrás: hazipatika.com
- Új korszak a szemsebészetben
- Mit jelez az állandó fülzúgás? Íme, hogyan kezelhető házilag
- Kitüntették a Megyeházán Heves vármegye legsportosabb nyugdíjasát, aki naponta 10 kilométert gyalogol
- Ételek, amelyek védik az agyat az öregedéstől és a stressztől
- Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?
- Apró figyelmességek, nagy különbség: így lehet újra öröm az evés
2025. október 17.
Tőzegáfonya: természetes segítő vagy veszélyforrás?
2025. október 17.
K-vitamin: apró tápanyag, óriási szerep a szervezetünkben
2025. október 17.
Négy kategória, számtalan hős – indul az Egészséghős díj!
2025. október 16.
Állati vs. növényi fehérjék: mit tanácsolnak a szakemberek?
2025. október 16.
Véget ért a nyugdíjas élelmiszerutalványok kézbesítése
2025. október 16.