Škoda: a kerékpártól a luxusautóikig

• Jó tudni, Programok
• 2025. június 3.
• 3
• 0

A prágai Skoda múzeum a főváros egyik érdekes látnivalója, amely nem csupán az autók rajongóinak jelent élményt. A kiváló tárlatvezetés nyomán megismerkedhetnek a cég történetét mégpedig a Monarchia korszakától, a „létező szocializmuson” át, egészen napjainkig.

Ki hitte volna, hogy egy kerékpárokat javító kisiparos dacból és büszkeségből eredő ötlete indította el a mára világhírű vált gyár diadalútját? Pedig ez történt.

A mester levelet írt Bécsbe, amelyben cseh nyelven rendelte meg a biciklik javításához szükséges alkatrészeket, de azt a választ kapta, hogy amennyiben akar valamint, azt német nyelven tegye. Emberünk nem így tett, hanem gondolt egyet, és saját maga hozott létre egy üzemet, ahol kerékpárokat készített. Az ötlet nyomán megszületett a jogelődnek tekintett cég.

Ezen előzmények után a Laurin & Klement céget 1895-ben alapította kerékpárok gyártására Václav Laurin, aki a Cseh Kerékpáros Klub tagja volt, valamint Václav Klement könyvárus. Első kerékpárjuk a Slavia nevet viselte, és Mladá Boleslavban gyártották. 1899-ben készítették el az első motorkerékpárjukat.

Az első automobilt viszont  1911-ben gyártották. Az S modell névre keresztelt autó folyadékhűtéses, 4 hengeres, 54 lóerős volt. A típus rendkívül sikeres volt; még Oroszországba is exportáltak belőle.

Magát a történelmi céget viszont Emil Škoda alapította 1899-ben. A plzeňi gyár tömegközlekedési és elektrotechnikai eszközökre, valamint fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált, és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. Sikerének köszönhetően gyorsan gyarapodott, így egyesült az L&K-val 1911-ben, és Škoda személy- és tehergépjárműveket is elkezdtek gyártani.

Több átszervezés és számos sikere modell kiadása után a háború befejezését követően  1945. június 24-én készült el az első személyautó.

Az egyik leghíresebb típust, a Škoda 1101-et 1946-ban mutatták be a nagyközönségnek.

1948-ban államosították a gyárat; az ASAP AZNP-vé alakult. Az ágazati minisztérium korlátozásokat vezetett be: csak az új Škoda 1101-est és kis számú Aero Minort gyárthattak. Ebben az időszakban azonban készültek Tatra személyautók is a Škoda üzemeiben, például a Tatraplan. A hetvenes években ezekből még láthattunk párat a magyar utakon.

A hatvanas évekre talán már emlékeznek: 1961-ben terjed el a módosított Octavia–Felicia páros, ami igai legendává vált.

Aztán jöttek sorra az új modellek, melyek benépesítették a magyar utakat is. Megérkezett a 1100 MBX De Luxe. a 100/110-es, a  Škoda 105/120-as, valamint a modell újabb és újabb változatai.A legnagyobb változás 1981-ben történt, amikor megjelentek az új alkatrészek: ovális fényszóró, különleges műszerfal, díszcsík az ajtók tetején belül, automata biztonsági övek, 3 részes műanyag lökhárító, vákuumos fékrásegítő, megnövelt felületű hátsó lámpák.

A rendszerváltás után megszületett a Škoda és a Volkswagen „házassága”. Az új Feliciát 1994-ben adták ki; ez már hivatalos Volkswagen-Škoda projekt volt. 1996-ban újra elővették az Octavia nevet, és egy középosztálybeli Škodának tervezték, amely a VW Golf hosszított verziója volt. Aztán jött a Fabia és a Škoda felsőkategóriás járműve, az itthon is népszerű Superb.

És akkor még nem szóltunk a gyár versenyautóiról, melyek nagy dicsőséget hoztak a hazai sportágnak és persze a gyárnak is.

A tárlatvezetésen megtudtuk azt is, hogy az ország aktuális vezető előszeretettel használták a Škoda, illetve olykor a Tatra luxus modelljeit. Az első szabadon választott elnök, Václav Havel is hazai kocsival érkezett a fontos eseményekre, ám Klaus, a későbbi elnök, rossz utakra hivatkozva egy Mercedest kért magának.

Azóta persze a Škoda csúcsmodelljei, és a kiváló utak miatt már nem szorulnak feltétlenül segítségre.