100 éves a magyar pénzverés – a pengő pénzrendszer születése

• Jó hírek, Jó tudni
• 2026. február 4.
• 0

Ritkán fordult elő a történelem során, hogy egy ország pénzverésének központját – több évszázados múlt után – át kelljen költöztetni egy másik helyre. A Monarchia szétesésével, Trianon után, a határok átrajzolása következményeként szükségessé vált, hogy az első világháborút követő években, az immár Magyar Királyság Budapestre költöztesse a régi, királyaink pénzzé is készítő Körmöcbányai pénzverde, gépéivel, eszközeivel a fővárosba tegye át székhelyét. Erre emlékezve adta ki az MNB a különleges kollekciót.

1918 novemberében az I. világháborús frontvonal kedvezőtlen alakulása miatt a magyar pénzügyminisztérium táviratilag elrendelte az akkorra már egyedüli magyar pénzverdeként Körmöcbányán (ma Kremnica, Szlovákia) működő Magyar Királyi Pénzverő azonnali leszerelését, és a gépek, berendezések Budapestre szállítását.

A szállítmánnyal együtt költözött a verde vezetésének és munkásainak is egy jelentős része

A rendelkezés gyakorlatilag a hazai pénzverés teljes újjáépítését követelte meg. Több éven át tartó tervezési és kivitelezési munkálatok után, kereken száz évvel ezelőtt, 1926-ban indulhatott meg a pénzverés a Budapesten létrehozott Magyar Királyi Állami Pénzverőben. Itt kezdték meg az 1927. január 1-től forgalomba került új nemzeti valuta, a pengő pénzrendszer érméinek verését. Az érmékre a BP. verdejegy került, amely verdejegy immár 100 éve töretlenül jelöli a Budapesten készült valamennyi magyar pénzérme verési helyét.

Forgalmi sorunk a 2026-os verési évszámmal vert forgalmi forintérmék teljes címletsorát (5,10,20,50,100 és 200 forint) tartalmazza BU (extra verdefényes) kivitelben.

A forgalmi sort 2026. január végétől forgalmazzák, a gyűjtők számára pedig különösen fontos tájékoztatás, hogy mindössze 3000 példányban készült a forgalmi sor, ami az átlagos vert mennyiségnél kevesebb.