„93 éves tanítványom is van, tehát sosem késő elkezdeni” – így függ össze a hosszú élet az időskori tanulással

• Jó hírek, Jó tudni
• 2025. október 29.
• 5
• 0

Alig várom a nyugdíjas éveket, hogy kiélvezzem a jól megérdemelt pihenést – mondják sokan. Akiknek ez önmagában kevés, azok számára jó hír, hogy az időskor életünk termékeny szakasza is lehet.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen meghosszabbodott a tanulással töltött idő, és a szakértők szerint hamarosan akár hatvan év felett is természetes lehet a munkaerőpiaci továbbképzés. Ennek egyik oka, hogy ma jóval tovább élünk, mint másfél évszázada, ráadásul az egészségben eltöltött évek száma is nő. Egyre többen lépnek úgy nyugdíjba, hogy fizikailag és szellemileg is aktívak. Emellett a folyamatosan változó technológia és társadalmi igények is új ismereteket kívánnak. Sokan azonban nem kényszerből, hanem saját érdeklődésből kezdenek újra tanulni: a Milton Friedman Egyetem képzésein jelenleg közel négyezer 50 év feletti hallgató vesz részt országszerte. Akad közöttük olyan is, aki 90 év felett is rendszeresen jár továbbképzésekre. Ők jellemzően jobb fizikai és mentális állapotban vannak, mint azok a kortársaik, akik nem tanulnak.

„Bármikor vissza lehet ülni az iskolapadba”

Az intézmény felnőttképzési igazgatója, Jászberényi József szerint nagyon különböző okok vezetik az időseket a tanuláshoz. Van, aki szeretné jobban megérteni a világot, más dolgozni szeretne, és olyan is akad, aki közösséget keres. Mint mondja, bármely életkorban képesek vagyunk tanulni, még ha ez idősebb korban lassabban is megy. A tanulás hatására az agy képes új kapcsolatokat kialakítani és megőrizni a rugalmasságát, ami javítja a memóriát, a kommunikációt és a problémamegoldó képességet.

Az egyetem egyik 80 éves hallgatója Tóth Iván Nándor, aki már 11 éve vesz részt a Szenior Akadémia előadásain. Aktív korában a vendéglátásban dolgozott, majd fia bíztatására kezdett tanulni. Mint mondja, nem szeretne tétlenül otthon ülni. Hallgatott már többek között geopolitikát, öröklési jogot, sportelemzést, kineziológiát, adatvédelmet, de olyan órákon is részt vett, ahol hangszerekről vagy távoli országokról volt szó. Úgy véli, a tanulás felszabadító, különösen úgy, hogy nincs vizsga és nincs számonkérés: mindenki annyit visz magával, amennyit tud. A csütörtöki előadásokat kifejezetten várja, és a tanultakat rendszeresen megosztja családjával is. Szerinte a tanulás bármely életkorban öröm és lehetőség.

A tanulás mint életszemlélet

A szervezők célja, hogy a hallgatók hosszú távon is megőrizzék a tanulás iránti érdeklődésüket. Jászberényi József kiemeli: ők már 15 éve fogadják a szenior hallgatókat, és sokan évről évre visszatérnek. Az időskori tanulás hatásait kutatások is alátámasztják: akik szellemileg aktívak, általában jobb kognitív állapotban vannak. Példaként említi egyik csoportjukat, ahol egy 93 éves férfi is rendszeresen részt vesz az órákon – és sok 80 év feletti hallgatójuk is van.

Az aktív szellemi élet az egész testre hat

A hosszú életű lakóiról ismert Okinawán fontos része a mindennapoknak az úgynevezett ikigai, vagyis az élet értelmes célja. A tanulás, az önkéntes munka, a művészeti tevékenység vagy akár a sport mind ilyen célt adhat. Jászberényi József szerint sok idős ember azért kerül rosszabb fizikai és lelki állapotba, mert hiányzik az életéből a cél, amelyért érdemes aktívnak maradni. Ha nincs miért tenni, gyorsabban jelentkezhet a szellemi leépülés vagy a demencia kockázata is.

A szenior oktatásban nincs vizsga és nincs kényszer. A tanulás öröméért zajlik. A hallgatók választhatnak többek között jógát, szenior örömtáncot, társastáncot, egyensúlyfejlesztő tréninget, konfliktuskezelési és kommunikációs technikákat, memóriatréninget, művészettörténeti vagy vallástörténeti előadásokat. Vannak nagy létszámú előadások és kiscsoportos foglalkozások is, és sok program ingyenes.

Nem új keletű gondolat

Bár már Platón is írt az időskori tanulás fontosságáról, Európában az 1970-es évekig nem foglalkoztak vele érdemben. A fordulat Toulouse-ban indult, amikor Pierre Vellas jogász-szociológus létrehozta az első szenior akadémiát. A kezdeményezés hamar népszerű lett, és mára egész Európában elterjedt. Magyarországon több egyetem is szervez szenior programokat: például a Pécsi Tudományegyetemen csak 60 év felett lehet jelentkezni rájuk.

Forrás: Házipatika