Nem az alvásigény csökken – így változik valójában az alvás az évek során

• Jó tudni
• 2026. június 14.
• 0

Tévhit, hogy idősebb korban kevesebb alvásra van szükség. Mutatjuk, hogyan változik valójában az alvás az öregedéssel.

Sokan természetesnek tartják, hogy idősebb korban kevesebbet alszunk. A szakemberek szerint azonban az alvás mennyiségének tartós csökkenése nem az öregedés szükségszerű velejárója. Bár az alvás ritmusa és minősége valóban változhat az évek során, az elégtelen alvás és az alvászavarok nem tekinthetők normális állapotnak.

Az alvásigény nem lesz kisebb az életkorral

A jelenlegi ajánlások alapján a felnőttek számára továbbra is legalább napi hét óra alvás tekinthető szükségesnek, életkortól függetlenül.

Valóban gyakori tapasztalat, hogy 65 év felett sokan kevesebbet alszanak, de ez önmagában nem azt jelenti, hogy a szervezet kevesebb pihenést igényel. Ha az alvás rendszeresen hét óra alá csökken, érdemes foglalkozni az okokkal.

Ami valóban megváltozik: az alvás ritmusa

Az öregedés során a szervezet belső órája, vagyis a cirkadián ritmus fokozatosan korábbra tolódhat. Ez a gyakorlatban gyakran azt jelenti, hogy az idősebb emberek hamarabb álmosodnak el és korábban ébrednek fel. Önmagában ez nem rendellenesség, ha közben összességében elegendő mennyiségű alvás gyűlik össze.

Az alvás szerkezete is változik. Csökkenhet a mélyalvás időtartama, gyakoribbá válhatnak az éjszakai felébredések, ugyanakkor normál esetben ezek után viszonylag gyors visszaalvás történik. Az is jellemző lehet, hogy idősebb korban nehezebb alkalmazkodni az óraátállításhoz vagy az időzónaváltáshoz.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a napközbeni rövid pihenések beleszámíthatnak a teljes napi alvásidőbe, ugyanakkor a túl gyakori, nehezen kontrollálható elalvás vagy a rendszeresen kilenc órát meghaladó alvás már kivizsgálást indokolhat.

Mit mutatott a gyakorlat?

Az angliai Surrey egyetemi klinikájának kutatói egészséges felnőttek alvását vizsgálták laboratóriumi körülmények között. Az eredmények szerint a fiatal résztvevők átlagosan 434 percet, a középkorúak 410 percet, az idősebbek pedig 390 percet aludtak egy éjszaka alatt.

A mélyalvás időtartama szintén csökkent az életkor előrehaladtával.

A kutatók ugyanakkor arra jutottak, hogy a rövidebb alvásidő fő oka nem az volt, hogy az idősebbeknek kevesebb alvásra lenne szükségük, hanem az, hogy gyakrabban ébredtek fel, és tovább maradtak ébren az éjszaka során.

Mi állhat az alvásproblémák hátterében?

Bár időskorban valóban gyakoribbak az alvászavarok, ez nem jelenti azt, hogy el kellene fogadni őket. Sokat számíthat a fizikai aktivitás csökkenése, a rendszertelen napirend, a túl hosszú napközbeni alvás vagy az esti koffein- és alkoholfogyasztás.

Emellett több egészségügyi állapot is ronthatja az alvást. Gyakori ok lehet a szív- és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, a krónikus fájdalom, a depresszió, egyes gyógyszerek mellékhatása vagy az éjszakai vizelés.

Külön figyelmet érdemel az obstruktív alvási apnoé, amikor alvás közben átmenetileg elzáródnak a légutak, illetve a nyugtalan láb szindróma, amely megnehezítheti az elalvást.

Az alváshiány nem marad következmények nélkül

Az elegendő és jó minőségű alvás nemcsak a közérzetet javítja, hanem az egészséges öregedés egyik alapfeltétele is lehet.

A tartós alváshiány növelheti a nappali fáradtságot, ronthatja a koncentrációt és a hangulatot, emellett összefüggésbe hozták a memória romlásával, az elesések gyakoribbá válásával és több krónikus betegség rosszabb kontrolljával is.

A szakemberek szerint különösen fontos jel a tartós nappali álmosság, mert ez nem tekinthető az öregedés természetes velejárójának. Ha az alvás minősége hosszabb ideje romlik, érdemes orvossal átbeszélni a lehetséges okokat.

Forrás: webbeteg.hu