Szívbarát étrend, egészségesebb agy? Új kutatás erősíti a kapcsolatot

Megosztás:
Forrás: Pixabay

DASH- és mediterrán jellegű étrend mellett alacsonyabb lehet a kognitív romlás esélye. A prevenció már középkorban elkezdődhet.

Amit a szívünkért teszünk, az az agyunknak is számít

Az utóbbi években egyre többször merül fel ugyanaz a gondolat: a kardiovaszkuláris prevenció és az agy egészségének megőrzése nem két külön történet.

Egy nagyszabású, hosszú távú kohorszvizsgálat most újabb adatokat tett ehhez a képhez. Az eredmények szerint azoknál a középkorú felnőtteknél, akik étrendje leginkább hasonlított a DASH-típusú, szívbarát mintázathoz, alacsonyabb volt a későbbi szubjektív kognitív hanyatlás kockázata.

A legnagyobb étrendi következetességet mutató csoportban a kockázati arány 0,59 volt a legalacsonyabb adherenciájú résztvevőkhöz képest. Ez hozzávetőleg 41 százalékos relatív kockázatcsökkenést jelent.

Mit ettek azok, akiknél kedvezőbb volt az eredmény?

A vizsgálat több ezer résztvevőt követett hosszú időn át. Az étrendi szokásokat validált kérdőívek és pontozórendszer alapján értékelték.

A kedvezőbb eredmények azoknál jelentkeztek, akik étrendje a DASH- és mediterrán jellegű mintázathoz állt közel. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy rendszeresen fogyasztottak zöldségeket és gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, hüvelyeseket, halat és olajos magvakat, miközben mérsékelt volt a tejtermékbevitel és alacsony a feldolgozott élelmiszerek aránya.

Nem egyetlen „csodélelmiszerről” van szó, hanem egy összetett étrendi mintázatról.

Érrendszer és agy: közös tengely

A vizsgálat egyik legfontosabb üzenete az, hogy az érrendszeri egészség és a kognitív funkciók szorosan összekapcsolódnak. A kognitív hanyatlás egyik meghatározó rizikófaktora az érrendszeri károsodás. A krónikus gyulladás, az endotél-diszfunkció, az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás mind hozzájárulhatnak az agyi mikrokeringés romlásához. A szívbarát étrend több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hathat. Csökkentheti a szisztémás gyulladást, javíthatja az érfalak működését, kedvezően befolyásolhatja a lipidprofilt és stabilizálhatja a vércukorszintet.

Ezek a tényezők együtt lassíthatják az agyi struktúrák károsodását, különösen akkor, ha az egészséges étkezés már középkorban beépül a mindennapokba.

Mit jelent az, hogy megfigyeléses vizsgálat?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás megfigyeléses jellegű volt. Ez azt jelenti, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat nem bizonyítható teljes bizonyossággal. Az olyan tényezők, mint az iskolázottság, a fizikai aktivitás vagy az általános életmód, nem zárhatók ki teljes mértékben.

Ugyanakkor az eredmények összhangban vannak korábbi epidemiológiai adatokkal és szisztematikus áttekintésekkel, amelyek szerint a mediterrán jellegű étrend alacsonyabb demenciakockázattal és lassabb kognitív romlással társul.

Mit üzen mindez a mindennapokban?

A vizsgálat nem állítja, hogy az étrend önmagában megelőzi a demenciát. Azt viszont erősíti, hogy a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentése egyben az agy védelmét is szolgálja.

A középkorban megkezdett, tudatos életmódbeli változtatások – a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterin rendezése, valamint az étrendi mintázat átalakítása – hosszú távon a kognitív egészségre is hatással lehetnek.

A szív és az agy nem külön rendszerek. Ugyanabban a testben, ugyanazon az érrendszeren osztoznak.
És amit az egyikért teszünk, az a másiknak is számít.

Forrás: weborvos.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük