Transzzsírok a háttérben: mit tanított Dánia a szív védelméről?

• Gasztro, Jó tudni
• 2026. szeptember 24.
• 0

Dánia 2003-ban korlátozta az ipari transzzsírokat, ezt pedig kedvező változás követte a szív- és érrendszeri halálozásban.

Dánia 2003-ban a világon elsőként szabott jogi határt az iparilag előállított transzzsírok mennyiségének. Az élelmiszerekben legfeljebb 2 gramm ilyen transzzsír lehetett 100 gramm zsírra vetítve. A döntés évekkel később azért is vált érdekessé, mert kutatók azt vizsgálták, hogyan alakult a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás a korlátozás után.

Az eredmények kedvezőek voltak. Egy Dániát más országokkal összevető kutatás becslése szerint a szabályozás bevezetését követő első három évben évente átlagosan 14,2-vel kevesebb szív- és érrendszeri haláleset jutott 100 ezer lakosra, míg a 2004 és 2012 közötti időszakra évi 22 halálesetes különbséget közölt ugyanilyen népességszámra vetítve.

Fontos különbség, hogy ezek halálozási adatok, ezért nem azonosak a szívinfarktus vagy a stroke előfordulásának számával. Egy ilyen összehasonlítás önmagában azt sem bizonyítja, hogy a változást kizárólag a transzzsírok korlátozása okozta. A lakosság egészségi állapotára ugyanis más tényezők is hatással lehetnek. A dán intézkedésről a WHO is beszámolt.

Miért használták a transzzsírokat?

Az ipari transzzsírok elsősorban akkor keletkezhetnek, amikor a folyékony növényi olajokat részlegesen hidrogénezik. Az így létrejövő zsiradék szilárdabb lesz, jobban ellenáll az oxidációnak, és hosszabb eltarthatóságú élelmiszerek készítésére is alkalmas.

Korábban többek között édességekben, kész süteményekben, krémekben, rágcsálnivalókban és egyes gyorséttermi ételekben is előfordulhattak ilyen összetevők. A részben hidrogénezett olajokat azért alkalmazták sokféle termékben, mert segítettek kialakítani a kívánt állagot és eltarthatóságot.

A transzzsírok ugyanakkor nem kizárólag ipari eljárás során keletkeznek. Állati eredetű élelmiszerekben természetes módon is jelen lehetnek. A dán, majd a későbbi uniós korlátozás ezekre a természetes eredetű transzzsírokra nem vonatkozik.

Mit tesznek a transzzsírok az erekkel?

A transzzsírok kedvezőtlenül befolyásolhatják a vérzsírok arányát: emelhetik az LDL-koleszterin szintjét, miközben csökkenthetik a HDL-koleszterinét. Ez hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A WHO ajánlása szerint a transzzsírokból származó energia a napi energiabevitel kevesebb mint egy százalékát tegye ki. Ez a teljes transzzsírbevitelre vonatkozó ajánlás, míg az élelmiszerekre meghatározott jogi határérték ettől eltérő szabály.

A túl sok transzzsír fogyasztása más egészségügyi problémákkal is összefügghet. Kutatások kapcsolatot találtak az anyagcserezavarok, a gyulladás és a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával is. Egyes vizsgálatok a memória romlásával és a demenciával is összefüggést jeleztek, de ezek az eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy a transzzsírok okozzák ezeket az állapotokat.

Mit jelent pontosan a 2 grammos határérték?

Az Európai Unióban is jogi korlát szabályozza az ipari transzzsírok mennyiségét. A fogyasztóknak szánt élelmiszerekben az állati zsírokban természetesen előforduló transzzsírokon kívüli transzzsírokból legfeljebb 2 gramm lehet 100 gramm zsírban.

Ez elsőre könnyen félreérthető, hiszen a 2 gramm nem 100 gramm élelmiszerre, hanem az abban található 100 gramm zsírra vonatkozik.

Ha például egy keksz 100 grammjában 20 gramm zsír van, akkor abban legfeljebb 0,4 gramm, a szabályozás hatálya alá tartozó transzzsír lehet. Egy 50 grammos adag esetében ez legfeljebb 0,2 grammot jelentene.

Ezek azonban csak a megengedett maximumot jelentik. A tényleges transzzsírtartalom ennél jóval alacsonyabb is lehet. Ráadásul a csomagoláson a pontos mennyiséget általában nem tüntetik fel külön, így az összetevőlista alapján sem lehet egyszerűen kiszámolni.

Mivel helyettesítik a gyártók?

A részben hidrogénezett olajok elhagyása nem feltétlenül oldható meg egyszerűen egy másik olaj használatával. Ha egy gyártó megváltoztatja a receptúrát, közben meg kell őriznie a kész sütemény, krém vagy rágcsálnivaló állagát, ízét és eltarthatóságát is.

A helyettesítés ezért termékenként eltérhet. A WHO a telítetlen zsírsavakban gazdag olajokat tartja kedvezőbb lehetőségnek az ipari transzzsírok kiváltására. Vásárlóként ezért érdemes arra is figyelni, milyen zsiradék került a transzzsírok helyére. Két hasonló termék zsírsavösszetétele ugyanis a receptúra átalakítása után is különbözhet.

Mire figyeljünk vásárláskor?

A csomagolás elején szereplő hangzatos feliratok helyett érdemes megfordítani a terméket, és megnézni a tápértéktáblázatot és az összetevőlistát. Két hasonló keksz, krém vagy kész sütemény összehasonlításánál a 100 grammra megadott adatokat célszerű figyelni, így a különböző csomagméretek kevésbé befolyásolják a döntést.

Elsőként a teljes zsírtartalmat érdemes összevetni, azon belül pedig a telített zsírok mennyiségét. Az adag is számít: ha valamelyik termékből várhatóan jóval többet fogyasztunk, annak a ténylegesen elfogyasztott mennyisége lesz fontos.

Ezután jöhet az összetevőlista. Ha egy terméknél a „részben hidrogénezett” vagy „részben hidrogénezett növényi olaj” megnevezés szerepel, az az előállítás módjára hívja fel a figyelmet. A „transzzsírmentes” jelző önmagában sem jelenti azt, hogy egy termék minden szempontból kedvező választás. Lehet például magas a telített zsírtartalma.

Nem szükséges minden egyes vásárlásnál hosszasan számolgatni. Ha találunk néhány olyan terméket, amelynek összetételét már átnéztük, a következő alkalommal egyszerűbb lesz választani. Új terméknél vagy megváltozott csomagolásnál viszont érdemes ismét rápillantani a címkére, mert a receptúra is módosulhat.

Forrás: egeszsegkalauz.hu